Mi�rt nem megb�zhat� a val�sz�n�s�gi szoftver a nyugd�jas tervez�shez?

Sok ilyen alkalmaz�s van a piacon - n�h�ny olyan c�gek, mint a Betterment, a Vanguard, a T. Rowe Price �s a Schwab, �s m�sok, amelyeket el�fizet�k�nt �rt�kes�tenek a p�nz�gyi tan�csad�knak, �gyfeleik sz�m�ra. A probl�ma az, hogy a felhaszn�l�knak azt kell hinni�k, hogy ezeknek az alkalmaz�soknak k�sz�nhet�en �letfontoss�g� d�nt�seket kell hozniuk, annak ellen�re, hogy az alapul szolg�l� val�sz�n�s�gek eredend�en kisz�m�thatatlan kimeneteleken alapulnak.

Val�j�ban a val�szın�us�gi szoftver alkalmaz�sa a nyugd�jas-tervez�si elemz�shez a bolonds�g. M�g a legfejlettebb nyugd�jas tervez� szoftver, amelyet a p�nz�gyi szakemberek haszn�lnak, messze a krist�lyg�mbt�l.

A val�sz�n�s�ggel j�r� probl�ma

A val�sz�n�s�gi alap� nyugd�jaz�si szoftverek, k�l�n�sen az �gynevezett Monte Carlo szimul�ci�s technik�kat alkalmaz� alkalmaz�sok hi�nya a szakm�ban meglehet�sen j�l ismert. Az egyik els� tudom�nyos tanulm�ny, amely felvetette a k�rd�st, egy 2006-os cikk volt, amelyet h�res nyugd�jas kutat� �s a York University of Toronto professzor Moshe Milevsky �rt, aki bevezet�j�ben megjegyezte:

"Term�szetesen, ahogy a legt�bb befektet�si tan�csad� �vek �ta ismeri, a nyugd�jaz�si sz�m - ha val�j�ban l�tezik - hom�lyos �s pontatlan, mivel sok gazdas�gi ismeretlennek, k�l�n�sen a j�v�beni r�szv�nypiaci hozamoknak a f�ggv�nye. V�g�l is ezt a sz�mot valahov� be kell fektetni j�vedelemszerz�s c�lj�b�l, �s a portf�li�-visszat�r�t�si folyamat term�szet�n�l fogva v�letlenszer�."

A j�v�beni bevall�sok kisz�m�thatatlans�ga mellett Milevsky folytatja annak dokument�l�s�t, hogy a n�pszer� nyugd�jas szoftveralkalmaz�sok �ltal el��ll�tott "val�sz�n�s�gek" az alkalmaz�sok bels� felvet�seit�l �s a tervez�si param�terekt�l f�gg�en egy alkalmaz�st�l f�gg�en v�ltoznak.

Egy m�sik tanulm�ny, amely febru�rban jelent meg, arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy "ezeknek az eszk�z�knek a t�bbs�ge �ltal ny�jtott tan�cs rendk�v�l f�lrevezet� a h�ztart�sok sz�m�ra".

Ezek a kiadv�nyok arra k�sztett�k n�h�nyat, hogy megk�rd�jelezz�k, hogy a nyugd�j-tervez�si szoftver egy�ltal�n �rt�ket k�pvisel-e a fogyaszt�knak. Teh�t milyen alternat�v�k vannak ott?

'Vissza-tesztel�s' szoftver

A Monte Carlo szimul�ci�s szoftverrel foglalkoz� p�nz�gyi tan�csad�k gyakran kifejezik �gyfeleik eredm�nyeit a pozit�v kimenetel val�sz�n�s�g�nek szempontj�b�l. Ahelyett, hogy megpr�b�ln� megj�solni a "sikeress�gi val�sz�n�s�geket", tal�n egy jobb m�dja a nyugd�jtervez�s megk�zel�t�s�nek egy �veg-f�lig �res perspekt�v�b�l.

Amit igaz�n tudni kell, nem arr�l van sz�, hogyan lehet a viteld�j, ha a dolgok j�l mennek, de mi fog t�rt�nni veled, ha egy es� 100% -os val�sz�n�s�ge zivatarodik. K�ts�gbeesetten kell �s szeretn� tudni: "Ha a dolgok rosszul mennek a befektet�si piacokon, tov�bbra is rendben leszek?"

Hagyom�nyosan t�rt�nelmi "vissza-tesztel�s" szoftvert haszn�ltak erre a c�lra. Ha visszavonul�si profilj�t visszafel� tesztel� alkalmaz�sba �rja be, akkor megvizsg�lhatja, hogy portfoli�j�t hogyan lehetett eljutni, ha a kor�bbi gazdas�gi visszaes�s el�tt nyugd�jba ment. B�r az ilyen inform�ci�k hasznosak �s �rdekesek a fogyaszt�k sz�m�ra, az ut�lagos tesztel�snek is jelent�s korl�tai vannak.

Pontosabban, a m�ltbeli visszat�r�sek val�sz�n�leg nem ism�tl�dnek meg ugyanabban a sorrendben, �s teljesen lehets�ges, hogy a j�v�beli hozamok rosszabbak lesznek a kor�bbi tapasztalatokn�l.

Tov�bb� felt�telezz�k, hogy szeretn� megvizsg�lni, hogy a portf�li� mik�nt lehetett el�llni egy 30 �ves nyugd�jaz�si horizonton, ha 1999 v�g�n visszavonult�l (�ppen a 2000-es �s a 2007-es �s a 09-es medv�k piac�n). Mivel csak 2016-ban vagyunk, a teljes 30 �ves horizonton nem lehets�ges az elemz�s. Nem tudod ellen�rizni a j�v�t.

Bootstrapping technika

Az ut�lagos tesztel�s korl�tainak egyik megold�sa, hogy szimul�ci�s technik�t alkalmazzanak, amit bootstrappingnek neveznek. M�g a szimul�ci�s motor sz�mos nyugd�jas alkalmaz�si rendszeren bel�l megk�veteli, hogy a programtervez� felt�telezhesse a k�l�nb�z� eszk�zoszt�lyok v�rhat� �tlagos megt�r�l�si r�t�it �s volatilit�s�t, a rendszerind�t�s nem ig�nyel ilyen felt�telez�seket. Szimul�ci�kat �ll�tanak el� a v�letlenszer� mintav�telez�s sor�n.

Ha elegend� szimul�ci� keletkezik - jellemz�en legal�bb 5 000 -, akkor a medi�n eredm�ny v�rhat�an nagyj�b�l �sszhangban �ll a t�rt�nelmi �tlagokkal. A median alatt el�rt eredm�nyek k�r�nek figyelembev�tel�vel a rendszerind�t� programok bemutathatj�k azokat a forgat�k�nyveket, amelyek az �tlagosn�l alacsonyabb befektet�si hozamokat mutatj�k, a kock�zati �rt�kkel rendelkez� statisztik�kat (az als� 1%, az 5% �s a 10% eredm�nyt) vagy rosszabb, mint a t�rt�nelmi rekord.

P�ld�ul az al�bbi t�bl�zat bemutatja a rendszerind�t� szimul�ci�s eredm�nyeket egy 65 �ves befektet�nek, egy 25 �ves nyugd�jas horizonttal, 1 milli� doll�ros kezdeti portf�li�val �s egy 70-30-os k�tv�nyalap� nyugd�jkioszt�ssal. Ebben a p�ld�ban a befektet� 50 000 doll�ros (5%) els� �vre sz�l� kivon�si ar�nyt �s 3% -os �ves �letk�lts�g-n�veked�st ig�nyel. �ves beruh�z�si k�lts�geit 1% -ra becs�li, �s kijelentette, hogy �vente elv�rja, hogy minden egyes eszk�zoszt�lyb�l ar�nyosan vonuljon vissza, �s egyens�lyba hozza a 70-30-as eloszt�s�t.

Az eredm�nyek als� fel�re �sszpontos�tva, �s az �t�ves l�p�sekben az id�intervallumon bel�l a szimul�ci�s tartom�ny megjelen�t�s�vel sokkal k�zzelfoghat�bb �rz�s tapasztalhat�, hogy a megtakar�t�sok mennyi ideig tarthatnak. S�t, az adatok megjelen�t�s�vel ebben a form�tumban k�nny� megvizsg�lni, hogy az ir�ny�t�s alatt �ll� v�ltoz� t�nyez�k (kiad�si �sszeg, visszavon�si strat�gia, eszk�zallok�ci�, beruh�z�si k�lts�gek) hogyan befoly�solhatj�k az eredm�nyeket.

Nyilv�nval�, hogy ezek a szimul�ci�s eredm�nyek nem felt�tlen�l predikt�vak, �s a szimul�ci�s sz�zal�kokat nem szabad val�sz�n�s�gnek tekinteni. Ehelyett a legrosszabb eredm�nyek csak olyan lehets�ges forgat�k�nyveket k�pviselnek, amelyek seg�ts�g�vel vil�gosabb k�pet kaphat arr�l, mi t�rt�nhet, ha a dolgok rosszul mennek.

Mik�zben a bootstrapol�s �gyes m�dja annak, hogy illusztr�lja ezeket az adatokat, nem hib�i �s korl�tai is vannak. Ebben a p�ld�ban a bootstrappinget csak 1970 �s 2014 k�z�tt mutatt�k be a kor�bbi t�zsdei adatokra. A portf�li� k�tv�nyportf�li�j�t �vi 2% -os �lland�nak tekintett�k, ami �sszer�en t�kr�zi a befektet� �ltal a 5 �ves CD vagy 10 �ves kincst�r. Az a t�ny, hogy a bootstrapping szimul�ci�kat nem alkalmazt�k a t�rt�nelmi k�tv�nyadatokra, t�kr�zi a legt�bb nyugd�jas alkalmaz�sban tapasztalt korl�toz�st, mivel a k�tv�nyek hozama a t�rt�nelmi sz�ls�s�g alja k�zel�ben van. Ennek eredm�nyek�nt minden olyan Monte Carlo alkalmaz�s, amely az �tlagos t�rt�nelmi k�t�svisszat�r�seken alapul� sz�mokat vagy b�rmely olyan bootstrapping szimul�ci�t eredm�nyez, amely v�letlenszer� mintav�telez�st tesz lehet�v� a t�rt�nelmi k�tv�nyindex-hozamokban, t�ls�gosan optimista eredm�nyeket produk�lhat.

B�rmely nyugd�j-tervez�si alkalmaz�ssal az �rd�g a r�szletekben van. A fogyaszt�k �s a tan�csad�k egyar�nt j�l �rzik magukat annak �rdek�ben, hogy meg�rts�k a nyugd�j-tervez�si alkalmaz�sban rejl� feltev�seket �s korl�toz�sokat.

John H. Robinson tulajdonosa a p�nz�gyi tervez�s Hawaii �s a t�rs-alap�t�ja a Nest Egg Guru, nyugd�j-tervez�si szoftver alkalmaz�s p�nz�gyi szakemberek sz�m�ra.

K�p iStockon kereszt�l.