Bear Market Wisdom a Floyd "Money" Mayweather-t�l
CASBS Webcast: "The Persistence of Racial Inequality"
Robinson J.R.
Tudjon meg t�bbet a J.R.-r�l honlapunkr�l K�rje tan�csad�j�t
M�r megint itt tartunk. Az elm�lt n�h�ny h�tben a t�zsde cs�csa uralta a p�nz�gyi h�reket. Megkezdtem h�v�sokat, e-maileket �s sz�vegeket az agg�d� �gyfelekt�l megk�rdezni, mit kell tennie a Dow 1,500 pontj�nak cs�kken�s�vel. Az els� v�laszom arra mutat r�, hogy a Dow-ban napi 300-400 pont �s a kumulat�v 1,500 pont cs�kken�se nagyj�b�l 20 vagy 25 �vvel ezel�tt lett volna, amikor a Dow a 2000-4000 ponttartom�nyban volt. Azonban a Dow legut�bbi 17000-es cs�cs�n�l el�rt 1,500 pont cs�cs nem k�pviseli a 10% -os piaci �rt�ket.
M�sodszor, hogy k�lcs�n�zz�n a karizmatikus �s kiemelked�en magabiztos boxversenyb�l a nagyszer� Floyd "Money" Mayweather-t, "Ez az, amit a p�nz tesz." Egyszer�en fogalmazva, a r�szv�nypiac n�ha cs�kken. Val�j�ban 1900 �ta a Dow legal�bb 32% -kal cs�kkent, mint egy kor�bbi cs�cs - ami a medve piac �ltal�nosan elfogadott defin�ci�ja - 32% -kal. 32-szer! �szint�n sz�lva, ez nem az els� alkalom a rode�ban. Hab�r a v�ltakoz� mutat�kkal kapcsolatos hipot�zisek v�ltozatosak, egyszer� t�ny, hogy a t�zsde n�ha lecs�kken. �sszer�tlen sz�munkra azt gondolni, hogy ez�ttal m�s lenne. Ha a legut�bbi cs�kken�s lesz a k�vetkez� medve piac, az el�z� magas 20% -os visszaes�s a Dow-t vissza�ll�tja a 12.000-13.000 tartom�nyba. Ne l�gy megd�bbenve - v�rd meg.
Ami a tennival�kat illeti, a medvepiacon val� "titok" nem az, hogy reag�ljon r�, hanem annak meg�rt�se, hogy ez rendszeres el�fordul�s �s ment�lis �s ad��gyi felk�sz�l�s a k�vetkez�re. A p�nz�gyi tervez�s Hawaiiban a felk�sz�l�s gyakran a k�vetkez� h�rom strat�gia egyes kombin�ci�j�t tartalmazza:
1. Befektet�s az �sszer� �r�, nagy amerikai v�llalatokhoz, amelyek vonz� jelenlegi hozamot �s �vente n�velik osztal�kuk emel�s�t.��ltal�noss�gban elmondhat�, hogy ezeknek a v�llalatoknak a r�szv�ny�rfolyama a s�lyos visszaes�sek idej�n jobban meg�llja a hely�ket, �s a kifizet�seknek a jobb id�kre val� v�rakoz�s miatt a befektet�k sz�m�ra a pszichol�giai er�fesz�t�snek kell eleget tennie a vihar ki�z�s�hez. A rendes kamatbev�telekhez viszony�tva a min�s�tett osztal�kok ad�kedvezm�nyes st�tusa szint�n seg�thet abban, hogy a befektet�k a fed�lzeten maradjanak, amikor neh�z lesz.
2. Az egyik f�szek toj�s�nak egy r�sze taktikai alapon ir�ny�tott befektet�si alapokba t�rt�n� eloszt�sa ("b�rhov�").�Ezek az alapok �ltal�ban az alapkezel� sz�m�ra sz�les k�r� befektet�si rugalmass�got biztos�tanak a hagyom�nyos, akt�van ir�ny�tott befektet�si alapokhoz, indexalapokhoz �s ETF-hez k�pest, �s a t�j�koztat�k �ttekint�se gyakran azt mutatja, hogy a t�ke meg�rz�se az ill�kony piaci k�rnyezetekben els�dleges c�l. Az, hogy az ilyen akt�v alapkezel�s val�ban �rt�ket k�lcs�n�z-e a vita t�rgya, de legal�bb anekdotikus bizony�t�kok vannak arra vonatkoz�an, hogy legal�bb n�h�ny p�nzalap el�gg� sikeres volt a piaci kock�zatok enyh�t�s�ben.
3. M�lt�nyos mennyis�g� por sz�raz legyen k�szp�nz form�j�ban.�A k�szp�nz tart�sa megk�nny�theti a befektet�k sz�m�ra az id�j�r�si viszonyt, �s lehet�v� teszi a befektet�k sz�m�ra, hogy alacsony �ron tal�ljanak alkut. Az elm�lt �vek sor�n a k�szp�nz tart�s�nak lehet�s�ge val�sz�n�leg soha nem volt alacsonyabb a k�tv�nyeken �s egy�b fix kamatoz�s� befektet�seken fizetett alacsony kamatok miatt.
Rem�lem, hogy ez a komment�r enyh�ti az olvas�k f�lelmeit, b�r a tapasztalatb�l tudom, hogy nem fog teljes m�rt�kben. A t�zsd�k visszaes�se mindig ideges�ti az embereket, �s semmilyen �rtelmes �tmutat�s nem fog v�ltozni.