5 dolog a College-Bound di�koknak tudniuk kell a banki tev�kenys�gr�l

Bankol�s az egyetemen lehet h�tlen �j ter�let a hallgat�k navig�lni. A bankok kihaszn�lj�k azt a t�nyt, hogy minden �sszel t�bb ezer hallgat� hagyja el sz�lei otthon�nak biztons�g�t, �s el�sz�r hozza meg saj�t p�nz�gyi d�nt�seit.

Fontos, hogy proakt�v legyen az �jonnan alap�tott p�nz�gyi k�telezetts�gek el�k�sz�t�s�ben. Rem�lhet�leg az�rt vagy itt, mert �gy d�nt�tt, hogy kor�n elkezdi a j�l bev�lt bankok d�nt�seit. N�zze meg az al�bbi �tleteket, �s kezdjen l�p�seket tenni, hogy p�nz�gyileg okos f�iskolai hallgat�kk� v�ljon!

1. Tudja, mi teszi az egyes p�nzint�zeteket k�l�nb�z�v�.

A di�kok t�bbs�ge csak a nagyobb bankint�zm�nyeket vizsg�lja meg, amikor fontolja meg, hogy hol tartsa biztons�gban a p�nz�t. A nagyobb bankoknak az az el�nye, hogy fi�kjaik �s ATM-eik k�nyelmesebben vannak elhelyezve. A nagy bankok h�tr�nya, hogy sz�ml�juk �ltal�ban alacsony kamatl�bakkal �s sokr�t� rejtett d�jakkal j�r, amelyek gyorsabban elfogyasztj�k a p�nzt, mint a Chipotle burrito.

Nem kell csal�dni. Van m�s lehet�s�ged is! A legfontosabb dolog az, hogy ismerj�k a k�l�nbs�geket az egyes p�nzint�zetek k�z�tt, �gy korai, t�j�kozott d�nt�st hozhat arr�l, hogy mi m�k�dik legjobban az �n �letm�dj�hoz. A kutat�sok �s �sszehasonl�t�sok k�z�tt szerepelnek a d�jak, a kamatl�bak, az online vagy a mobil megfigyel�si lehet�s�gek, az �gazati k�zels�g �s az ATM-helysz�nek.

2. Tudja, hogyan kell bank n�lk�l fi�ktelep.

Napjainkban nem kell a t�gl�b�l �s habarcsb�l sz�rmaz� fi�ktelepekt�l f�ggeni a p�nz�gyek kezel�s�hez. Az online �s a mobil banki szolg�ltat�sok lehet�v� teszik a bank vagy a hitelsz�vetkezet sz�m�ra a szabads�got, amely a legt�bbet ny�jtja a b�j�knak. A legt�bb nagy bank �s hitelsz�vets�g szolg�ltat�sokat k�n�l (p�ld�ul online sz�ml�z�si d�jat vagy sz�veges banki szolg�ltat�st), amelyek seg�ts�g�vel tranzakci�kat hajthat v�gre, �s p�nzt tarthat a sz�m�t�g�pr�l vagy a telefonr�l. Miel�tt elk�telezn�k egy hitelsz�vetkezettel vagy bankkal, fontolj�k meg az �ltaluk k�n�lt k�l�nb�z� online lehet�s�geket.

Ha hajland� lemondani az �sszes fi�ktelepr�l, el�g sok p�nzt takar�that meg. Sz�mos internetes bank lehet�v� teszi sz�modra, hogy p�nz�gyeit online, nem fizetheti. Ez az�rt van, mert a p�nzt, amit megtakar�tanak a fut� �gak, t�kr�z�dik nagyobb megtakar�t�sok �gyfeleik sz�m�ra. Gy�z�dj�n meg arr�l, hogy elv�gzi a h�zi feladatot, nem csak annak meg�llap�t�s�ra, hogy az online bankok hogyan tudnak p�nzt megtakar�tani, hanem hogy megtudj�k, melyik online bankok leg�lisak.

3. Ismerje meg, milyen d�jakat v�rhat.

Tudta, hogy sok bank felsz�molja az ATM-ek haszn�lat�t, ha nem vagy az �gyfele? B�r ez egyes emberek sz�m�ra j�zan �sz lehet, meglep� lehet, hogy mikor a te �a bank m�s bank ATM-�t is felsz�molja. Ez a k�t d�j kombin�lhat� egy j�l megtervezett eb�d �r�hoz.

A foly�sz�ml�j�n a minim�lis egyenlegd�jakat vagy a rendszeres bet�tek befizet�s��rt j�r� d�jakat is meg lehet sz�m�tani. Annak elker�l�se �rdek�ben, hogy ilyen d�jakat felsz�moljon, hasonl�tsa �ssze a f�iskolai ellen�rz� sz�ml�kat, miel�tt kiv�lasztan� az egyiket, �s figyelemmel k�s�ri egyens�lyait. Ne feledje azonban, hogy hasonl� d�jak vonatkozhatnak a megtakar�t�si sz�ml�kra is, azzal a tov�bbi korl�toz�ssal, hogy csak havonta 6 alkalommal tudja visszavonni vagy �tutalni a megtakar�t�sokat.

Ha tetszik a k�nyelme a sz�ml�k online kifizet�s�ben, gy�z�dj�n meg r�la, hogy nem is sz�molunk fel r�! Gy�z�dj�n meg r�la, hogy az automatikus fizet�sek (sz�ml�kon vagy m�sk�nt) nem haladj�k meg a fizet�si k�pess�g�ket. Ha p�nzeszk�zeit (automatikusan vagy egy�bk�nt) elk�lted, de nem rendelkezik k�szp�nzzel a v�s�rl�s fedez�s�re, nem elegend� p�nz�sszeget vagy foly�sz�mlahitel d�jat sz�m�t fel.

4. Tudd meg, mire van sz�ks�ge.

Ne feledje, hogy a sz�l�k besz�lgetnek veled a "akar" �s a "sz�ks�gletek" k�z�tt? Nos, ez a convo biztosan j�n sz�ba! Csak akkor k�lcs�nt k�thessen meg, amit teljesen sz�ks�g. Ha k�lcs�n kell, akkor a p�nz�gyi seg�lyszolg�lat�t �s a hiteltan�csad�kat az �j legjobb bar�taidnak. Ellen�rizze a korai �s gyakran a kifizet�si �s visszafizet�si hat�rid�ket, valamint a szerz�d�si felt�teleket.

H�rom alapvet� m�dja van az iskolai hitelfelv�telnek: sz�vets�gi hallgat�i hitelek, priv�t hitelek �s hitelk�rty�k, melyek mindegyik�nek megk�veteli, hogy kamatokkal t�rjenek vissza. Att�l f�gg�en, hogy mekkora �sszeg� k�lcs�nt vesz fel, milyen kamatl�bakat, �s milyen gyorsan fizeti ki a hiteleket vagy a hitelk�rty�t, az �rdekl�d�s gyorsan felhalmoz�dhat, �s komolyan hozz�j�rulhat a teljes ad�ss�g�hoz.

Ha megadja az opci�t, akkor mindig mag�nc�l� hitelre vagy hitelk�rty�ra kell �tv�llalnia egy sz�vets�gi k�lcs�nt, mert jobb kamatl�bon �s rugalmasabb visszafizet�si terveket k�n�l. Ker�lje el a hitelk�rtya megszerz�s�t, ha a m�ltban probl�m�i voltak a k�lts�gvet�sben. Kiv�l� m�dja lehet a j� hitelfelv�tel megteremt�s�re, de a rossz hitelek visszaszerz�se nem k�nny�, �s a magas kamatl�bak miatt sem a visszafizet�s.

5. Tudja, hogyan tarthatja a p�nzt mag�nak.

Legyen �vatos, ha p�nz�gyi t�mogat�st kap az iskolai azonos�t�n kereszt�l. Sz�mos iskola �rkezett kritika al� a harmadik f�l p�nzint�zetei sz�m�ra, hogy p�nz�gyi t�mogat�st ny�jtsanak az iskolai igazol�sok terhel�si funkci�j�n kereszt�l. A harmadik felek int�zm�nyei d�jakat fizetnek (ellent�tben n�h�ny bankkal), amelyek a k�rty�kon bet�lt�tt hallgat�i p�nz�gyi seg�lycsomagokra v�gnak.

Term�szetesen arra �szt�n�zz�k �nt, hogy megtudja az adott iskola �ltal k�n�lt terhel�si opci�kat, �s hasonl�tsa �ssze az iskolai fi�kjait a k�l�nb�z� hitelsz�vetkezetek vagy bankok�val.Ha �gy d�nt, hogy az �n iskolai azonos�t�j�t�l elk�l�n�l� foly�sz�ml�t kap, akkor azt javasoljuk, hogy a k�zvetlen let�tbe helyez�st a p�nz�gyi t�mogat�s (bele�rtve a munkahelyi tanulm�nyokat is) megkapja. Egyes iskol�k felk�rik �nt, hogy k�ldj�n pap�rra sz�l� ellen�rz�seket, de a k�zvetlen bet�t �ltal�ban ingyenes vagy olcs�bb alternat�va, �s biztos�tja, hogy a p�nzed gyorsabban eljusson �nh�z, mint a csiga�zenet.