Az �n v�llalkoz�sa, a 401 (k) �s az "F-Word"

Mathew Dahlberg

Tudjon meg t�bbet a Mathew honlapunkr�l K�rje tan�csad�j�t

Az 1980-as �vekt�l kezdve a 401 (k) a munkav�llal�k nyugd�jaz�si megtakar�t�sainak szinonim�j�v� v�lt. A 401 (k) piact�r val�ban massz�v lett, a megtakar�t�si j�rm�vek az amerikaiak �regs�gi megtakar�t�sainak k�zel �t�d�t k�pviselik.

Sajnos a korm�ny elsz�moltathat�s�gi hivatala (GAO) szerint 2012-ben a kisv�llalkoz�soknak (amelyek kevesebb mint 100 alkalmazottat foglalkoztattak) csak 14% -a k�n�l munk�ltat�i nyugd�jas tervet munkav�llal�iknak. M�g a 401 (k) tervek �s m�s k�pzett tervek k�lts�gei az ut�bbi �vekben cs�kkentek, a tulajdonosok m�g mindig nevezik a d�jakat, mivel ez fontos ok arra, hogy ne dolgozzanak nyugd�jra.

Van egy m�sik oka annak is, hogy a kisv�llalkoz�sok t�vol tartj�k magukat a 401 (k) tervekt�l, nevezetesen azt, amit a vagyonkezel�si �zlet�gban az "f-word" -nek h�vunk: a bizalmi.

Fiduci�riusk�nt elj�rva a tan�csad� jogi k�telezetts�ge, hogy mindig az �gyfelek �rdekeit szolg�lja. Az egyes �gyfelek sz�m�ra fontos tudnival�k arr�l, hogy a br�kere vagy a p�nzkezel� bizalmi szem�lyk�nt m�k�dik-e, �s ez a tan�csad� �szt�nz�i k�z� tartozik.

M�g a p�nz�gyi tervez�k megb�zhatj�k vagy nem, akkor a br�kerek az �gynevezett "alkalmass�gi" szabv�nynak tekinthet�k, ami a t�rv�ny szem�ben alacsonyabb. Nem kell felt�rniuk az �sszef�rhetetlens�geket, �s nem k�telesek cselekedni az �gyfelek �rdekeivel szemben.

A megk�l�nb�ztet�s semmik�ppen sem lehet az egyetlen ok az egyik tan�csad� kiv�laszt�s�ra a m�sikra n�zve, de �gy gondoljuk, hogy a bizalmi megb�z�s a bizalom ir�nti bizalom nagyon fontos m�rc�je az �gyf�l-tan�csad�i kapcsolatnak. Amikor a kisv�llalkoz�sok �s a 401 (k) tervekr�l van sz�, az "f-sz�" ismerete m�g vesz�lyesebb lehet a tulajdonos sz�m�ra, mivel a tervezett r�sztvev�k nagyobb jogorvoslati lehet�s�get kapnak.

L�tom, hogy n�h�ny kisv�llalkoz� gondolkodik: "V�rj csak egy percet. Lehet, hogy beperelitek, mert az alkalmazottaim meg akarnak csin�lni �s 401 (k) tervet aj�nlani?"

�gy van. Ennek az az oka, hogy a 401 (k) tervnek a terv szponzora, a munk�ltat� jogilag a terv tervezõje �s a r�szt vevõ munkav�llal�k sz�m�ra v�lik. E feladatok nagyon korl�tozott list�ja mag�ban foglalja azt is, hogy a r�sztvev�k �ltal elhalasztott p�nzt a 401 (k) terv�kbe id�ben �thelyezz�k, �rtes�tve az alkalmazottakat a tervr�l �s a terv d�j�r�l �s kiad�sair�l, valamint a kedvencemr�l, a rendelkez�sre �ll� befektet�si lehet�s�gek kiv�laszt�sa �s a befektet�sek teljes�tm�ny�nek rendszeres figyelemmel k�s�r�se.

A legt�bb kisv�llalkoz�i rendelkeznek az oktat�ssal, az energi�val �s az id�vel a 12 �r�s napi munka ut�n, hogy bejussanak 401 (k) terveikbe, �s ellen�rizz�k a terv�k befektet�si d�nt�seit annak biztos�t�s�ra, hogy alkalmazottaik �rt�ket kapjanak a fizetett d�jak�rt ? Tapasztalatom szerint biztosan nem. A megold�s �ltal�ban ezeknek a funkci�knak egy bizonyos br�kerre vagy tan�csad�ra t�rt�n� kiszervez�se.

A legt�bb tulajdonos azonban nem veszi �szre, hogy ez nem mentes�ti �ket a bizalmi feladatokt�l a b�r�s�gok �s az Egyes�lt �llamok Munka�gyi Miniszt�riuma szem�ben.

Tov�bb� sok munk�ltat� nem �rti, hogy sok �gyn�k nem dolgozik a 401 (k) tervezzenek bizalommal. M�g a szab�lyoz�k kezdik megvizsg�lni ezt a meg�llapod�st, a munk�ltat�kat beperelte, mik�zben t�vesen nem vette �szre, hogy az �ltaluk b�relt k�zvet�t� l�nyeg�ben �rt�kes�t�si szerepet t�lt�tt be, �s semmit sem. Ilyen esetekben kital�ljuk, ki tartozik a felel�ss�g? Egy kisv�llalkoz�s tulajdonos�nak k�sz�nhet�en b�cs�t vehet �letre.

Sz�val mi a munk�ltat�? El�sz�r is, gy�z�dj�n meg r�la, hogy a tan�csad�, akit figyelembe vesznek, a 401 (k) terv, valamint a r�sztvev�k megb�z�j�v� v�lik. M�g ism�telten azt �ll�tja, hogy az �zlet val�sz�n�leg soha nem fogja elker�lni a bizalmi megb�z�st, az ERISA 3. szakasz�ban (38) nevezett b�rbead�snak k�sz�nhet�en a befektet�si menedzsernek seg�tenie kell a felel�ss�g megoszt�s�t.

Tov�bb�, mivel �ltal�ban csak egy bejegyzett befektet�si tan�csad� k�pes jogszab�lyi keretek k�z�tt befektet�si tan�csad�st ny�jtani, l�tfontoss�g�, hogy a terv ilyen boltot haszn�ljon. Ha nem biztos benne, hogy a befektet�si szem�ly bejegyzett befektet�si tan�csad�ja, k�rdezze meg. A tan�csad� ezut�n felaj�nlhatja az alkalmazottak befektet�si oktat�s�t, tan�csad�s�t �s ak�r p�nz�gyi tervez�s�t. Ez megakad�lyozza azt a helyzetet, amikor a munk�ltat� elind�tja a tervet, �s az alkalmazottaknak meg kell akad�lyozniuk maguknak az ig�nyeiknek megfelel� befektet�sek kiv�laszt�s�t.

Val�j�ban, m�g a tervek 69% -a rendelkezik tan�csad�val, csak a 401 (k) tervek 35% -a ny�jt befektet�si tan�csokat. Ilyen �rdekl�d�s seg�thet a kisv�llalkoz�s-tulajdonosoknak abban, hogy m�g jobban differenci�lj�k el�ny�s csomagjukat a potenci�lis munkaer�piac szemsz�g�b�l.

A v�g�n egy 401 (k) vagy m�s min�s�tett terv egy �sszetett, m�gis sokoldal� term�k, amelynek a munkav�llal�k megtakar�t�saira val� joga itt marad. �ppen ez�rt fontos, hogy a kisv�llalkoz�i, akik seg�tenek seg�teni az alkalmazottaiknak (nem is eml�tik az ad�k nyeres�g�nek megtakar�t�s�t), csak gy�z�djenek meg r�la, hogy alaposan kutatt�k a terv opci�it �s szolg�ltat�it. M�sk�l�nben megtal�lhatj�k maguknak a val�di "f-sz�" motyog�s�t, mik�zben �gyv�djeiket t�rcs�zz�k.