Master Limited Partnerships - a t�bbiek sz�m�ra

Master bet�ti t�rsas�gok. A kifejez�s kicsit megf�leml�ti a lakoss�gi befektet�t. �s vannak j� okok is erre - amit egy kicsit bejutunk. De rengeteg benn�k is van sz�mukra - �s �rdemelnek n�mi figyelmet a befektet�k sz�m�ra, akik n�velik portf�li�ik soksz�n�s�g�t, vagy tal�lnak j�vedelemhozamot egy �rul�, alacsonyan emelked� kamatk�rnyezetben: a korl�tolt felel�ss�g� bet�ti t�rsas�gok �tlagos hozamai 6,7 sz�zal�k az elm�lt �v sor�n - l�nyegesen meghaladta a legt�bb k�tv�ny, jelz�logk�tv�ny, r�gz�tett j�rad�k, k�z�zemi �s egy�b hagyom�nyos j�vedelemtermel� �ltal k�n�lt hozamokat.

Mi a korl�tolt felel�ss�g� t�rsas�g?

A korl�tolt felel�ss�g� bet�ti t�rsas�g csak egy korl�tolt felel�ss�g� t�rsas�g, amely t�zsdei r�szv�nyeket forgalmaz.

Teh�t mi a korl�tolt felel�ss�g� t�rsas�g? Ez egy olyan t�pus� korl�tolt felel�ss�g� szervezet, amely k�l�nb�zik a C-v�llalatokt�l - az a c�gt�pus, amellyel mindannyian megszoktuk a t�zsd�ken. A korl�tolt felel�ss�g� t�rsas�gokhoz hasonl�an a korl�tolt felel�ss�g� t�rsas�gok korl�tozott felel�ss�get biztos�tanak a v�llalat �sszes passz�v befektet�j�nek. Teh�t ha a bet�ti t�rsas�g cs�dbe ker�l, a p�nz�gyi t�mogat�k vesztes�gei a partners�gbe val� befektet�s�kre korl�toz�dnak. Azonban az �ltal�nos partner (ek) - a korl�tolt felel�ss�g� t�rsas�g mindennapi m�k�d�s�t kezel� szervezet vagy szervezet - v�llalja a korl�tlan felel�ss�g terh�t. Azok a partnerek, akik �rdekl�d�st v�s�rolnak a t�zsd�n, �s nem vesznek r�szt az �zlet vezet�s�ben? Ezek a korl�tozott partnerek, �s ugyanolyan el�ny�ket �lveznek a korl�tolt felel�ss�ggel szemben, mint azok, akik r�szv�nyeket v�s�rolnak a C-v�llalatokn�l a t�zsd�ken.

A gyakorlatban a legt�bb MLP r�szt vesz olyan tev�kenys�gekben, mint az olaj- �s g�zf�r�s, a cs�vezet�kek �s a sz�ll�t�s, a villamosenergia-termel�s, a fa �s hasonl�k. Energiaf�kuszuk miatt meglehet�sen kedvez� hat�st gyakoroltak a k�zelm�ltbeli energetikai fellend�l�sre, melyet �j energiatartal�kok felfedez�s�vel, az �szak-dakotai olajtermel�sben, a cs�vezet�k-b�v�t�sben �s a fracking technol�gi�k megteremt�s�ben fellend�ltek.

Vive la (ad�) k�l�nbs�g!

Az MLP-k f� vonzereje a magasabb j�vedelm� befektet�k sz�m�ra k�l�n�sen abban rejlik, hogy ad�k�telesek. Sok olvas� ismeri az ingatlanbefektet�si tr�szt�ket, vagy a REIT-okat, valamint a speci�lis ad�elj�r�st. Az MLP-k hasonl� m�don ad�znak:

• Nincs j�vedelemad� v�llalati szinten.
• Ez�rt nincs osztal�kfizet�s kett�s ad�ztat�sa, mint ahogyan a C t�rsas�g r�szv�nyeivel.
• Az osztal�k�raml�s a korl�tozott partnerek egy�ni ad�bevall�s�hoz vezet.
• Ahhoz, hogy jogosult legyen, a mesters�ges korl�tolt felel�ss�g� t�rsas�gnak a j�vedelmek 90% -�t �rucikkekb�l, energiatermel�sb�l, term�szeti er�forr�sokb�l �s kapcsol�d� tev�kenys�gekb�l kell sz�rmaznia.

Az MLP-k azonban fontos ad�kedvezm�nyt �lveznek a REIT-ekn�l: a vesztes�gek kezel�se. A REIT t�rsas�gok, nem partners�gek. Nem tudj�k �tadni a vesztes�geket a r�szv�nyeseknek. De ha egy MLP-nek vesztes�gei vannak, akkor ezeket a vesztes�geket �tadhatj�k korl�tozott partnereiknek vagy befektet�si jegyeiknek - lehet�v� t�ve sz�mukra potenci�lisan �kik�sz�b�lheti a portf�li�juk m�s r�szeit. (Nem akarja, hogy ez t�l sokszor t�rt�njen meg, jobb, ha a nyeres�ges MLP-k, mint a vesztes�gesek, de jobb, ha az egys�g megtartja az ad�vesztes�get, mint ahogy azt a vesztes�gek egy REIT c�gn�l.)

Az MLP-kben a vesztes�ges betakar�t�st szigor�an korl�tozza egy olyan szab�lycsomag, amely passz�v tev�kenys�g szab�lyoknak nevezett. Ezt a hib�t k�vesse el egy 1986-os gazdag ember el�tt, akik vissza�ltek a koncepci�val, hogy elker�lj�k a j�vedelemad�kat az�ltal, hogy eszk�z�ket gener�lnak pap�rvesztes�ghez - egy igazi v�ltozathoz, mi�rt nem tudunk sz�p dolgokat k�sz�teni.

Megjegyz�s: A nyeres�g �s vesztes�g nem az egyetlen, amit a partners�gek �tadnak a befektet�k ad�bevall�sainak. A m�sik dolog, amit �tadnak az egys�gbirtokosoknak fejf�j�st. �A nyilv�nosan forgalmazott v�llalatokn�l a CFO �s a k�pzett sz�mviteli szem�lyzet kezelik az ad�t�rv�ny �sszes �sszetetts�g�t, �s v�llalati szinten meg�llap�tj�k az ad�kat. Az MLP-kkel azonban nincs v�llalati szint� j�vedelemad�. Nincs olyan v�llalat, amely pufferk�nt m�k�dik. Teh�t az �sszes �rt�kcs�kken�si bonyolults�g az 1231-es ad�k �s k�l�nleges ad�jellemz�k visszaszor�t�sa miatt, valamint az eg�sz kilenc m�terre t�rt�n� �th�r�t�sra ker�l. A K-1 form�tum minden mez�je k�l�nb�z� t�pus� j�vedelmet, nyeres�get vagy vesztes�get jelent. Az �n �s ad�szak�rt�je r�j�n, hogy �rthet� legyen. csin�l nem �pr�b�lja meg ezt egyed�l!

Ezen k�v�l a befektet�k is r�szes�lhetnek a mester korl�tozott partner ad�ztat�s�nak egy bizonyos vonzerej�b�l: az osztal�kfizet�sek egy r�sz�nek ad�meghozatala. Az osztal�k egy r�sz�t �ltal�ban "t�ke hozamk�nt" soroljuk be. Azaz az MLP visszat�r n�h�ny eredeti befektet�sedet.

Mennyit halasztanak el? Ez k�l�nb�zik az MLP-t�l az MLP-ig.

A fog�s: Minden olyan osztal�k, amelyre a j�vedelemad� elhalaszt�s�ra ker�l sor, elvonja a k�lts�galapj�t�l, ami v�g�l n�veli a t�kej�vedelem ad�t, amelyet akkor fizet, ha eladja �rdekl�d�s�t a partners�gben. E nyeres�gek n�melyik�b�l azonban - az �rt�kcs�kken�s levon�s�b�l sz�rmaz� b�rmely ad�t nem szokv�nyos j�vedelemk�nt kell megad�ztatni, mint osztal�kot vagy t�kenyeres�get.

M�gis, ez �ltal�ban alacsonyabb ad�kulcs, mint amit teljes haj� osztal�kad�-ad�k fizetne - k�l�n�sen a tengerent�li befektet�sekn�l.

Minden �vben, �ltal�ban febru�rban �s m�rciusban, az MLP-tulajdonosok megkapj�k a K-1-es jelent�st az �ltal�nos partnereikt�l, r�szletezve az el�z� �vi osztal�kbev�tel�ket, bele�rtve azt is, hogy az adott j�vedelem mennyi j�vedelme jogosult az ad�meg�llap�t�sra.

Be tudok befektetni az MLP-kbe befektet�si alapokon kereszt�l?

Igen tudsz! Val�j�ban sz�mos z�rtv�g� alap van, amelyek a korl�tolt felel�ss�g� t�rsas�gokra �sszpontos�tanak. Ha kem�nyfej� indexfej vagy, akkor megn�zheted az Alerian MLP ETF-et (AMLP), amely nyomon k�veti a korl�tolt felel�ss�g� t�rsas�gok aleriai index�t. Ennek az alapnak a kiad�si ar�nya 0,85, de az "egy�b kiad�sok", �ltal�ban a halasztott j�vedelemad� k�lts�gk�nt. Teh�t att�l f�gg�en, hogy hogyan szeletelj�k, a kiad�sok egy el�g nagy harap�st is kiv�lthatnak az index�lt portfoli�b�l. Jelenleg az alap 12,15 sz�zal�kos 12 h�napos hozamot mutat.

Az aleriai indexrel kapcsolatos probl�ma azonban a gyakorlatban m�g tr�kk�s. A komplex sz�mvitel miatt az Alerian MLP ETF 2013-ban az Alerian saj�t referenciaindex�t t�bb mint 10% -kal haladta meg, �s t�bb mint 7% -�t �ves szinten kezdte meg az alap�t�s �ta!

Nyilv�nval� teh�t, hogy a tiszta index megk�zel�t�s probl�m�s ebben a viszonylag sz�k �s illikvid piacon, bonyolult ad�bevall�ssal. Vannak, akik azzal �rveln�nek, hogy a hagyom�nyos piaci kupakkal s�lyozott index is probl�m�kat vet fel viszonylag kis piacokon, mint az MLP-k. Vegy�k p�ld�ul a Citigroup C-Tracks ETN-t (MLPC). Ez az alap nem tiszta index - a menedzser �gy v�li, hogy a kisebb �s kev�sb� likvid piacokon a tiszta t�ke s�lyozott indexel�ssel probl�m�k mer�lnek fel, �s egy "indexet" �p�tenek n�h�ny kulcsfontoss�g� inputon alapulva - az osztal�k n�veked�se �s a t�kebefektet�sek tendenci�i. Az igazgat�s�g a t�kebefektet�sek n�veked�s�t nagyon bullish jelk�nt, valamint osztal�kn�veked�snek tekinti. A Miller / Howard Fundamental Index �t�ves teljes�tm�nye 2013 v�g�re meghaladta az Alerian MLP Index 35.24 �s 29.55 k�z�tt. �sszehasonl�t�sk�ppen, az S & P 500 Index nett� nett� befizet�st 17,94 sz�zal�kkal n�velt ugyanezen id�szak alatt.

Puszt�n akt�van kezelt alapot is ig�nybe vehet, ha szeretn� az azonnali diverzifik�ci�t kapni befektet�si alapokkal - b�r csaknem mindegyik�k sokkal ink�bb koncentr�l�dik a legnagyobb mesters�ges korl�tolt felel�ss�g� t�rsas�g 25-be, �s er�sen koncentr�l�dik az olajban, g�z, cs�vezet�kek �s egy�b term�szeti er�forr�sok. �gy l�nyegesen kevesebb diverzifik�ci�t �rhetsz el, mint m�s alapon.

Az egyik el�nye, hogy a befektet�si alapokat az MLP-k megtart�s�ra haszn�lja: Ha az eszk�zt az IRA-n bel�l tartja, az IRA-t fel lehet vetni egy k�l�nfajta ad�nak, amely nem kapcsol�d� �zleti j�vedelemad�. Az eszk�z�k egy befektet�si alapban val� tart�sa seg�thet abban, hogy elker�lje az adott ad�t. A h�tr�ny term�szetesen az, hogy tov�bbi k�lts�gh�nyadot kell fizetnie az alapkezel� t�rsas�gnak, �s persze, hogy kevesebb ir�ny�t�st kapsz, mint maga, ha k�zvetlen�l a korl�tolt felel�ss�g� t�rsas�gok tulajdon�ba ker�lt volna.