Az id� Eur�p�ban

Raul Elizalde

Tudjon meg t�bbet a Raul honlapunkr�l K�rje tan�csad�j�t

Az elm�lt n�gy �v sor�n az amerikai r�szv�nyek nagym�rt�kben meghaladt�k az eur�pai r�szv�nyeket (�s az Egyes�lt �llamokon k�v�li vil�g nagy r�sz�t). A befektet�k arra a k�vetkeztet�sre juthatnak, hogy a k�lf�ldi befektet�s, m�g a diverzifik�ci� nev�ben semmi m�s, mint hullad�k. De ez hiba lehet. Az USA �s az eur�pai �llom�nyok k�z�tti igen nagy k�l�nbs�g t�lzottnak t�nik. Az USA �llom�nyai eddig soha nem l�tott �s bizonytalan szintre emelkedtek, mik�zben Eur�pa sz�mos fronton javult, an�lk�l, hogy nagy hat�ssal lenne a r�szv�ny�rakra. Ez lehet az ideje, hogy diverzifik�lj�k az amerikai �llom�nyokat, �s �gy t�nik, hogy Eur�pa a megfelel� v�laszt�s.

Eur�p�ban m�r r�g�ta esik. Ennek nagy r�sze az eur��vezet fisk�lis egyens�lyhi�nyainak cs�kkent�s�re ir�nyul� n�met politik�knak k�sz�nhet�. Az elm�lt �vekben N�metorsz�g az eur�pai perif�ri�t�l k�vetelte a k�lts�gvet�si egyen�rt�k�s�get, �s p�ld�t mutatott arra, hogy tervezi a saj�t kis struktur�lis hi�ny�nak cs�kkent�s�t. Elk�pzelhetõ, hogy N�metorsz�gnak a p�nz�gyileg eg�szs�ges Eur�p�nak val� megsz�llotts�ga is gazdas�gilag betegnek bizonyult. A gazdas�gi n�veked�s nyolcnegyede lehet�v� tette a kontrakci� h�tnegyed�t.

T�bb mint tizennyolc h�nappal ezel�tt �rt egy levelet a Financial Times-ban, ami arra utal, hogy N�metorsz�gnak az eur�z�na partnerein�l magasabb hazai infl�ci�t kell el�mozd�tania, hogy �szt�n�zze a k�z�s piac fellend�l�s�t. R�mutattam, hogy a magasabb b�rek, amelyeket a szakszervezetek ebben az id�ben k�veteltek, kiv�l� lehet�s�get ny�jtottak erre az ir�nyba. Ez t�bbnyire retorikai �rv volt, mivel N�metorsz�g t�rt�nelmileg visszaszorult az infl�ci� miatt, �s nem voltak jelek arra, hogy ez megv�ltozhat.

De ezen a h�ten Olli Rehn, az Eur�pai Bizotts�g nagy gazdas�gi c�rja - sokkal befoly�sosabb hangja - azt mondta, hogy "N�metorsz�gnak meg kell teremtenie a tart�s b�rn�veked�s felt�teleit … k�l�n�sen az alacsony kereset�ek sz�m�ra" - m�s sz�val, hogy a "belf�ldi kereslet ne csak r�vid t�von, hanem hosszabb t�von is fenntarthat� legyen". �gy t�nik, az eur�pai hat�s�gok fel�brednek annak a k�rnak, hogy a n�met �s a t�bbi tag�llam k�z�tt fenn�ll� gazdas�gi divergencia az eur��vezet k�pviseli a t�rs�g j�v�j�t.

A legfrissebb infl�ci�s sz�mokban vil�gos a helyzet, ami azt mutatja, hogy N�metorsz�g a perif�ri�val szembeni versenyk�pess�get vesz�ti el, mivel az �rak gyorsabban n�ttek, mint Portug�li�ban, �rorsz�gban, Olaszorsz�gban, G�r�gorsz�gban �s Spanyolorsz�gban (PIIGS n�ven ismertt�). A rossz h�r az, hogy a PIIGS magas �rat fizetett ehhez a viszonylagos korrekci�hoz, mivel mind az �t gazdas�g 2013-ban cs�kkent, mik�zben a n�met gazdas�g b�v�lt.

B�r az eur�z�n�ban tapasztalhat� bels� egyens�lytalans�gok m�rs�kl�dnek, az elm�lt 12 h�napban az eur� t�bb mint 5% -kal emelkedett az amerikai doll�rral szemben. Ez azt jelenti, hogy az eur�pai �ruk dr�gultak - azaz kev�sb� versenyk�pesek - a nemzetk�zi sz�nt�ren.

A k�rd�s teh�t az, hogy Eur�pa jobb-e, mert v�g�l foglalkozik a bels� egyens�lytalans�gokkal, vagy rosszabb, mert elvesz�ti a versenyk�pess�get k�lf�ld�n.

A v�lasz att�l f�gg, hogy Eur�pa n�-e.

A legfrissebb n�veked�si sz�mok a v�rakoz�sok alatt maradtak, ami azt mutatja, hogy az eur�z�na gazdas�ga az elm�lt 12 h�napban 0,4% -kal zsugorodott. Ez sz�mos, az eur�pai r�szv�nypiacra felk�n�lt bearish h�v�sokat v�ltott ki. Ennek ellen�re ez a legjobb eredm�ny nemcsak az eur��vezetben (l�sd a fenti gr�fot), hanem kifejezetten Spanyolorsz�g, Olaszorsz�g �s N�metorsz�g sz�m�ra. A portug�l sz�mok m�g jobbak, mivel a legjobbak 9 negyed�vben. A g�r�g�k a legjobbak a 12-ben. Tov�bb�, mik�zben az eur� emelkedett az amerikai doll�rral szemben, az egyes orsz�gok, k�zt�k N�metorsz�g, kereskedelmi m�rlegei az elm�lt �vek folyam�n alakultak.

Az Eur�pa egyik legs�lyosabb vesz�lye, hogy az infl�ci� gyorsan cs�kken. Ha ez defl�ci�s spir�ls� v�lik, a gazdas�gi fejl�d�s t�r�keny jelei hal�los csap�st fognak �rezni.

A ragyog� oldalon a monet�ris hat�s�gok nyilv�nval�an tiszt�ban vannak a defl�ci�s fenyeget�ssel. Az Eur�pai K�zponti Bank �ltal cs�kkentett v�ratlan r�ta �s Rehn �r kijelent�sei arra engednek k�vetkeztetni, hogy az eur�pai hat�s�gok m�r nem f�rnek hozz� a homokos, semmi b�rokrat�k karikat�r�j�hoz. �gy t�nik, egy �j realizmus tart.

Ez�rt a n�gy �v alulfejletts�g ellen�re Eur�pa tisztess�ges lehet�s�get k�n�lhat arra, hogy diverzifik�ljon az amerikai r�szv�nypiacr�l, amely t�ls�gosan t�lzottan t�lterhelt (l�sd kor�bbi h�rlev�l�nk: "Ne sz�m�tsunk a bika piac�ra 2014-ben" 2013/10/28). Ez att�l f�gg, hogy Eur�pa milyen m�rt�kben k�pes �jj��leszteni �s megszil�rd�tani a gazdas�gi n�veked�st, cs�kkenteni az eur�z�na orsz�gai k�z�tti elt�r�seket, elker�lni a defl�ci�t �s jelent�s el�rehalad�st el�rni a bankrendszer�nek meghat�roz�sa fel�. Ez egy hossz� �s �sszetett k�rd�sk�r, biztos lehet benne. De vannak jelei, hogy Eur�pa v�g�l felh�zza az ujjait, hogy szemben�zzen vel�k. Annak �rdek�ben, hogy a befektet�k esetleg r�szv�nyekbe ker�ljenek, az eur�pai r�szv�nyek 2014-ben jobb v�laszt�st jelenthetnek, mint az amerikai r�szv�nyek, ha a k�zt�k l�v� hatalmas szakad�k elkezd�dik.