Hogyan tudj�k a di�kok megv�deni a digit�lis l�bnyomot?

Az online mag�n�let sz�mos ember szem�ben van, k�l�n�sen az Edward Snowden-�gy legfrissebb fejlem�nyeit k�vetve - az NSA feljelent�je, aki kisziv�rgotta a "Prism" projektet, felt�rva, hogy a sz�vets�gi korm�ny az eddigiekn�l k�zelebb olvashat� az online adatainkhoz. F�ggetlen�l az �gy megold�s�t�l, nyilv�nval�, hogy meger�s�tette �s meger�s�tette az emberek aggodalmait online mag�n�let�vel kapcsolatban.

Mindenki, aki b�ng�szett az interneten, digit�lis l�bnyom�val rendelkezik, �s adatokat bocs�tott ki. Azonban az embernek jog�ban �ll szab�lyozni, hogy ki l�thatja, mit, mikor �s hol. Ez�rt kell a f�iskolai hallgat�knak �s a k�zelm�ltbeli f�iskolai hallgat�knak tudat�ban annak, hogyan v�dhetik meg magukat, �s gy�z�djenek meg arr�l, hogy az ott k�zz�tett adatok nem csak pozit�v f�nyben �br�zolj�k, de nem vesz�lyezteti mag�n�let�ket.

Mi online bankolunk, e-mailben kommunik�lunk, �s megoszthatjuk a mindennapi �let pillanatait a Facebookon �s a Google + -on kereszt�l. Internethaszn�latunk b�rmely pontj�n inform�ci�inkat nemk�v�natos m�don haszn�lhatjuk, hacsak nem k�pez�nk oklevelet arr�l, hogy hol vannak az adataink, ki f�rhet hozz�, �s ha �s amikor megsemmis�l.

A Colorado Egyetem Dr. Janet Corral, az Informatikai Tansz�k professzora "[�szt�nzi] a di�kokat, hogy jobban meg�rts�k az adatv�delmi be�ll�t�sokat, �s ki f�rhet hozz� a digit�lis l�bnyom�hoz (�s mennyi ideig). Ez seg�t nekik jobban �rt�kelni azt a benyom�st, amit online k�sz�tenek. Fontos, hogy a vezet�k [mint a pedag�gusok, az adminisztr�torok, a hum�n er�forr�s, a munkaer�-felv�tel �s b�rbead�ssal foglalkoz� v�llalatok / int�zm�nyek] az ifj�s�gi �s a jelenlegi alkalmazottakat is megismerj�k arr�l, hogy mit keresnek az interneten �rv�nyes szakmai profilk�nt, �s hogyan haszn�lhat�k fel a k�lcs�nz�sben vagy foglalkoztat�si forgat�k�nyv."

A NerdScholar az informatika, az online biztons�g �s a karrier szakemberei akad�miai szak�rt�ivel foglalkozott, hogy megtudja, hogyan tudj�k jobban kezelni az online k�peket a fiatalok, �s megv�dik mag�n�let�ket. H�rom f� tan�csot tanultunk:

Szab�lyozza, hogy mit oszt meg �s kivel a k�z�ss�gi m�di�ban

Pozit�van alak�thatja online k�p�t karrierje kedv��rt

Tudja, hogyan kell gondoskodni online inform�ci�j�r�l e-mail �s online banki platformok haszn�latakor

Szab�lyozza, hogy mit oszt meg �s kivel a k�z�ss�gi m�di�ban

Nem meglep�, hogy a gener�ci�-y m�r galambozott, mint az online gener�ci�. A fiatalok friss�tenek arr�l, hogy mit csin�lnak �s hol vannak a Facebookon, a Twitteren, a Google + -on �s m�s k�z�ss�gi m�diak�zpontokon. Az egyszer� t�ny az, hogy amikor az emberek megosztj�k ezt az inform�ci�t, adok a webre t�bb adatpontot magukr�l, �s megosztj�k �let�ket m�sokkal. �gy szab�lyozza, hogy milyen tartalmat oszt meg alapvet� fontoss�g� a mag�n�let v�delme szempontj�b�l.

Michael Wentz, az Adelphi Egyetem digit�lis kommunik�ci�s igazgat�ja azt javasolta a di�koknak, hogy "korl�tozz�k a szem�lyes adatok mennyis�g�t [azokat] nyilv�nosan. Gy�z�dj�n meg r�la, hogy n�veli adatv�delmi be�ll�t�sait az �sszes szem�lyes adata �s a k�z�ss�gi m�dia h�l�zatokon. "Gy�z�dj�n meg arr�l, hogy a k�z�ss�gi m�dia webhely�nek adatv�delmi be�ll�t�sait a k�nyelm�re �ll�tja, �s gy�z�dj�n meg r�la, hogy ismerje meg, ki l�thatja az �n szem�lyes adatait.

A Wentz azt javasolja tov�bb�, hogy "… az Arany Szab�ly szerint �lve" kezelj�k m�sokat, ahogyan azt szeretn�k kezelni. De ami a legfontosabb, gondold �t, miel�tt r�kattintasz a "K�ld�s" gombra. A digit�lis vil�gba k�ld�tt inform�ci�k nem vehet�k vissza, �s szakemberek k�nnyen lek�rhetik azokat. Az �n online tev�kenys�gei pozit�van vagy negat�van befoly�solhatj�k az �n �let�t, most �s a j�v�ben."

Nicole Williams, a LinkedIn szak�rt�je �gy tette: "Amikor a szem�lyes adataidr�l van sz�, tartsd meg az �rz�ttet. Soha ne tegye k�zz� c�m�t vagy szem�lyes telefonsz�m�t a k�z�ss�gi m�di�ban. Szint�n b�lcs dolog hagyni a sz�let�si �vet, mivel ez egy azonos�t� a hackerek sz�m�ra. "Nyilv�nval�, hogy mind a biztons�g, mind az online k�pen nagyon fontos tudni, hogy mi van a k�z�ss�gi m�di�ban.

Siobhan MacDermott, az AVG Technologies vez�rigazgat�ja �s szerz�je Sz�les ny�lt adatv�delmi strat�gi�k a digit�lis �let�rt, le�rta a hamis biztons�g�rzetet a k�z�ss�gi m�dia k�z�ss�g�ben azzal, hogy azt mondta: "Az emberek b�n�sek a megoszt�s felett. Nagyon sokat l�tunk a di�kokkal, akik k�l�n�sen a Foursquare-ra �s a Facebookra gondolnak, an�lk�l, hogy �tgondoln�k, mit csin�lnak. A valahol ellen�rz�se egyen�rt�k� azzal, hogy azt mondja: "H�, nem vagyok otthon, menjek �s raboljak a h�zam." A di�kok biztons�ga vesz�lyben van, �gy tudva, hogy az online inform�ci�jukat hogyan lehet ellen�k felhaszn�lni, mindig j� dolog gondolkodni k�r�lbel�l miel�tt megnyomn� a megoszt�s gombot.

Pozit�van alak�thatja online k�p�t karrierje kedv��rt

Nagyon fontos ok arra, hogy proakt�vak legyenek a digit�lis l�bnyom v�delm�ben, hogy a potenci�lis munk�ltat�k az internetet haszn�lj�k majd arra, hogy kutassanak, �s v�g�l eld�nts�k, hogy fel akarnak venni. Sok szak�rt�nek �ltal�nos szab�lya van, hogy ne ossz meg b�rmit, amit nem szeretne l�tni a New York Times els� oldal�n. B�r ez a tipp extr�mnek t�nhet, �rdemes megjegyezni, mert sokan s�lyos k�vetkezm�nyekkel szembes�ltek a nem megfelel� inform�ci�k megoszt�s�ra.

Ahogy Michael Wentz elmondta nek�nk: "A kock�zatos online viselked�s s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rhat.�A k�zhivatalnokokat k�nyszer�tett�k ki a hivatalb�l, az alkalmazottak elvesztett�k �ll�sukat, a di�kokat sportcsapatokb�l ind�tott�k el, �s n�h�nyat az online iskol�k miatt az iskol�b�l kiutas�tott�k. "Ha nem vigy�zol valamire, amit online k�ldesz, akkor bonyol�thatod a j�v�beni karrierlehet�s�geidet. A fiatalok sz�m�ra aj�nlott olyan profi online identit�s l�trehoz�sa, amely csak olyan inform�ci�kat tartalmaz, amelyekkel nem b�nn�d a j�v�beli munk�ltat� l�t�s�t. A LinkedIn oldalak is j�ak lehetnek, de tudnia kell, hogy a k�z�ss�gi m�diak�zpontok az �leted �tj�r�i �s a karaktered t�kr�z�dnek.

Tudja, hogyan kell gondoskodni online inform�ci�j�r�l e-mail �s online banki platformok haszn�latakor

A mindennapi �let�nk megoszt�sa a k�z�ss�gi m�di�n kereszt�l, e-mail �s banki platformokat is haszn�lunk, hogy kommunik�ljanak �s rutinszer� p�nz�gyleteket hajtsanak v�gre. B�r sok bank �s e-mail szolg�ltat�s j� int�zked�seket hoz a felhaszn�l�k v�delme �rdek�ben, tudva, hogy milyen m�rt�kben s�r�l�kenyek az adatokhoz val� hozz�f�r�ssel rendelkez� emberek.

Fabio Assolini, a Kapersky Labs vezet� biztons�gi kutat�ja azt javasolja, hogy "Az online banki biztons�gos biztos�t�shoz egyszer�bb gyakorlatokra van sz�ks�g a biztons�g �rdek�ben: folyamatosan friss�tse a Windows rendszer�t, tartsa friss�tve a b�ng�sz� b�v�tm�nyeit (Flash Player, PDF olvas�, Java), tartsa szemmel a weboldalt, ellen�rizze az SSL kapcsolatot (a s�rga lakatot a k�perny�n), �s mindig ellen�rizze a m�rleg�t. "Tudnia kell, mennyire biztons�gos a sz�m�t�g�pe, amelyen a tranzakci�kat v�gzi val�j�ban az�rt van, mert a hackerek kihaszn�lhatj�k a h�l�zatok sebezhet�s�g�nek gyenges�geit.

Vannak m�s int�zked�sek is, mint p�ld�ul a s�v hiteles�t�s �s a billenty�le�t�s titkos�t�sa, amelyek v�delmet ny�jtanak �nnek. George Waller, a StrikeForce Technologies alap�t�ja, a biztons�gi technol�gi�ra �sszpontos�t� v�llalat arra figyelmeztetett minket, hogy a p�nz nem teljesen v�dett, amikor online bankol. "Ha p�nzt lopnak ki a bankb�l a k�mprogramok miatt a sz�m�t�g�peden, a bank nem felel�s a p�nz visszafizet�s��rt … A legt�bb ember val�j�ban nem tudja, hogy amikor bejelentkezik az online banki tev�kenys�gre, akkor 100% -ban felel�s a tart�s�rt hiteles�t� lop�s a k�mprogramokat (keyloggereket) a sz�m�t�g�pr�l. "Waller le�rja, mennyire fontos tudni, hogyan v�dheti meg mag�t, amikor online banki tev�kenys�get folytat, �s megtudhatja, hogyan v�dheti meg �nmag�t.

Amellett, hogy a p�nzed vesz�lyben van, a szem�lyazonoss�g-lop�s vesz�lye is fenn�ll. A szak�rt�k gyakran javasolj�k az e-mail, banki �s egy�b platformok jelszavainak m�dos�t�s�t. Dr. Janet Corral elmondja a di�koknak: "L�gy okos, ha online van - ne adjon el olyan inform�ci�kat, amelyek nem sz�ks�gesek; ne terjessze a saj�t adatait ok n�lk�l - biztos lehet benne, hogy olyan szolg�ltat�sokra van sz�ks�ge, amelyekre bejelentkezel [�s] gyakran megv�ltoztatod a jelszavadat. "Ugyanez vonatkozik m�s anyagokra, amelyeket e-mailben kapsz, mert nagy mennyis�g� inform�ci�t t�rol az e-mailben.

Chuck Davis, a Harrisburg Egyetemen Ethical Hacking �s Computer Forensics tan�ra azt javasolja, hogy a di�kok mindig "https" titkos�t�st haszn�ljanak, �s k�tszeres hiteles�t�ssel rendelkezzenek. Eml�kezz r�, hogy csak az�rt, mert "https" -t haszn�l az adatok titkos�t�s�hoz, ami nem jelenti azt, hogy titkos�tva fog maradni az interneten kereszt�l. � adta ezt a p�ld�t: "Ha a https seg�ts�g�vel csatlakozik a gmail-hez, akkor az e-mailt a sz�m�t�g�pedr�l a titkos�tott alag�tban a Google mail szervereire k�ldi. De ha ezt az e-mailt k�ldi egy m�sik lev�lkiszolg�l�nak, p�ld�ul a hotmail.com-nak, akkor az e-mailt vil�gh�l�n fogj�k elk�ldeni az interneten, an�lk�l, hogy biztons�gosabb lenne, mint egy k�peslap. Ez az, ahol az NSA vagy b�rmely m�s olyan entit�s, amely logikai hozz�f�r�ssel rendelkezik az internetes infrastrukt�r�hoz, elfoghat �s elolvashatja a tartalmat. "Az internet biztons�gosan t�rt�n� b�ng�sz�se seg�t megv�deni a mag�n�let�t �s szab�lyozni a megosztani k�v�nt inform�ci�kat.

S�t, t�bb projektet l�ttunk arr�l, hogyan tudn�nk nagyobb m�rt�kben tudatos�tani az �ltalunk termelt adatok hasznoss�g�t az internethaszn�lat sor�n. Szak�rt�k Peter Snyder �s Chris Kanich az Illinois-i Egyetemen Chicag�ban elind�tott�k a Cloudsweeper nev� kutat�si projektet, amelynek c�lja, hogy seg�tse a felhaszn�l�kat az online kock�zatok meg�rt�s�ben. P�ld�ul futtathatja az e-mailje "fi�klop�s ellen�rz�s�t", amely ak�r egy doll�ros �sszeget is megadhat, mennyit �r az e-mail adata.

Egy k�zelm�ltbeli NPR-interj�ban Dr. Kanich elmagyar�zta, hogy a Cloudsweeper hogyan tud "felh�zni �s adni egy nagyon durva, hipotetikus felt�telez�st arra vonatkoz�an, hogy mennyi [p�nzt] egy sz�m�t�g�pes b�n�z� t�nylegesen megtehet, ha �tveszi fi�kj�t, majd eladja mindazt, ami benne van. "Az ehhez hasonl� eszk�z�k seg�ts�g�vel elk�pzelhet�, hogy az online megjelen�s hogyan befoly�solhatja �nt abban az esetben, ha az e-mail fi�kj�t felt�rik.

Emellett az MIT Media Lab-ban Daniel Smilkov, Deepak Jagdish �s Cesar Hidalgo elind�tott�k az Immersion nev� eszk�zt, amely az e-mail �let�nek t�rt�net�be mer�lhet, �gy t�r�lheti a metaadatokban elrejtett nemk�v�natos t�rt�nelmet. T�j�koztathatja azokat az embereket is, akikkel adatokat oszt meg az�ltal, hogy megtekinti a kapcsolatok vizu�lis �br�zol�s�t. Ez az eszk�z arra is alkalmas, hogy jobban �rthet� legyen a be�rkez� levelek mapp�ban, �s lehet�v� teszi az adatok t�rl�s�t, biztos�tva, hogy teljes tulajdonjoga legyen. Mindent �sszevetve sz�mos m�don v�dheti online mag�n�let�t, de a f� c�l az, hogy tiszt�ban legyen azzal, hogy az adatok megosztottak �s kivel.