Fiatalabb spanyolokn�l a p�nz�gyi int�zm�nyek l�thatj�k a j�v�t

A spanyolok az Egyes�lt �llamokban m�r r�g�ta "alv� �ri�snak" nevezik potenci�ljukat, mint jelent�s �s m�g mindig n�vekv� szavaz�egyletet. N�h�nyan a p�nz�gyi szolg�ltat�si szektorban komolyan foglalkoznak azzal, hogy a spanyolok - �s k�l�n�sen a spanyol �vezredek - c�lpontja a piac n�veked�s�nek els�dleges forr�sa.

A hisp�nok - vagy a latinok, amelyek egy bizonyos kifejez�st prefer�lnak - vonz� piacnak sz�m�tanak, mivel a n�pess�g fiatal �s rendk�v�l gyors �temben n�vekszik. Ezzel egy�tt a spanyolok kiad�sa gyorsabban n�vekszik, mint a nem-spanyol fogyaszt�knak.

"Ezek mindegyike �tv�zi a latino fogyaszt�k k�r�ben a n�veked�snek egy igen hat�kony k�plet�t" - mondja Robert Brown, a Packaged Facts elemz�je, amely j�niusban kiadott egy jelent�st "Hispanics: Demographics �s Consumer Trending Trends" c�mmel. A jelent�s latinul besz�l a millenniumok a p�nz�gyi szolg�ltat�si �gazat n�veked�s�nek kulcsa.

A fiatals�g �ltal meghat�rozott n�pess�g

A spanyol piacon elk�telezett marketingesek jobb megt�r�l�st �rhetnek el befektet�seikkel a millenniumi (18-36 �vesek) el�r�s��rt, hiszen a spanyol lakoss�g t�lm�retezett r�sz�t alkotj�k, Brown szerint.

T�bbet, mint b�rmely m�s csoportot, a nemzet spanyol lakoss�g�t a fiataloss�g hat�rozza meg. A spanyolok egynegyede az Egyes�lt �llamokban �vezredek, �s a spanyolok k�zel 6-10-e 34 �ves kor alatt, a Pew Research Center szerint. Ek�zben a n�vekv� spanyol n�pess�g, 2015-ben 57 milli�, az orsz�g legnagyobb kisebbs�gi csoportja, �s a hisp�nok 2000-t�l 2014-ig 2014-t�l 2014-ig a lakoss�g sz�m�nak 54% -�t tett�k ki.

" T�BB:�Gyakran kritiz�lt nemzed�k az amerikai �lom remakeje

Csatlakoz�s kultur�lis szinten

A p�nz�gyi szolg�ltat�sok forgalmaz�i figyelemre m�lt�ak - mondja Miriam De Dios, a Coopera, a Des Moines, Iowa-i sz�khely� v�llalat vez�rigazgat�ja, amely a hitelk�z�ss�geket tan�csolja a latino fogyaszt�kkal val� kapcsolatokr�l.

A sikereseknek olyan hossz� t�v� strat�gi�kkal kell rendelkezni�k, amelyek magukban foglalj�k a k�tnyelv�, bikult�li szem�lyzetet �s a piac kultur�lis �rnyalatainak meg�rt�s�t, ami b�rmi m�s, csak egy m�retben van, mondja De Dios.

A spanyol �vezredek olyan alkalmazottakat akarnak l�tni, akik "�gy n�znek ki", mondja, hozz�t�ve: "Nem el�g, ha azt mondan�nk:" Szeretn�nk kiszolg�lni ezt a piacot. ""

A p�nz�gyi int�zm�nyeknek meg kell keresni�k a hisp�n millenniumi tiszteletet, mondja Luis Lobo, a BB & T Bank �gyvezet� aleln�ke, aki a multikultur�lis piacok div�zi�j�nak vezet�je. "Megtiszt�thatja a tiszteletet azzal, hogy bemutatja, hol vannak az emberek" - mondja Lobo.

A BB & T sz�khelye Winston-Salem, �szak-Karolina, ahol a latin n�pess�gn�veked�s drasztikusan megv�ltoztatta a demogr�fiai t�jat. A banknak van egy spanyol nyelv� honlapja, �s spanyol nyelv� szolg�ltat�sokat ny�jt Vecino - spanyolul a "szomsz�dos" - p�nz�gyi k�zpontok 12 �llam �s Washington, D.C.

A BB & T bank�rok rendszeresen megl�togatj�k a "megb�zhat� helyeket" a k�z�ss�gben, mint pl. Az egyh�zak, a koll�giumok �s a munkahelyek, ahol tal�lkoznak a spanyol �vezredekkel, akiknek �heznek inform�ci� arr�l, hogyan lehetne jobb p�nz�gyi d�nt�seket hozni. A Hispanic Millennial Project tanulm�ny szerint a spanyol �vezredek 31% -a szerint fontos, hogy egy bank seg�tsen nekik meg�rteni a p�nz�gyi t�m�kat, szemben a r�gebbi spanyolok 22% -�val.

�ltal�ban a BB & T k�z�ss�gi esem�nyekn�l a bank�r oktat�i vide�t mutat be, p�ld�ul az egyiket, hogyan nyitott egy foly�sz�ml�t, majd megnyitja a k�rd�st a padl�ra. A tal�lkoz�k lehet�v� teszik a bank sz�m�ra a bizalom�p�t�st, mondja Lobo.

A Packaged Facts tanulm�ny meg�llap�totta, hogy a spanyol �vezredek nagyobb val�sz�n�s�ggel ellen�rz� sz�ml�kkal rendelkeznek, �s a spanyolok 22% -�t teszik ellen�rz�s al�. A nem-spanyol �vezredek mind�ssze 14% -a nem spanyol ellen�ri sz�ml�k tulajdonosa volt.

Nem minden keresked� ker�l �rt�kes�t�sre

Nem mindenki a p�nz�gyi szolg�ltat�si �gazatban meg van gy�z�dve arr�l, hogy fontos a latin amerikai �vezredek piac�n, De Dios szerint. Egy �ltal�nos f�lre�rt�s az, hogy a fiatalabb spanyolok nem t�r�dnek annyira a kult�r�jukkal vagy nyelv�kkel, mint a r�gebbi spanyolok.

"Van ez a fogalom:" Nos, nagyon hasonl�tanak a t�bb�ves �vezredekhez. Mi�rt kell tenn�nk valami m�st? "- mondja.

A spanyol n�pess�ghez hasonl�an a hisp�n millenniumok sem monolitikusak. K�l�nb�z�ek lehetnek abban, hogy k�lf�ldi sz�let�s�ek vagy az amerikai bennsz�l�ttek, ak�r spanyolul, angolul vagy mindkett�t besz�lnek-e, �s hogy banki kapcsolatban �llnak-e a h�ztart�sokban.

Brown, a Packaged Facts demogr�fus szerint a hisp�n millenniumok nagyobb val�sz�n�s�ggel sz�letettek az Egyes�lt �llamokban, besz�lnek angolul, �s akkultur�ltak, mint a r�gebbi spanyolok, akik ink�bb bizalmatlannak tartj�k a bankokat.

A latin �vezredek ink�bb az angol nyelvet v�lasztj�k, de egyesek k�nnyen v�lthatnak angol �s spanyol k�z�tt, a helyzet f�ggv�ny�ben, De Dios mondja. A nem-latin-amerikaiakhoz k�pest a spanyol �vezredek nagyobb val�sz�n�s�ggel vesznek r�szt a sz�leik �s a nagysz�leik p�nz�gyi k�telezetts�gek teljes�t�s�ben val� r�szv�tel�ben, teszi hozz�.

A latin-millenni�lisok, akik nem bankolt h�ztart�sokban n�ttek fel, k�l�nleges kih�v�st jelentenek a marketingesek sz�m�ra. A sz�leikhez hasonl�an a nem banki lehet�s�gekre is gravit�lhatnak, p�ld�ul olyan inform�lis megtakar�t�sok �s hitelez�si k�r�k haszn�lat�val, amelyek gyakoriak a bev�ndorl� k�z�ss�gekben.

De Dios, egy mexik�i bev�ndorl�, aki az USA-ba �rkezettamikor gyermek volt, feln�tt az egyik ilyen bankokn�l. � volt az els� csal�dj�ban, aki angolul j�rt, �s 9 �ves volt, amikor elkezdett az apj�val megtenni, hogy seg�tsen neki p�nzt fizetni egy szomsz�dos boltban. Az �desapja, egy �p�t�munk�s, majd k�szp�nzt vesz, �s p�nzt v�s�rolhat, hogy fizessen k�z�zemi sz�ml�t �s b�reljen.

Amikor megs�r�lt a munkahely�n, �s nagy telep�l�st kapott, a csal�d nem tal�lta meg a bankot, hogy p�nzt fizessen, am�g egy banksz�ml�val rendelkez� bar�t nem seg�tett.

Az unbankedvel�s "olyan k�zdelem volt, amit mindannyian megosztottunk" - mondja De Dios. "Nem tudtunk m�sr�l."

" T�BB:�Az unbankedes spanyolok fizetik a meredek d�jakat az alternat�v p�nz�gyi szolg�ltat�sok�rt

Egy k�z�s nevez�: B�szke az �r�ks�g�kre

Minden k�l�nbs�g�kre - mondja Lobo - a spanyol �vezredek k�z�s tulajdons�ggal rendelkeznek: b�szk�k az �r�ks�g�kre, f�ggetlen�l att�l, hogy az Egyes�lt �llamokban sz�letett-e vagy sem.

Costa Rican bev�ndorl� Lobo sz�molja gyermekeit, a 23. �s 26. �let�v�ket, azok k�r�ben, akik sz�vesen tartj�k a kult�r�t. Az Egyes�lt �llamokban sz�letett, nem besz�lnek spanyolul, �s "digit�lis bennsz�l�ttek" - mondja Lobo. Ez �sszhangban van a kutat�sokkal, amelyek azt mutatj�k, hogy a hisp�niai millenniumok technikai hozz��rt�s, �s alkalmasabbak az okostelefonok �s a mobil banki szolg�ltat�sok ig�nybev�tel�re, mint az �ltal�nos lakoss�g.

De a digit�lis nem a v�lasz. "Ez a kieg�sz�t�, hogy fizikailag jelen van" - mondja Lobo.

De Dios szerint a p�nzint�zetek j�l megfontoln�k a latin �vezredek �letk�pess�g�t a j�v�re n�zve. A hitelsz�vetkezet 50 �ves �tlag�letkora szerint azt mondja: "A hitelsz�vetkezeteknek olyan fiatal piacra kell jutniuk, amely sok n�veked�si lehet�s�get jelent sz�mukra."

Juan Castillo a Investmentmatome szem�lyi �llom�ny�nak �r�ja. Email: [email protected] . Twitter: �@JCastilloNerd.