D�nt�s arr�l, hogy az akt�v vagy passz�v alapok megfelel�ek-e �nnek

A t�nylegesen ir�ny�tott p�nzeszk�z�ket olyan menedzserek l�tj�k el, akik az alapban l�v� befektet�seket egy meghat�rozott krit�riumok alapj�n v�lasztj�k. A befektet�k az akt�van kezelt alapokat v�lasztj�k, mert rem�lik, hogy a menedzser olyan p�nzeszk�z�ket v�lasztott ki, amelyek t�bbet - vagy kevesebb �rt�ket vesz�tenek - meghaladj�k a piacot.

A passz�v m�don kezelt alapok index alapokk�nt is ismertek, mivel portf�li�juk egy adott piacindex elemeit t�kr�zi - p�ld�ul az S & P 500-at. Ezek az alapok megegyeznek az �ltaluk k�vetett index teljes�tm�ny�vel.

Melyik a befektet�s jobb t�pusa? Ez f�gg az egyes befektet�k c�ljait�l, kock�zati profilj�t�l, szem�lyis�g�t�l �s a d�jak attit�djeit�l. J� oka van az indexalapok el�nyben r�szes�t�s�nek, de azok, akik ink�bb akt�v ir�ny�t�ssal rendelkeznek, m�g mindig csak n�h�ny krit�rium alapj�n v�laszthatj�k ki a rendelkez�sre �ll� legjobb p�nzeszk�z�ket.

Az indexalapok �gye

Az elm�lt �vekben a passz�v ir�ny�t�s n�pszer�s�d�tt, mivel a legt�bb akt�v �gyvezet� nem bizony�tja a b�tors�gukat. 2014-ben az S & P Dow Jones Indexek jelent�se szerint a nagykapacit�s� r�szv�nyvezet�k mintegy 86% -a alacsonyabb teljes�tm�nyt mutatott, vagy az index teljes�tm�ny�t m�rte. M�s sz�val az alapok S & P 500-hoz viszony�tott befektet�inek 86% -a jobban tenn�, ha egyszer�en befektetne egy indexalap� alapba.

Ez 2014-ben az egyik legrosszabb �v volt az akt�v menedzsment sz�m�ra. De nem szokatlan, hogy az akt�v alapok alulteljes�tenek. Ugyanez a jelent�s azt tal�lta, hogy egy t�z�ves id�szak alatt a nagykapacit�s� vezet�k t�bb mint 82% -a alacsonyabb teljes�tm�nyt mutatott.

M�g ha az alapja is "verte" a piacot, m�g mindig alulfejezheti a k�lts�geket. Az akt�v alapok sokkal magasabbak a kereskedelem �s a kutat�s k�lts�gei miatt, �gy k�lts�gh�nyaduk magasabb - �ltal�ban 0,65% -r�l 1% -ra, ellent�tben az indexindexek t�bb mint 0,20% -�val. A legkev�sb� k�lts�ges indexalapok csak 0,05% -ot tesznek ki.

Az akt�v alapok �ltal felsz�m�tott magasabb d�jak nagy hat�ssal vannak a nett� hozamokra, vagy arra, hogy a befektet�k mi�rt maradnak a d�jak �s kiad�sok levon�sa ut�n az alap piaci hozamaib�l.

Azok a befektet�k, akiknek nincs ideje vagy tud�s az akt�v p�nzeszk�z�k kutat�s�ra, ink�bb indexalapokat kell haszn�lniuk. Ez kik�sz�b�li a piac alulteljes�t�s�vel j�r� p�nzeszk�z�k kiv�laszt�s�t.

Mit keres az akt�v alapokban?

A passz�v alapok minden el�nye ellen�re mindig is azt gondoltam, hogy ha mindenki egy dolgot csin�l, akkor tal�n van valami el�nye az ellenkez�j�re. Az akt�v alapokra vonatkoz� �j kutat�s pedig a sikeres akt�v alapok t�bb kulcsfontoss�g� jellemz�j�t azonos�totta, amelyek megtapasztalt�k a teljes�tm�ny�rt�keket.

Alacsony k�lts�gek.�A Morningstar meg�llap�totta, hogy a 2014. december v�g�ig eltelt 10 �ves id�szakban a legalacsonyabb kvartilisben l�v� p�nzeszk�z�k sokkal nagyobb sikert �rtek el, mint a legmagasabb d�jas kvartilis alapok.

Magas menedzser tulajdonjog.�A Capital Group meg�llap�totta, hogy a befektet�k befektet�inek befektet�sei 50% -r�l 75% -ra siker�ltek a benchmarkok legy�z�s�n�l, m�g a 25% -os sikeress�gi ar�ny az �sszes akt�v alap eset�ben. Ha egy alap alacsony k�lts�gekkel �s magas menedzser tulajdonviszonyokkal rendelkezik, sikertelens�ge k�r�lbel�l 90% -ra emelkedik.

Alacsony forgalom.�Az Oppenheimer kiadott egy tanulm�nyt arr�l, hogy az alacsony befektet�si forgalom �tlagosan �tlagosan fel�lm�lta a referencia�rt�keket. Az �rbev�tel annak m�rt�ke, hogy az alapkezel� milyen gyakran v�s�rol �s �rt�kes�ti az �rt�kpap�rokat az alapban.

A befektet�knek figyelembe kell venni�k mindezeket a t�nyez�ket, amikor p�nzeket v�lasztanak. A kiv�laszt�st k�vet�en rendszeresen fel�l kell vizsg�lnia annak meg�llap�t�s�t, hogy megv�ltozott-e az alap vagy a filoz�fi�ja, �s sz�ks�g van-e m�dos�t�sra. P�ld�ul egy alapkezel� hagyhat egy akt�van kezelt alapot, ami strat�giai v�ltoz�st eredm�nyezhet.

Az �sszes befektet�si alap �rt�kel�se sor�n agnostikusnak kell lenned - szkeptikusnak, de nyitottnak kell lennie az �rdemek bizony�t�s�ra. Bizonyos helyzetekben a j� passz�v alapok lehetnek a legjobbak, de m�sokban a szil�rd akt�v alapok jobb v�laszt�s lehetnek.

K�p iStockon kereszt�l.