Interj� Justin Lavnern�l: Mi�rt olyan neh�z a p�nzr�l besz�lni?

Ahogy felfedezz�k Matt-et �s a t�bbi versenyt�rsat, a p�nz nehezen besz�lhet. �gy d�nt�tt�nk, hogy le�l�nk Justin Lavnern�l, Ph.D. A klinikai pszichol�gia kandid�tusa az UCLA-ban, amelynek kutat�sa a p�r �s a csal�di kapcsolatokra �sszpontos�t. Kutat�s�t a Nemzeti Tudom�nyos Alap�tv�ny finansz�rozza, �s a Journal of Family Psychology c�m� foly�iratban, a h�zass�g �s a csal�d, a viselked�si ter�pia �s az American Journal of Orthopsychiatry c�m� foly�iratban jelenteti meg. P�rnak �s csal�dnak is terapeutak�nt dolgozik.

K�rd�s: Mit jelent az egyetemi szakirodalom a p�nzr�l mint a konfliktusr�l sz�l� t�m�r�l? Gyakran hallottam, hogy a p�nz nagyobb bont�si forr�st jelent, mint a h�zass�gt�r�s.

Justin Lavner: A p�nz minden bizonnyal az egyik legf�bb versenyt�rsa a konfliktusoknak, amelyek �lett�rsi �letet �lnek. Lauren Papp k�zelm�ltbeli tanulm�nya szerint a p�rok gyakran besz�lnek a gyermekekr�l, a p�nzzel kapcsolatos konfliktusok hosszabbak, ism�tl�dnek, �s hossz� t�v� jelent�s�g�ek, mint m�s t�m�k. A p�nz a legval�sz�n�bb, hogy a k�s�bbi megbesz�l�sekre is helyet kapjon, ami a felbont�s hi�ny�t jelzi.

K:

JL: Csak spekul�lni tudunk, de sz�mos okot javasoln�k:

1. A p�nz nagyon k�zzelfoghat�.��let�nk szinte minden aspektus�t �rinti, �s mindennap erõfesz�t�seket tesz: "Lehet�nk-e igaz�n engedni magunknak, hogy kimenjenek bar�tainkkal?" "T�nyleg sz�ks�ge van arra a 60" nagyfelbont�s� t�v�re? ".

2. A p�nz�nkkel kapcsolatos attit�djeinket �rinti, hogy mik�nt emelt�nk fel minket.�Lehets�ges, hogy a hasonl� h�ztart�sok j�vedelm�vel rendelkez� k�t embernek nagym�rt�kben elt�r� attit�djei vannak a p�nzhez k�pest, att�l f�gg�en, hogy a sz�leik foglalkoznak-e vele, �s hogy szeretn�k-e k�vetni ezeket a gyakorlatokat, vagy teljesen m�s ir�nyba mennek.

3. A p�nz a hatalom.�Ha t�bb p�nzt keres, azt jelenti, hogy nagyobb az es�lye annak, hogyan k�ltheted el? Hogyan lehet�nk egyenl�ek, ha meghozzuk a p�nzzel kapcsolatos d�nt�seket? De hasonl�k�ppen meg lehet sz�molni, hogyan tudunk k�z�s d�nt�seket hozni a p�nzr�l, ha nem j�runk annyira a k�z�s sz�ml�n?

4. A p�nzr�l neh�z besz�lni - �s nem sok k�pz�sre van sz�ks�g�nk, hogyan kell csin�lni.P�ld�ul, vegy�nk egy hipotetikus hagyom�nyos csal�dot, ahol a f�rj dolgozik, �s feles�get otthon a gyerekekkel. A gyerekek gondoz�s�val j�r� feles�g azt jelentheti, hogy a f�rj k�pes arra, hogy olyan munk�t v�gezzen, amelyet nem tudna teljes k�r� gyermekgondoz�s n�lk�l ell�tni. De ez azt jelenti, hogy nem j�rul hozz� j�vedelemhez. Teh�t �gy �rzi, hogy viseli az egyed�li t�mogat�s terh�t, ami azt eredm�nyezi, hogy m�g kevesebb id�t t�lti otthon, ami tov�bb er�s�ti a feles�get �s a kapcsolatukat.

5. A p�nzzel kapcsolatos probl�m�k gyorsan n�vekedhetnek.�Tegy�k fel, hogy van jelz�logj�val, �s elvesz�ted a munk�dat, �gy lemaradsz a hitel kifizet�seir�l, ami miatt a bank elz�rja �s k�szteti az otthonodt�l. Tekintettel a p�nz�gyi probl�m�k szerkezet�re �s �tj�rhat�s�g�ra, a p�nz�gyek egyik probl�m�ja gyorsan befoly�solhatja �leted t�bb r�sz�nek hat�s�t.

K:

JL: 1. Legyen hajland� besz�lni. Legyen vil�gos, hogy mit akarsz - ne csak hagyd el a dolgokat, mert f�lsz a konfliktust�l. A dolgok elenged�se nem teszi �ket el.

Partner 1: Fontos sz�momra, hogy legyen szoci�lis id�m - havonta legal�bb k�tszer akarok menni bar�tainkkal.

Partner 2: Fontos sz�momra, hogy $ 1,000 / month-t takar�tunk meg a j�v�beli el�leget

2. T�kr�zze, honnan sz�rmaznak a p�nzed �rt�kei. Ford�tsd �t ezeket az �rt�keket a jelent�s m�snak.

Partner 1: l�ttam, hogy az ap�m hal�lra dolgozik - soha nem volt ideje, hogy �lvezze a p�nz�t

Partner 2: A csal�dom sohasem tudta el�gg� megmenteni vagy el�re tervezni. Nem akarom, hogy ez az instabilit�s a saj�t �letemben.

3. Hallgassa. Hol tal�lkozhatsz az ig�nyeid szerint �gy, hogy a helyzeted val�s�ggal m�k�dik?

Partner 1: Mit sz�ln�l ahhoz, hogy havonta egyszer menj�nk el, �s 700 doll�rt takar�tunk meg el�leg�nkre?

K�rd�s: Valamennyi utols� tan�csad�s?

JL: Ha probl�m�k vannak az elej�n, akkor foglalkozni kell vele. Nem csak elmenek�lnek.

Forr�s: Papp, L. M., Cummings, E. M., & Goeke-Morey, M.C. (2009). A gazdagabbak�rt, a szeg�nyek�rt: a p�nz, mint h�zass�gi konfliktus t�m�ja az otthonban. Csal�di kapcsolatok, 58, 91-103.