"F�v�rosi" t�mad�s? A legkelend�bb k�nyv felh�vja a gazdags�g progressz�v ad�j�t

Az Amazonon ezen a h�ten a legn�pszer�bb k�nyv nem egy k�tet a "J�t�k a tr�nokr�l" saga, a "Frozen" c�m� filmhez val� k�t�d�s, vagy egy fi� mes�je a menny igazi val�s�g�r�l. Nem, ez egy k�zel 700 oldalas t�rt�neti �rtekez�s a k�zgazdas�gtanr�l, amit egyesek azt mondanak, eml�kezni fognak mint v�zv�laszt� pillanatot a p�nz�nk meg�rt�s�ben.

Thomas Piketty francia k�zgazd�sz, a huszonegyedik sz�zad f�v�rosa, s�r� olvas�s, t�bl�kkal �s t�bl�zatokkal �s utal�sokkal. De minden m�s k�nyvet elhagy - m�g a leg�jabb Michael Lewis, a p�nz populista �r�ja is - a porban.

Az �tlagos h�ztart�sok �s a szupergazdagok k�z�tti �s� egyenl�tlens�g nem titok. M�g a Google Eric Schmidt is k�zelm�ltban jel�lte meg a j�l�t megosztotts�g�t "a demokr�ci�k els� sz�m� k�rd�s�v�." De volt �rtelme, hogy ez az �j aranyozott kor id�nk rendelleness�ge, amelyet a globaliz�ci� egyidej� emelked�s�vel, K�na erej�vel �s a technol�giai forradalom.

A Piketty kutat�sa a "Capital" -on azt �ll�tja, hogy ezzel ellent�tes, hogy a viszonylag kev�s k�zben csoportosult gazdags�g norm�lis visszat�r�s�t l�tjuk, �s hogy az igazi rendelleness�g 1930 �s 1975 k�z�tt volt, amikor a vil�g a szerencsej�t�kok m�lt�nyosabb n�veked�s�t l�tta amit a korm�nyok a nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g, a m�sodik vil�gh�bor� �s a hidegh�bor� idej�n vettek ig�nybe.

Piketty munk�ja c�lul t�zte ki azt a k�zponti t�telt, amely a nyugati gazdas�gpolitik�t k�vette a Reagan-korszakban leboml� k�zgazdas�gtant�l, hogy a "minden haj� emelkedik" a vagyon hull�ma mellett. Az Egyes�lt �llamokban, Franciaorsz�gban, az Egyes�lt Kir�lys�gban, Jap�nban �s N�metorsz�gban az �vsz�zadok ad�bev�teleinek vizsg�lata azt mutatja, hogy a gazdags�g k�vetkezetesen "felszakad".

A k�nyv sz�les k�rben elterjedt n�pszer�s�ge azt sugallja, hogy "a vil�g legfontosabb gazdas�gpolitikai d�nt�shoz�i �s a k�z�poszt�lybeli amerikaiak ugyanolyan lelkesed�ssel vitatj�k meg, hogy vajon mi�rt nem kaptak emel�seket �vek �ta" - �rja Rana Foroohar of Time magazin.

A k�nyv az amerikai eszm�nyre is t�rekszik, hogy az �j vagyon nagyr�szt a v�llalkoz�k homlok�b�l v�ndorolt ki, mint Mark Zuckerberg �s Elon Musk. Az �r�k�lt p�nz sokkal nagyobb j�t�kos, mint kor�bban gondolt�k.

"A huszonegyedik sz�zad f�v�rosa" nagy �tlete az, hogy nem csak a j�vedelmi egyenl�tlens�gek tizenkilencedik sz�zadi szintj�re t�r�nk vissza, hanem a "lakoss�gi kapitalizmus" fel� vezet� �ton vagyunk, ahol a parancsnoks�g a gazdas�g magass�g�t nem a tehets�ges egy�nek, hanem a csal�di dinaszti�k ir�ny�tj�k "- mondja Paul Krugman Nobel-d�jas k�zgazd�sz, a New York-i k�nyvvizsg�latban.

"Ez egy olyan m�, amely nagy t�rt�nelmi s�p�r�st tartalmaz - mikor volt az utols� alkalom, amikor egy k�zgazd�sz megh�vta Jane Austen-et �s Balzacot - nyomaszt� adatelemz�ssel - �rja Krugman. "Piketty �talak�totta gazdas�gi diskurzust; soha nem fogunk a vagyonr�l �s az egyenl�tlens�gr�l besz�lni, ahogy mi szoktunk."

Olyan c�mmel, mint a "F�v�ros", �s annak Karl Marx "Das Kapital" -hoz val� �nmag�ban elhangzott utal�sa, sok javaslat arra a felvet�sre, hogy a k�nyv a millenniumi marxizmus felemelked�s�r�l sz�l (l�sd m�g: "Marx Rises Again", "Az �j marxizmus "�s" Adam Smith (�s Karl Marx) felv�tele ".

A gazdagok sz�m�ra a legaggaszt�bb a Piketty receptje, hogy megv�ltoztassa az �rap�lyt: a j�vedelmek 80% -os ad�kulcs�t "$ 500,000 vagy $ 1 milli�" -t�l kezdve, �s 50% -60% -os ad�kulcsot a 200 000 doll�rn�l alacsonyabb j�vedelem eset�n - ha csak " v�get vessenek az ilyen j�vedelmeknek "-, �s a megl�v� vagyon 10% -20% -os ad�t. Egy szkeptikus Daniel Shuchman �rja a Wall Street Journal-ban: "Austen �s Balzac helyett a professzornak olvastam az �llat�llom�nyt �s a s�t�ts�get d�lben.

Ha a t�rt�nelem �tmutat�, Piketty �gy v�li, hogy egy modern "Bastille-vihar" fog bek�vetkezni, ha az ad�z�s �s a p�nz�gypolitika nem foglalkozik a haverok �s a nemek k�z�tti megoszt�ssal.

"Ez az egyik Piketty legnagyobb �zenete - az egyenl�tlens�g lassan, de biztosan al��ssa a lakoss�g hit�t a rendszerben. Nem hiszi, ahogy Marx tette, hogy a kapitalizmus egyszer�en csak id�vel �getni fogja mag�t - �rja Foroohar. "De �gy v�li, hogy az egyenl�tlens�gek n�veked�se egy kev�sb� t�k�letes egys�ghez vezet, �s a nagy t�rsadalmi zavarg�sok val�sz�n�s�g�t t�kr�zi, ahogy az � sz�letett franciaorsz�ga az 1800-as �vek v�g�n j�r."

Tudjon meg t�bbet a Investmentmatome-r�l:

Mennyire gazdagnak kell lenni ahhoz, hogy val�ban gazdag legyen?

Illusztr�ci�: Brian Yee.