Di�kok Iow�ban alap�rtelmezett t�bb mint az amerikai �tlag a di�khitelek

Az Iowa-koll�giumok �s egyetemek hallgat�i az Egyes�lt �llamok oktat�si tansz�k�nek tanulm�nya szerint nem teljes�tik a di�khitel�ket az orsz�gos �tlagn�l magasabb ar�nyban.

A tanulm�ny meg�llap�totta, hogy az Iowa-i posztgradu�lis iskol�k di�kjainak 11,9% -a, akik 2013-ban kezdt�k meg a hitelek kifizet�s�t, a visszafizet�s harmadik �v�ben nem teljes�tettek.

Az Egyes�lt �llamok �ltal�nos nemfizet�si ar�nya 11,3% volt. (L�sd az �sszes 50 �llapot alap�rt�keit.)

A tanulm�ny t�bb mint 6000 posztszekunder iskol�t �s az Iow�ban 87-at vizsg�lta, k�zt�k a mag�n-, a k�zv�llalkoz�i �s a tulajdonosi (non-profit) iskol�kat. Az �llami beavatkoz�sn�l a legnagyobbak k�z�l az alap�rtelmezett ar�nyok a k�vetkez�k voltak:

• Des Moines Ter�let K�z�ss�gi F�iskola: 20,6%.
• Kaplan Egyetem: 12,4%.
• Iowa State University: 3,5%.
• Iowa Egyetem: 2,7%.

(Kattintson ide az alap�rtelmezett statisztik�k sz�vets�gi adatb�zis�nak keres�s�hez iskola, v�ros vagy �llam szerint.)

Az orsz�gos, nyilv�nos k�z�ss�gi koll�giumok �tlagos fizet�si k�sedelmi kamata 2013-ra 18,5% volt, �s a v�dett iskol�k 15% -on voltak. A n�gy�ves �llami f�iskol�k eset�ben az �tlagos ar�ny 7,3% volt, a n�gy�ves mag�niskol�k pedig 6,5% volt.

A k�z�ss�gi koll�giumok, a szakiskol�k �s a profitorient�lt f�iskol�k alap�rt�ke �ltal�ban magasabb, mivel a kor�bbi di�kok kev�sb� val�sz�n�ek a tanulm�nyaik befejez�s�re, vagy a j�vedelem n�vel�s�re, �s gyakran nem tudnak l�p�st tartani a hitelek kifizet�s�vel. jelent�st a Brookings Papers on Economic Activity c�m� dokumentumban.

>> T�BB:�Di�khitel-alap�rtelmez�s: Mit jelent �s hogyan kell kezelni?

Az �j jelent�s r�szletesen megvizsg�lja az �tal�nyd�jakat, de nem felt�tlen�l mutatja meg teljes k�pet a hallgat�k ad�ss�gterheir�l. M�g a besz�mol� egy pillanatk�pet k�sz�t a hitelfelvev�kr�l, akik a visszafizet�si f�zisuk els� h�rom�ves id�szak�ban vannak, nem veszi fel azokat, akik a visszafizet�s visszavon�s�t k�vetelik, am�g a h�rom�ves m�r�si id� lej�r.

Coralville tan�csad�: Ne haszn�ljon t�bbet, mint amennyire felt�tlen�l sz�ks�ge van

A f�iskolai v�gzetts�g�ek �tlagosan t�bbet keresnek, mint azok, akiknek csak egy k�z�piskolai diploma van. 2014-ben a fiatalabb feln�ttek �tlagos j�vedelme 49,900 doll�r volt, szemben a 30 000 doll�rral a k�z�piskolai v�gzetts�ggel, az Orsz�gos Oktat�si Statisztikai K�zpont szerint.

Azonban a t�lzott hallgat�i hitelek ad�ss�ga jelent�s terhet jelent sok amerikai sz�m�ra. Jelent�sen g�tolhatja a hitelfelvev�k p�nz�gyeit az�ltal, hogy n�veli az �ltal�nos ad�ss�gterheket, �s p�nzbe ker�l, amelyet a jelz�loghitelek, a nyugd�jaz�s �s m�s hossz� t�v� befektet�sek sz�m�ra felhaszn�lhat. A hallgat�i hitelek teljes �llom�nya j�niusa �ta 1,36 billi� doll�r volt, a Federal Reserve Board szerint 2011-ben 961 milli�rd doll�r volt.

Megk�rdezt�k Carrie Houchins-Witt Iowa-i p�nz�gyi tan�csad�j�t, Coralville-t arr�l, hogy a csal�dok hogyan integr�lhatj�k a hallgat�i hiteleket p�nz�gyi �let�kbe.

Hogyan lehet a di�kok �s a csal�dok meggy�z�dni arr�l, hogy k�lcs�n�k j� befektet�s a j�v�j�kben?

A hallgat�knak �s csal�dtagjaiknak jobban meg kell �rteni�k az �tlagos j�vedelmet a karrier ter�let�n, ahova a di�k dolgozik. Els�sorban a di�koknak meg kell �rteni�k, hogy a j�vedelm�k val�sz�n�s�thet�en lehet�v� teszik-e havi k�lcs�nfizet�seiket �s m�s p�nz�gyi c�lok el�r�s�t, mint p�ld�ul h�z megv�s�rl�sa, aut� v�s�rl�sa, nyugd�jba vonul�s �s csal�di ell�t�sok.

Sz�mos iskola h�rhedten rosszul tan�csolja a di�kjaikat ezen az alapvet� k�lts�g-haszon elemz�sen, ez�rt fontos, hogy a hallgat� v�llalja a felel�ss�get e kutat�s�rt. Az internet tele van er�forr�sokkal az �tlagkeresetekb�l a karrier ter�let�n - ami a legfontosabb, hogy a Munka�gyi Statisztikai Hivatal �ltal kiadott sz�mokat rendszeresen adj�k ki.

K�l�n�sen a di�koknak kell gondoskodniuk a nonprofit iskol�kr�l, �s mindig saj�t kutat�sukkal meg kell er�s�teni�k az �ltaluk ny�jtott iskolai inform�ci�kat vagy statisztik�kat.

Hogyan befoly�solja a hallgat�i k�lcs�n�k felv�tele a tanul�k j�v�beli p�nz�gyi �let�t?

Nem tudom t�lbecs�lni a di�khitel-tartoz�s hat�s�t a di�kok j�v�beli p�nz�gyi �let�re. Ez a havi hallgat�i hitel kifizet�se hat�ssal lesz a legfontosabb p�nz�gyi c�lokra, mint p�ld�ul egy aut� megv�s�rl�sa, egy h�z el�leget vagy egy nyugd�jas megtakar�t�st. Ha a di�khitel-befizet�se t�l nagy, akkor fel fogja haszn�lni a p�nz�t, amire sz�ks�ged van m�s p�nz�gyi c�lok el�r�s�hez, �s megakad�lyozhatja a k�z�s �letm�rf�ldek el�r�s�t.

Ezen t�lmen�en, a neh�z hallgat�i hitel ad�ss�g cs�kkenti a k�pess�g�t, hogy rugalmas, ahogy az �let k�r�lm�nyei megv�ltoznak. P�ld�ul vannak olyan �gyfeleim is, akik szeretn�k, ha az egyik sz�lõ otthon maradna a gyerekekkel, de nem engedhetik meg maguknak, mert magas a di�khitelt. Ez szenved�lyes az �j sz�l�k sz�m�ra, akiknek egy 3 h�napos csecsem�nek egy nappali k�zpontban kell elhagyniuk, hogy munk�t v�llaljanak a hallgat�i ad�ss�g kifizet�se �rdek�ben, amikor ez a sz�l� ink�bb otthoni gondoz�sban r�szes�ti a gyermeket.

Mit kell a sz�l�k �s a di�kok szem el�tt tartani a hallgat�i hitelek felv�telekor?

Ez mag�t�l �rtet�d�nek t�nhet, de a sz�l�k - �s k�l�n�sen a fiatal di�kok - meg kell �rteni�k, hogy k�lcs�nt vesznek fel, amelyet vissza kell fizetni�k. �gy gondolom, hogy a di�khitel ad�ss�g�nak t�nyleges visszafizet�se, az az elk�pzel�s, hogy "�n vagyok felel�s a havi kifizet�s�rt a hitelez�nek a diploma ut�n", a 18 �ves di�k elm�j�ben a legt�volabbi,.

A probl�ma felborul�sa �rdek�ben a f�iskolai p�nz�gyi seg�lyek irod�i, k�l�n�sen a profitorient�lt iskol�kban, gyakran lef�nyk�pezik a di�koknak a hitelek visszafizet�s�re val� k�pess�g�t.

A sz�l�knek �s a hallgat�knak meg kell �rteni�k, hogy cs�d�n kereszt�l neh�z eloszlatni az oktat�si ad�ss�got, �s hogy az Oktat�si Miniszt�rium ak�r a t�rsadalombiztos�t�si juttat�sokb�l is felveheti a p�nzt a hallgat�i hitelek visszafizet�s�re. T�nyleg nincs menekv�s, kiv�ve a hal�lt.

Azt is l�tom, hogy sok di�k, k�l�n�sen a posztgradu�lis hallgat�k, t�bb p�nzt k�n�lnak k�lcs�n�kben, mint amennyit az iskol�ba kell fizetni�k. V�g�l felveszik a k�lcs�n�ket, hogy fizetni nyaral�sokat, aut�kat vagy meg�lhet�si k�lts�geket. Fogadjon csak az oktat�si k�lts�g megfizet�s�hez sz�ks�ges �sszeget, �s fontolja meg m�s lehet�s�geket az egy�b k�lts�gek kifizet�s�re. Meg tudod tartani a r�szmunkaid�s �ll�st az iskol�ban? Tal�lhatsz p�r szobat�rsat?

Milyen lehet�s�gek vannak a hallgat�i hitel ad�ss�g�nak felt�teleinek jav�t�s�ra?

Az els� l�p�s az a kutat�s, hogy alacsonyabb kamatl�bon lehet-e a hallgat�i hitelek refinansz�roz�s�val. Az alacsonyabb kamatl�b cs�kkentheti a havi kifizet�s�t �s p�nzt takar�that meg a hitel �lettartama alatt. Az alacsonyabb kamatl�bak nem �llnak rendelkez�sre az �llamh�ztart�s konszolid�ci�j�n kereszt�l, de mag�nhitelez�k�n kereszt�l is el�rhet�k.

Azonban a hallgat�i k�lcs�n�k nyilv�noss�gb�l mag�njelleg�v� t�tele kik�sz�b�lheti bizonyos el�ny�ket, p�ld�ul a k�zszolg�lati hitelfed�l�si program jogosults�g�t. Ezzel a programmal, ha dolgozik a korm�ny vagy a min�s�t� nonprofit, a hitelek lehet megbocs�tani teljes m�rt�kben ut�n 10 �v folyamatos kifizet�sek. Ez a program k�l�n�sen akkor lehet hat�kony, ha a j�vedelemalap� visszafizet�si tervek valamelyik�vel p�rosul, amely a havi kifizet�s�t a diszkrecion�lis j�vedelem egy sz�zal�k�ra alapozza.

Egy�b di�khitel-megbocs�t�si programok �llnak rendelkez�sre a katonas�gon �s sz�mos �llamon kereszt�l. P�ld�ul Iowa programokat tart a tan�roknak, az eg�szs�g�gyi dolgoz�knak �s m�soknak.

Egy m�sik lehet�s�g az, hogy refinansz�rozza a hallgat�i k�lcs�nt egy lak�shitel-k�lcs�n, ha a hallgat� vagy a csal�d el�g a saj�t t�ke az otthoni. Az ilyen jelleg� refinansz�roz�s el�nye, hogy a sz�vets�gi j�vedelemad�kb�l levonhatja a 100 000 doll�ros 100 000 doll�ros kamatot. A hallgat�i hitel kamat�nak levon�sa maximum 2500 doll�rra esik, �s kor�bban megsz�nik.

Mit kell tenni a csal�dok, ha �gy tal�lj�k, hogy nem tudnak kifizet�seket v�grehajtani?

Ha nem teheti meg a di�khitelt olyan neh�zs�gek miatt, mint p�ld�ul munkahelyi vesztes�g vagy betegs�g, k�rje a hitelez�t a halaszt�s vagy a t�relem miatt. Ez lehet�v� tenn�, hogy elhalasztja a kifizet�seket, hogy elker�lje a hitel mulaszt�s�t. A c�l az, hogy n�mi id�t kapj a l�badra, �s jav�tsd a p�nz�gyi helyzetedet, �gy folytathatod a k�lcs�n kifizet�s�t.

Haszn�lja ezt az opci�t alaposan, mivel a hallgat�i k�lcs�n ir�nti kamat tov�bbra is felhalmoz�dik, �s a k�lcs�n t�pus�t�l f�gg�en hozz�adhat� a megb�z�hoz. Tov�bb� fel kell k�rnie a halaszt�st vagy a t�relmet, �s meg kell felelnie bizonyos felt�teleknek - nem kapja meg automatikusan.

A j�vedelemorient�lt visszafizet�si terv j� v�laszt�s? Mit kell tudniuk a hitelfelvev�kr�l?

A j�vedelemorient�lt visszafizet�si tervek j� megold�st jelenthetnek a di�kok �s a csal�dok sz�m�ra, ha a 10 �ves standard visszafizet�si terv szerinti havi kifizet�s t�l magas. A tervek c�lja, hogy jobban megfeleljen a fizet�si �sszegnek a fizet�si k�pess�g�vel. A r�gz�tett �sszeg helyett a fizet�s �ltal�ban 10% -a vagy 15% -a a diszkrecion�lis j�vedelemnek.

Az ilyen tervek egyik�nek haszn�lat�val j�r� el�ny�k k�z� tartozik az alacsonyabb havi kifizet�sek, a hitelegyenleget a 20 vagy 25 �ves id�tartam ut�ni megbocs�t�s, valamint a fizet�si k�pess�ggel j�r� fizet�si �sszeg, amely nem a kamatl�b-ingadoz�sokkal j�r.

Azonban a k�lcs�n �lettartama alatt t�bbet fog fizetni, mert a visszafizet�si futamid� 10 �vt�l 20 vagy 25 �vig terjed. �s a futamid� v�g�n j�vedelemad�t kell fizetnie a megbocs�tott �sszeg�rt, hacsak nem a k�zszolg�lati hitelfelv�teli tervben van.

Carrie Houchins-Witt hiteles p�nz�gyi tervez�, beiratkozott �gyn�k �s Carrie Houchins-Witt ad�- �s p�nz�gyi szolg�ltat� tulajdonosa Coralville, Iowa.

�llami hallgat�i hitelek nemteljes�t�si d�jai

�Az 50 �llam a legmagasabb di�khitel-�tal�nyt�l a legalacsonyabbig rangsorolt.

Rangsor	�llapot	A di�khitelek sz�zal�kos mulaszt�sa
1.	�j-Mexik�	18.9
2.	Nyugat-Virginia	16.2
3.	Kentucky	15.5
4.	Mississippi	14.6
5.	Indiana	14.2
6.	Florida	14.1
7.	Arkansas	14
8.	Arizona	14
9.	Wyoming	14
10.	Oregon	13.7
11.	Ohio	13.6
12.	d�l Karolina	13.2
13.	Nevada	12.7
14.	Texas	12.6
15.	Oklahoma	12.5
16.	South Dakota	12.3
17.	Louisiana	12.3
18.	Alabama	12.2
19.	Gr�zia	12
20.	Iowa	11.9
21.	Michigan	11.8
22.	�szak-Karolina	11.6
23.	Alaszka	11.6
24.	Colorado	11.5
25.	Missouri	11.5
26.	Tennessee	11.4
27.	Idaho	11
28.	Kansas	10.7
29.	Washington	10.4
30.	Kalifornia	10.4
31.	Hawaii	10.4
32.	Maine	10.4
33.	Delaware	10
34.	Maryland	9.9
35.	Montana	9.8
36.	Wisconsin	9.6
37.	Illinois	9.4
38.	Pennsylvania	9.2
39.	Virginia	9.1
40.	Utah	9.1
41.	New Jersey	9
42.	Minnesota	8.8
43.	Connecticut	8.5
44.	Nebraska	8.2
45.	New York	8
46.	Rhode Island	7.9
47.	New Hampshire	7.8
48.	Vermont	7.2
49.	�szak-Dakota	6.5
50.	Massachusetts	6.1