Book Club: James Owen Weatherall, "A Wall Street fizika: egy r�vid t�rt�nete a kisz�m�thatatlan"

James Weatherall Public Lecture: The Physics of Wall Street

A kritikusok gyakran hib�s p�nz�gyi modelleket hib�ztatnak a 2008-ban megkezdett p�nz�gyi v�ls�g miatt. Ennek eredm�nyek�ppen a k�z�ns�g meghamis�totta a modellek alkot�it. Ban ben A Wall Street fizik�ja: a kisz�m�thatatlans�g el�rejelz�s�nek r�vid t�rt�nete, Kaliforniai Egyetem, Irvine professzor, James Owen Weatherall felt�rja, hogy a fizikusok mindig megv�ltoztatt�k a p�nz�ket. Investmentmatome besz�lt Weatherallrel A Wall Street fizika, gondolatait a politikai d�nt�shozatalra �s a p�nz�gyi modellez�s j�v�j�re.

2008-ban gondolt�l erre a k�nyvre. B�r ez a k�nyv nem a p�nz�gyi v�ls�gr�l sz�l, mes�lj arr�l, hogy ezt a k�nyvet viharos id� alatt �rtam a p�nz�gyek�rt.

Igazad van, hogy ez nem egy k�nyv a 2007-2008-as p�nz�gyi v�ls�gr�l, de a v�ls�g minden bizonnyal a h�tt�rben volt, �s r�sze volt a k�nyv �r�s�nak motiv�ci�j�nak. 2008 �sz�n, amikor elkezdtem gondolkodni, csak doktori disszert�ci�m befejeztem a fizik�ban. Mint sok ember abban az id�ben, k�vettem a h�reket a Lehman Brothers �sszeoml�s�r�l �s az AIG korm�nyzavar�r�l. K�l�n�sen az�rt �reztem magam, mert a v�ls�g sajt�visszhangj�ban k�vetkezetes t�m�nak t�nt. �jra �s �jra azt olvastam, hogy valahogy "kvantumok" j�tszottak szerepet. "Quant", tanultam, r�vid a "kvantitat�v keresked�" vagy a "kvantitat�v elemz�k" sz�m�ra. Ezek olyan emberek, akik meglehet�sen kifinomult matematikai modelleket haszn�lnak a Wall Street meg�rt�s�hez. Sokan vannak h�tt�rrel olyan ter�leteken, mint a fizika, a matematika vagy a sz�m�t�stechnika, �s az �ltaluk haszn�lt modellekr�l azt mondt�k, hogy ezeken a ter�leteken gy�kerezik. �s azt sugallt�k, hogy ezek a modellek valahogy nem siker�lt 2008-ban.

Rengeteg moraliz�l�d�s volt �s abban az id�ben �n mondtam neked. A kritikusok azt sugallt�k, hogy �r�lt a matematika vagy a fizika gondolkod�sa, amely seg�thet meg�rteni egy komplex emberi v�llalkoz�st, p�ld�ul a p�nz�gyi piacokat. De azt gondoltam, hogy a t�rt�netnek t�bbnek kell lennie, mint ez. Hol sz�rmaztak ezek a modellek? Mit sz�nd�koztak csin�lni �s mi�rt

nyone elv�rj�k, hogy dolgoztak? Val�j�ban a v�ls�g arra k�sztette, hogy belemer�ljek abba, hogy megpr�b�ljak meg�rteni azt a t�rt�nelmet, amir�l besz�lek a k�nyvben.

Sokan azt hiszik, hogy a kvantumok felel�sek a p�nz�gyi v�ls�g�rt. Milyen szerepet kell j�tszania a p�nz�gyi modellek finansz�roz�s�ban?

Sz�momra �gy t�nik, hogy a p�nz�gyi modellek elengedhetetlenek a modern finansz�roz�shoz. A p�nz�gyi modellek t�bb�-kev�sb� sz�ks�gesek ahhoz, hogy a bankok �s a befektet�k a derivat�v�kk�nt ismert p�nz�gyi term�keket kereskedj�k, bele�rtve az opci�kat �s hat�rid�ket. �s a sz�rmaz�kok - b�r folyamatosan b�r�lj�k �ket - val�j�ban nagy r�sze annak, hogy a gazdas�gunk hogyan m�k�dik. A sz�rmaz�kos term�kek seg�tik a v�llalatokat abban, hogy megv�dj�k magukat a bizonytalans�gt�l, lehet�v� t�ve sz�mukra a t�ke hat�konyabb felhaszn�l�s�t. Teh�t a modellek ma csak a p�nz�gyi �let t�nyei.

Az igazi k�rd�s az, hogy hogyan kell gondolkodni ezekkel a modellekkel annak �rdek�ben, hogy a lehet� legbiztons�gosabb m�don haszn�lhassuk azokat. Itt, azt hiszem, a t�rt�nelem nagy k�l�nbs�get tesz. Sz�mos olyan befektet�si szakember, aki a p�nz�gyi modellekr�l tudom�st szerez egy p�nz�gyi tank�nyvben, ahol gyakran szerepelnek olyan egyenletk�szletek, amelyek megmutatj�k, hogy egy eszk�z �ra milyen t�nyez�kt�l f�gg, p�ld�ul a volatilit�sr�l vagy a lej�rati d�tumr�l. Ezekben a kezel�sekben elfojtott t�ny az, hogy a piaci k�r�lm�nyekre vonatkoz� igen er�s feltev�sek gyakran fontos szerepet j�tszanak ezen egyenletek kialak�t�s�ban. A p�nz�gyi modellek egy nagyon bonyolult vil�g k�zel�t�sei. �s ezek a k�zel�t�sek hasznosak lehetnek, ha gondosan haszn�ljuk �ket; de ha nem haszn�ljuk �ket figyelmesen, vagy ha nem ford�tunk nagy figyelmet a modell�nk alapj�ul szolg�l� feltev�sekre, akkor bajba ker�lhet�nk. Az egyik dolog, amit a p�nz�gyi modellez�s t�rt�net�b�l tanulhatunk, csak az a felt�telez�s, hogy az emberek, akik el�sz�r j�ttek l�tre ezekkel a modellekkel.

A felt�telez�sekkel kapcsolatos ilyen hiba 2008-ban nagy szerepet j�tszott. Alapvet�en a sok befektet�, bank, s�t a hitelmin�s�t� int�zetek modellje, amely a CDO-k�nt ismert p�nz�gyi term�kek �r�t haszn�lta, �gy t�nt, mintha ezek a term�kek sokkal t�bbet �rn�nek kider�lt, hogy meg�ri. Amikor az elt�r�s �szlelhet� volt, egy csom� p�nz elt�nt egyik napr�l a m�sikra, �gy n�h�ny nagy szerepl� fizet�sk�ptelenn� v�lt. (Ez a nagyon r�vid t�rt�net a Bear Sterns, a Lehman Brothers �s az AIG p�nz�gyi term�kei karj�nak �sszeoml�s�r�l.) Ezt k�vet�en sokan mutatt�k ujjaikat a modellre, amely �rulattatta ezeket a term�keket - �s m�g a modelleket tervez� kvantumokkal is. De sz�momra �gy t�nik sz�momra, hogy az igaz�n meghi�sult, hogy a nagy int�zm�nyek tov�bbra is egy bizonyos modellt haszn�lnak, miut�n a feltev�sek m�g�tt nagyon rossz lett. Val�ban nem lett volna meglep�, hogy a modell nem m�k�d�tt t�l j�l. �gy gondolom, hogy a modellek megv�ltoztat�s�nak elmulaszt�sa a legjobb, legink�bb j�t�kony �rtelmez�se, hogy sokan, akik minden nap haszn�lj�k a modelleket, nem gondolnak nagyon kem�nyen a modellek felt�telez�s�re.

A p�nz�gyi modellek kritikusai gyakran azt �ll�tj�k, hogy az emberek irracion�lis m�don j�rnak el, �s a p�nz�gyi modellek hib�sak. Mit gondolsz?

Szerintem ez a fajta kritika r�vidl�t�.Egyfel�l, b�r igaz, hogy a p�nz�gyi �s k�zgazdas�gi modellek nagy csoportja abb�l a felt�telez�sb�l t�maszkodik, hogy az ember racion�lisan m�k�dik, nem olyan, mintha ezt a matematikai modellek haszn�lat�hoz kellene felt�telezni, �s sok modell nem tedd ezt a feltev�st. De val�j�ban, ann�l fontosabb k�rd�s, hogy vajon �rthet�ek-e, ha a befektet�k nem �sszer�ek, �s milyen m�don. Ez olyan dolog, amit sokan a k�zelm�ltban tanulm�nyoztunk a viselked�si k�zgazdas�gtan n�ven ismert ter�leten. A kutat�k ezen a t�ren meg akarj�k �rteni, hogy mi val�ban d�nt�seket hozunk, �s sok olyan m�dszeres m�dszert fedeztek fel, amelyekben nem m�k�d�nk racion�lisan. N�ha a matematikai modellez�s kritikusai a magatart�selm�letet id�zik a matematika �s a fizika gondolkod�s�nak okai miatt, mert a piacok meg�rt�se n�lk�l�zik, de azt hiszem, ez visszah�zza a dolgokat. T�nyleg, a viselked�si k�zgazdas�gtan megmutatta, hogy a modellek alapj�ul szolg�l� feltev�sek k�vetkezetesen sikertelenek lesznek - �s ez�rt ker�lni kell ezeket a modelleket. De arra is r�mutatott, hogyan lehetne hat�konyabb modelleket fel�p�teni, amelyek jobban figyelembe veszik azt, amit most �rt�nk a re�l befektet�i d�nt�shozatalr�l.

Sz�mos p�nz�gyi szab�lyoz� nem �rti az �ltaluk fel�gyelt eszk�z�ket �s eszk�z�ket. Hogyan kell kezeln�nk ezt a probl�m�t?

A p�nz�gyi szab�lyoz�k - p�ld�ul az �rt�kpap�r- �s T�zsdebizotts�gi �s az �rut�zsdei �s Hat�rid�s Kereskedelmi Bizotts�g - munkat�rsai �ltal�ban �gyv�dek, nem k�zgazd�szok vagy matematikusok. Ez azt jelenti, hogy gyakran kev�ss� alkalmasak arra, hogy meg�rts�k mind az egyes piacokon forgalmazott term�keket, mind pedig azokat a strat�gi�kat, amelyeket sok bank �s fedezeti alap haszn�lja a kereskedelemben. �s ez probl�m�kat okoz. A szab�lyoz�k gyakran t�bb l�p�st tesznek a legfontosabb p�nz�gyi innov�ci� m�g�tt, �gy nem tudnak megfelel�en reag�lni a felmer�l� rendszerszint� kock�zatokra.

N�h�ny csoport - a SEC-t is bele�rtve - �jabb er�fesz�t�seket tett a harcok elleni k�zdelemre, �s t�bbet, mint p�ld�ul a Federal Reserve, az �gyv�dek mellett mindig k�zgazd�szokat foglalkoztatott. Teh�t tal�n m�r a helyes ir�nyba haladunk. De bizonyos �rtelemben a probl�m�k m�lyebbek, mint hogy l�teznek olyan szab�lyoz�k, akik meg�rtik, hogyan m�k�dik a sz�rmaz�kos modellez�s. Mint ahogyan a piaci szab�lyoz�k kapnak c�meket �s dics�retet a v�grehajt�si int�zked�sek�rt, nem pedig a politikai d�nt�shozatal�rt. Ez�rt az olyan csoportok, mint a SEC, sokkal t�bb forr�st bocs�tanak a bennfentes kereskedelemre, a csal�sra �s a k�l�nb�z�fajta jogellenes gyakorlatokra, mint a piacok fejl�d�s�nek meg�rt�s�n �s az �j kock�zatok minim�lisra cs�kkent�s�t c�lz� politik�k meghat�roz�s�ra.

Egy ilyen p�lda egy�rtelm�v� teszi az �gynevezett 2010. m�jusi flash �temez�st. Azon a napon a piacok k�r�lbel�l 1 000 ponttal cs�kkentek egy perc alatt, csak annyira, hogy gyorsabban fellend�ljenek. A SEC k�r�lbel�l �t h�napot vett ig�nybe, hogy kider�lj�n, mi t�rt�nt, f�k�nt az�rt, mert m�g csak nem is jutottak hozz� olyan finom szemcsem�ret� piaci adatokhoz, amelyeket sok keresked� alapoz meg. A SEC ezut�n bevezetett egy �j sz�m�t�g�pes rendszert, Midas n�ven, hogy val�s id�ben nyomon k�vesse ezeket az adatokat. De a befektet�k m�r t�bb mint egy �vtizede nyomon k�vett�k ezeket az adatokat, �s csak az �sszeoml�s ut�n, amit a SEC is kezdett csin�lni. �gy t�nik sz�momra, hogy �jra kell gondolni a szab�lyoz�k szerep�t, hogy a Wall Street legfrissebb fejleszt�sei el�tt maradjanak ki, ahelyett, hogy csak v�ls�gok ut�n l�pn�nek fel, hogy kider�ts�k, mi t�rt�nt rosszul.

Hogyan lehet t�bb fizikus beilleszkedni a gazdas�gi kutat�sba �s a politikai d�nt�shozatalba?

El�sz�r is azt kell mondanom, hogy sok fizikus �s matematikus van, akik m�r dolgoznak a gazdas�gi kutat�son. A k�nyvben csak az ilyen emberek apr� t�red�k�r�l besz�l�nk, �s azok, akikr�l besz�lni szoktam, t�bbnyire a p�nz�gyekr�l sz�lnak. Ez egy kicsit f�lrevezet�: van egy teljes tanulm�nyi ter�let, amelyet "�konfizik�nak" neveznek, �s amely fizikusokat alkalmaz a fizik�t�l a gazdas�gi probl�m�k sz�les sk�l�j�ig. Sok ilyen embernek nagy szerepe lenne a gazdas�gpolitikai t�rgyal�sokhoz. De most nincs hely�k az asztaln�l. Teh�t az els� l�p�s a szab�lyoz�k �s a hagyom�nyosabb k�zgazd�szok - akik gyakran figyelmen k�v�l hagyj�k a heterodox megk�zel�t�seket, bele�rtve a m�s ter�letek�t is -, hogy felismerj�k, hogy sok olyan kutat� van, akik fontos betekint�st ny�jthatnak, �s ami a legfontosabb, �jszer� probl�m�k megold�s�ra.

Mi�rt nem dolgozol a Wall Streeten?

Mi�rt tenn�m? Az �lmom munk�ja van!

Tov�bbi inform�ci�k a Investmentmatome-r�l: