Mi�rt olyan sok hitelk�rtya Delaware-b�l sz�rmazik

A hitelk�rty�n kereszt�l a h�velykujj a postafi�k kit�lt�s�t k�n�lja, �s �szrevehet egy t�m�t: sokan Delaware visszat�r�si c�mmel rendelkeznek. Ez nem v�letlen.

A Delaware otthont ad a Chase, a Discover �s a Barclaycard USA hitelk�rtya-�zlet�nek, a Federal Deposit Insurance Corp. szerint. A Bank of America �s a Citi is fenntartanak bizonyos k�rtyatev�kenys�geket. Egy�tt, ezek a kibocs�t�k az amerikai hitelk�rtya piac mintegy fel�t k�pviselik. Ek�zben a Delaware lakosai az amerikai lakoss�g mind�ssze 0,3% -�t teszik ki.

Mi a helyzet a hitelk�rtya-ipar Delaware szerelmi kapcsolat�val?

Mind�ssze 40 �vvel ezel�tt b�r�s�gi hat�rozattal kezd�d�tt.

El�sz�r is, b�r�s�gi d�nt�s

1978-ban az Amerikai Egyes�lt �llamok Legfels�bb B�r�s�ga a Marquette National Bank v. First of Omaha Corp.-ben egyhang�lag �gy d�nt�tt, hogy a hitelk�rtya-t�rsas�gok kamatl�bakat export�lhatnak, ahonnan m�s �llamokba ker�ltek.

Az �gy akkor jelentkezett, amikor az Omaha els� bankja hitelk�rtya-aj�nlatokat k�ld�tt Minnesot�ban lak�knak. A Minnesota bank, a Marquette Minneapolis Nemzeti Bank beperelte a Nebraska bankot az �llami uzsora t�rv�nyek megs�rt�se miatt.

"Nem voltak k�ztes bankok azokban a napokban", mondja Glenn Kenton egykori Delaware �llamtitk�r a Investmentmatomenek. "Azokban a napokban [ha egy bankot] Kaliforni�ba �p�tettek, ad�t fizetett Kaliforni�ban. Kaliforni�ban dolgozott."

A Marquette-hat�rozat meghozatala el�tt a bankok pr�b�lt�k elk�ldeni a hitelk�rtya-aj�nlatokat az �llamon k�v�li fogyaszt�knak k�t probl�m�ra:

• �llami bitorl�si t�rv�nyek: Ezek korl�tozz�k, hogy a kibocs�t�k mennyit sz�m�thatnak fel hitelk�rtya-�rdekelts�geikben
• Interstate banki korl�toz�sok: A sz�vets�gi t�rv�nyek �ltal�ban megtiltott�k egy bank sz�m�ra, hogy k�lf�ld�n m�k�d� fi�ktelepeket m�k�dtetjen, kiv�ve, ha enged�lyt kapott az �j �llamt�l, ahol �zleti tev�kenys�get szeretne folytatni

A Marquette-hat�rozat, amely lehet�v� tette a kibocs�t�k kamatl�bainak export�l�s�t az ottani �llamokt�l, nem �lte meg az �llamk�zi banki tilalmat; csak elhagyt�k �s meghaltak.

"Ez lehet�v� teszi az �llamok sz�m�ra, hogy megakad�lyozz�k a fogyaszt�kat a fogyaszt�kkal szemben" - mondja Ed Mierzwinski, az Egyes�lt �llamok k�z�rdek� kutat�csoportj�nak fogyaszt�i programigazgat�ja, a fogyaszt�i �rdekk�pviseleti csoport. Amikor a d�l-dakota jogszab�lyokat fogadott el a uzsonn�k felsz�mol�s�ra, r�viddel a Marquette-hat�rozat ut�n, p�ld�ul lehet�v� tette, hogy a bankok D�l-Dakot�ban felsz�molhass�k Kaliforni�ban a hitelk�rtya-kamatl�bakat, amelyek meghaladj�k a kaliforniai sz�khely� bankok t�rv�nyes d�j�t. "A rossz d�l-dakotai t�rv�nyek el�id�zhetik a j� kaliforniai t�rv�nyeket", amelyek korl�tozz�k a kamatl�bakat, jegyzi meg.

Id�vel az �llami uzsora t�rv�nyek l�nyeg�ben fogatlanok voltak.

A bankok New Yorkb�l menek�lnek

A bankok sz�m�ra a Marquette d�nt�s t�k�letes pillanatban j�tt.

Az 1970-es �vek v�g�n �s a 80-as �vek elej�n a Fed felemelte a kamatl�bak lelassul�s�t, �s �szt�n�zte a megtakar�t�st, ami dr�g�bb� tette a bankokat, hogy k�lcs�n�zhessenek. A hitelk�rtya-t�rsas�gok, amelyek k�z�l sok New Yorkban volt sz�khellyel, �ri�si vesztes�gekkel szembes�lt. 19 sz�zal�kos �ves kamatl�bon fizetettek a Fedhez, de a New York-i uzsora t�rv�ny alapj�n 12 sz�zal�kot nem sz�m�thattak fel a k�rtyatulajdonosok.

Az egyenl�tlens�g miatt a Citicorp �thelyezte hitelk�rtya-�zlet�t New Yorkb�l D�l-Dakot�ra, amely akkoriban t�rv�nyhoz�si folyamatban volt, hogy felemelje a kamatk�sz�b�t. A Citicorp egy �gyletet k�t�tt a d�l-dakotai vezetõkkel, �g�retes �ll�shelyeket cser�lve az �llamban val� mûk�d�sre, �s New York-ban.

Ek�zben Delaware korm�nyz� Pierre S. "Pete" du Pont IV keresett m�dokat, hogy t�bb munkahelyet az �llam. Ekkor l�pett kapcsolatba a Chase Manhattan vez�rigazgat�j�val �s eln�k�vel (�s k�s�bb vez�rigazgat�j�val) Thomas Lebrecque �s jogi tan�csad�ja, Robert Douglass.

"�k voltak vel�nk, �s nem nek�nk," mondta Kenton, aki akkoriban Delaware �llamtitk�ra volt. Delaware sokkal k�zelebb �ll New Yorkhoz, mint D�l-Dakota. Abban az id�ben t�bb nagy bank is be volt �p�tve ott az �llami Chancery Court miatt, ahol a v�llalati �gyeket a b�r�k, nem pedig a zs�ri hallgatj�k, �s gyorsabban megoldj�k. A Chancery B�r�s�g m�r r�g�ta vonz�v� tette az �llamot a v�llalkoz�sok sz�m�ra a jogi el�ny�k bevon�s�ra. T�ny, hogy a mai nyilv�nos r�szv�nyt�rsas�gok k�tharmad�t Delaware-ban �p�tett�k be, az �llam honlapja szerint.

"Azt mondt�k:" K�t okb�l nem akarunk D�l-Dakot�ba menni: A) A Citibank m�r ott van �s B) D�l-Dakota "- mondja Kenton. Chase Manhattan megk�rdezte, hogy a Delaware ugyanazt az �zletet adn�-e, mint a South Dakota Citicorpnak. - A korm�nyz� �s �n �sszej�tt�nk, �s azt mondtuk: "Igen".

Megsz�letett a Financial Center Development Act

1980 �sz�n a du Pont hattag� k�tp�rti munkacsoportja - amelyre Kenton kulcsszerepet j�tszott - elkezdett dolgozni olyan jogszab�lyokon, amelyek a P�nz�gyi K�zpont fejleszt�si t�rv�ny�v� v�ln�nak.

Annak �rdek�ben, hogy a nagy bankokat Delaware-ba k�lt�zz�k,

• Megh�v�sok: A Delaware-be val� bel�p�s enged�lyezte az �llamon k�v�li bankoknak, felt�ve, hogy bizonyos felt�teleknek megfelelnek - p�ld�ul legal�bb 100 embert foglalkoztatnak az �llamban
• A kamatl�b rugalmass�ga: nagyr�szt megsz�ntette a kamatl�bak fels� hat�r�t
• A d�jak felsz�m�t�sa: lehet�v� tette a bankok sz�m�ra, hogy t�bbf�le d�jat szabjanak fel a forg� �s a z�rt v�g� hitelre, ha azok nyilv�noss�gra ker�lnek
• Ad�kedvezm�nyek: V�grehajtott egy ford�tott ad�kulcsot a bankok sz�m�ra, amelyek t�bb mint 20 milli� doll�rt bonyol�tottak, �s a nagy bankokat alacsonyabb ad�kkal ad�ztatj�k, mint a kisebb bankok

A t�rv�ny k�tp�rti t�mogat�st ny�jtott, �s a t�rv�nyhoz�k tov�bbra is m�dos�tottak, hogy t�bb bankot vonzzanak, mondja Kenton.

Sz�mos nagy bank hamarosan �thelyezte a m�veleteket Delaware-be, k�zt�k Chase Manhattan, J.P. Morgan & Co., a Hanover �s a Chemical New York gy�rt�it. M�g a Citicorp is - amely �ppen �thelyezte a k�rtyatev�kenys�g�t D�l-Dakot�ra - Delaware-ben megnyitotta a m�veletet.

1983-ban a Federal Reserve of Philadelphia megjegyezte, hogy 11 nagy bank holdingt�rsas�g, k�zt�k sok hitelk�rtya-v�llalkoz�ssal, le�nyv�llalatokat nyitott Delaware-ban.

M�g az 1994-ben hat�lyon k�v�l helyez� �llamk�zi banki t�rv�nyek megsz�n�se ut�n is a Delaware tov�bbra is hitelk�rtya ipar�gi er�d maradt a bankok �s a Chancery Court alacsony ad�terhel�se miatt.

Hitelk�rty�k ma

Kenton elismeri, hogy a hitelk�rtya-ipar nem mindig volt fogyaszt�bar�t. "Volt-e vissza�l�s? Igen, "mondja. "A kongresszus sok vissza�l�st korrig�lt." De vannak el�ny�k is. Ha nem a Delaware-ban l�v� hitelk�rtya-forradalomra, akkor azt mondja, hogy nincsenek affinit�sk�rty�k, utaz�si k�rty�k �s rep�l�jegyk�rty�k.

Ahogy Delaware megv�ltoztatta a hitelk�rtya-ipar�gat, a hitelk�rtya-ipar�g megv�ltoztatta a Delaware-t.

1980-ban a Delaware �llambiztons�gi tisztvisel�i azt rem�lik, hogy az FCDA 1000 munk�t fog felvenni, mondta Kenton. 2017 febru�rj�t�l az �llam p�nz�gyi �gazata t�bb mint 47 ezer embert foglalkoztat, a Munka�gyi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

"A korm�nyz� nagyon el�retekint� volt" - mondja Kenton. "Azt mondta, nagy lend�letet ad a gazdas�gnak, �s biztos volt benne."

Claire Tsosie a Investmentmatome egyik szem�lyzeti �r�ja, egy szem�lyes p�nz�gy honlapja. E-mail: [email protected]. Twitter: @ ideclaire7.

Ezt a cikket a Investmentmatome �rt�k, �s eredetileg Forbes kiadta.