Mi�rt van h�tr�nyos �letbiztos�t�s a legt�bb ember sz�m�ra?
Tartalomjegyzék:
Peter Colis
Tudjon meg t�bbet Peterr�l a Investmentmatome's Ask Ad Advisor-ban
Az �letbiztos�t�s az amerikai gazdas�g massz�v r�sze. Az USA-ban hat�lyban l�v� t�bb mint 20 trilli� �ves �letbiztos�t�si fedezettel m�g nagyobb a jelz�logpiacon.
M�gis a legt�bb esetben az �letbiztos�t�s egyik f� form�ja - az �lland� �letbiztos�t�s - rossz p�nz�gyi �tlet a fogyaszt�k sz�m�ra. A legt�bb ember t�lfizet fizetni an�lk�l, hogy egy�ltal�n l�tna el�ny�ket, gyenge befektet�si hozamot eredm�nyez, �s az �rt�kes�t�si �szt�nz�k arra �szt�n�zhetik a biztos�t�si �gyn�k�ket, hogy olyan ir�nyelveket javasoljanak, amelyek nem felt�tlen�l a fogyaszt� sz�m�ra megfelel�ek.
Itt egy k�zelebbi pillant�st n�h�ny oka az �lland� �letbiztos�t�s nem j� �tlet a legt�bb ember sz�m�ra.
A hossz� t�v� �let gyakran megfelel�bb
Az �lland� �letbiztos�t�s fogalma meglehet�sen egyszer�: fizet egy �ves pr�miumot, �s ha meghalsz, a kedvezm�nyezetted �sszegy�jti a kifizet�st. Megv�di a csal�dj�t a j�vedelemcs�kken�st�l, azonnal fel�p�t egy ingatlanot �s fedezi az ad�ss�gokat az �tad�s eset�n. A tart�s �letbiztos�t�s a k�tv�nytulajdonos hal�l�ig tart, �s tartalmaz egy "k�szp�nz-�rt�k" befektet�si elemet.
Az �letbiztos�t�s egy m�sik form�ja, az �gynevezett �lettartam-biztos�t�s, egy eg�sz �letciklus helyett, p�ld�ul 10 vagy 20 �vig tart, �s amelyet gyakran n�vekv� csal�dtagok haszn�lnak egy gazdas�gi katasztr�fa megel�z�s�re korai hal�leset eset�n.
A hossz� t�v� �let jobb lehet�s�g a legt�bb ember sz�m�ra, mert sokkal olcs�bb �s biztos�t�st ny�jt a legink�bb sz�ks�gesnek. Az �lettartamnak nincs p�nzbeli �rt�ke, de az �lland� �letbiztos�t�s k�szp�nz-�sszetev�je rossz befektet�si hozamot k�n�l.
Neh�z l�p�st tartani a d�jakkal �vr�l �vre
De itt van egy nagyon k�ros az �lland� �letbiztos�t�s: sok ember nem tartozik a politika hat�lya al�, amikor meghalnak. Val�j�ban az egyetemes �letpolitika (az �lland� �letbiztos�t�s egyik t�pus�nak) k�zel 88% -a soha nem k�vetel�st fizet.
Ez nagyr�szt az�rt van, mert sokan megengedik �lland� politik�juknak, �s az els� sz�m� oka az, hogy nem engedhetik meg maguknak a d�jakat a munkan�lk�lis�g vagy m�s p�nz�gyi visszaes�s miatt. Vagy eld�ntheti, hogy ez m�r nem valami, amire sz�ks�g�k van.
A hossz� t�v� �letbiztos�t�snak ugyanolyan alacsony a kifizet�si ar�nya, de az �letciklus �lete csak meghat�rozott �vekig terjed, de jellemz�en fiatal vagy k�z�pkor�ak sz�m�ra, �s azok, akik t�l�lik az �letciklusukat, �ltal�ban �r�lnek annak, hogy teh�t csin�ld meg. De mivel az �lland� biztos�t�s c�lja b�rmely �letkorig terjedni a hal�lig, az alacsony kifizet�si ar�nya nagyobb aggodalomra ad okot.
Mindezek a fizetett d�jak egy el�v�lt politika csak megy a biztos�t� t�rsas�g, mint tiszta nyeres�g, �gy a biztos�t�si �gazat nem zavarja a megsz�ntet�si ar�nyok - s�t, sz�m�t r�juk. Az a politika, amely soha nem fizet ig�nyt, sokkal nyeres�gesebb a biztos�t�n�l, mint egy ig�nyt fizet� politika.
Nem fogyaszt�bar�t
A biztos�t�si �gyn�k�k arra �szt�nzik a fogyaszt�kat, hogy a nagyobb jutal�kok miatt t�ls�gosan bonyolult �s dr�ga �letbiztos�t�sokat ny�jtsanak. Mivel a fogyaszt�k gyakran nem �rtik az �letbiztos�t�s bonyolults�g�t, megv�s�rolj�k az �gyn�k �ltal aj�nlott dolgokat - olyan dolgokat, mint a v�ltoztathat� univerz�lis �letbiztos�t�s, annuitized benefit opci�val. Ha ez zavart tenn�, ne agg�dj, ez zavarba is tette, �s �n vagyok enged�llyel rendelkez� biztos�t�si �gyn�k.
Teh�t az �lland� �letbiztos�t�s mindig j� v�laszt�s? Nem gyakran, nem. A hossz� t�v� �letbiztos�t�s az emberek nagy t�bbs�g�nek megfelel� lehet�s�g. Ez olcs�, �s v�di a csal�dj�t.
Csak akkor van �rtelme v�s�rolni az �lland� �letbiztos�t�st, ha kibor�totta a 401 (k) �s a Roth IRA-t, amelyek sokkal jobb befektet�si lehet�s�gek, �s sokkal hat�konyabbak a p�nz�gyi j�v� meg�rz�s�ben; ha biztosan tudja, hogy soha nem fogja elhagyni a politik�t; �s amikor bizonyos ad�kedvezm�nyeket keres, �s �gy lehet�s�g ny�lik n�h�ny magas j�vedelm� egy�n sz�m�ra.
Az �lland� �letet �l�knek �jra �rt�kelni�k kell az �letbiztos�t�si ig�nyeiket, �s meg kell vizsg�lniuk az alternat�v lehet�s�geket, miel�tt megsz�ntetn�k politik�jukat. El�fordulhat, hogy a biztos�t�si d�jat n�ha visszaszerezheti a k�szp�nz�rt�kre vonatkoz� politika �tad�s�val.
Egy m�sik lehet�s�g az, hogy a politik�t egy harmadik f�l befektet�j�nek eladja; ezt �letmeghat�roz�snak nevezik. (Teljes k�r� nyilv�noss�gra hozatal: A c�gem egy �letre sz�l� elsz�mol�ssal foglalkozik.) Ha jogosult, az int�zm�nyi v�s�rl� azonnali k�szp�nzes fizet�st fizet (�tlagosan 20% -a j�r el a politikai el�ny�b�l), �s �truh�zza a tulajdonjogot a vev�re. A befektet� tov�bbra is fizetni fogja a d�jakat, am�g el nem halsz, majd �sszegy�jti a politikai el�ny�ket. Az �lethelyzetek �sszetettek lehetnek, ez�rt gy�z�dj�n meg r�la, hogy elv�gezte a kutat�st, miel�tt folytatn�.
A nehezen megkeresett doll�rjai kock�n vannak az �letbiztos�t�si k�tv�nyekkel kapcsolatban, ez�rt �gyeljen arra, hogy alaposan �tn�zze az opci�kat, miel�tt d�ntene.
Peter Colis �letbiztos�t�si �gyn�k �s Ovid, a San Francisco-i �letbiztos�t�si elsz�mol�si �gyn�ki �gyvezet� igazgat�ja.