A hitelint�zetekkel kapcsolatos vita a kisv�llalkoz�sokkal kapcsolatos vit�kr�l

A kiadv�ny a kez�ben

Jelenleg a hitelsz�vetkezetek csak a hitelez�s�k 12,25% -�ra korl�toz�dnak. Ezt a fels� hat�rt 1998-ban, az 1998. augusztus 17-�n hat�lyba l�pett Credit Union Membership Access Act r�v�n hajtott�k v�gre.

Annak ellen�re, hogy a hitelsz�vetkezetek korl�tozz�k ezt a fels� hat�rt, a kis hitelek k�sz�t�s�n�l is akt�vak. A hitelsz�vetkezetek a p�nz�gyi v�ls�g �ta 45% -kal n�velt�k �zleti hitelez�s�ket, m�g a bankok ugyanezen id�szak alatt 15% -kal cs�kkentett�k �zleti hitelez�s�ket.

November 26-�n a CUNA bejelentette, hogy ez a jogszab�ly a k�vetkez� h�ten szavazni fog.

Javasolt jogszab�lyok

2011 m�rcius�ban a Small Business Lending Enhancement Act k�toldal� javaslat, amelyet a Kongresszusok Mark Udall (D-CO) �s Ed Royce (R-CA) vezetett be. A t�rv�ny (S.2231 a szen�tusban �s a K�pvisel�h�zban 1418. R.) javasolja, hogy a hitelsz�vets�g kisv�llalkoz�i hitelkamatj�t a hitelsz�vetkezet eszk�zeinek 12,25% -�r�l 27,5% -ra emelj�k. Ha elfogadj�k, a jogszab�ly el��rja, hogy azok a hitelsz�vetkezetek, amelyeknek a hitelkamra n�vel�se enged�lyezett, megfelelnek a t�bb krit�riumnak. A hitelsz�vetkezeteknek:

1. J�l aktiv�lt (jelenleg 7% -os nett� vagyon ar�ny)
2. Tapasztalt, 5 �ves tagv�llalati hitelez�si tapasztalattal
3. A hat�lyos 12,25% -os fels� hat�r�rt�k legal�bb 80% -�t legal�bb egy �vig alkalmazza
4. K�pes kimutatni megb�zhat� jegyz�si �s szervizel�s alapj�n t�rt�nelmi teljes�tm�ny �s az er�s vezet�i menedzsment

Ezt a javasolt jogszab�lyt mind a liber�lis, mind a konzervat�v csoportok t�mogatt�k, bele�rtve Obama eln�k�t, az Amerikai Fogyaszt�i Sz�vets�get �s az amerikaiakat az ad�reformhoz. A jogszab�lyokat a F�ggetlen K�z�ss�gi Bank�rok �s az Amerikai Bank�rok Sz�vets�ge ellenezte.

A kisv�llalkoz�sok hitelez�s�nek jav�t�s�r�l sz�l� t�rv�ny c�lja, hogy n�velje a tagv�llalati hitelny�jt�si korl�tot minden hitelsz�vetkezet sz�m�ra, �s b�r v�rhat� volt, hogy a szen�tusban szavaz, a szavaz�s m�g nem t�rt�nt meg. A kongresszusi emberek azt mondj�k, hogy val�sz�n�leg 2013 elej�n szavaznak.

Legut�bbi esem�nyek

2012. augusztus 7-�n Obama eln�k bejelentette az asz�lymentes�t�si programot, amely a k�zelm�ltban elpusztult n�v�nyekre adott v�lasz, amelyet az es� �s a rekord�rt�kek hi�nya okozott a K�z�p-Nyugaton. Ez a mentes�t�si program mag�ban foglalta az NCUA �j mand�tum�t, amely lehet�v� tette az 1.003 hitelsz�vets�gnek, hogy lehet�s�get adjon az alacsony j�vedelm� hitelsz�vetkezetbe val� felv�telre. Ez a kijel�l�s lehet�v� teszi, hogy ezek a k�l�nleges hitelint�zetek figyelmen k�v�l hagyhass�k a 12,25% -os tagl�tsz�m� �zleti hitelkamatot, �s felszabad�thatj�k valahol a 250 milli� �s 500 milli� doll�ros hiteleket a kisv�llalkoz�sok sz�m�ra. Az NCUA kijelentette, hogy ezek az 1.003 hitelsz�vetkezetek mindig is jogosultak voltak; a mand�tum csak egyszer�s�tette azt a rendszert, amellyel alacsony j�vedelm� hitelsz�vetkezetekk� v�lhatna. Egyes bank�rok felh�borod�ssal reag�ltak, �s kijelentett�k, hogy az NCUA t�lsz�rnyalta a hat�rait.

2012. augusztus 22-�n a Michigan P�nz�gyi �s Biztos�t�si Biztos Biztosa kiadott egy megb�z�st, amely lehet�v� teszi az �llam �ltal hiteles�tett hitelsz�vetkezetek sz�m�ra, hogy befektet�seket �s szolg�ltat�sokat ny�jtsanak a hitelsz�vetkezetekbe vagy azok tagjaiba tartoz� hitelsz�vetkezetekbe (CUSO), �ltal�ban befektet�seket �s hiteleket a v�llalkoz�sok sz�m�ra. B�r a hitelsz�vetkezet eszk�zeinek legfeljebb 10% -�t lehet befektetni a CUSO-ban, ez a 10% -os hat�r�rt�k kiz�rhat� a 12,25% -os fels� korl�tb�l.

A kisv�llalkoz�sok t�bbs�ge �gy tal�lta, hogy a kisv�llalkoz�sok 90% -a �gy v�li, hogy a hitelek hi�nya probl�m�t jelent; libert�ri gondolkod� R Street sz�m�totta ki, hogy ha ez a jogszab�lytervezet �tmenne, akkor felszabad�tan� 13 milli�rd doll�rt a kisv�llalkoz�i t�ke �s 140.000 munkahelyet teremtene.

Milyen hat�st gyakorolna a tagv�llalati hitelny�jt�sra (MBL) a gazdas�gra?

M�g senki sem tudja biztosan megmondani, hogy ez a jogszab�ly hogyan befoly�solhatja a kisv�llalkoz�sokat �s a gazdas�got, sok spekul�ci� t�rt�nt.

�rvek, amelyek a tagv�llalat �zleti hitelez�s�nek felvet�se ellen sz�lnak

• Tisztess�gtelen el�ny az ad�mentes hitelsz�vetkezetek sz�m�ra: A bankok ad�t fizetnek, a hitelsz�vetkezetek nem.
• A megn�vekedett fedezet cs�kkenti a banki hitelez�st: M�g a hitelsz�vetkezetek �gy v�lik, hogy t�bb k�lcs�nt ny�jtanak t�bb ember sz�m�ra, egyesek �gy v�lik, hogy ugyanazokat a k�lcs�n�ket ny�jtj�k ugyanazoknak az embereknek, csak m�s hitelez�k (ebben az esetben a k�z�ss�gi bank h�tr�nya)
• A gazdas�g jav�t�sa nem garant�lt: Az American Bankers Association azzal �rvel, hogy a javasolt jogszab�lyok nem fognak �j munkahelyeket teremteni �s ellopj�k a k�z�ss�gi bankok bev�teleit, m�sr�szt pedig a sz�vets�gi korm�nyt az elveszett ad�bev�telek r�v�n.
• A p�nz�gyi rendszer potenci�lis kock�zata: Egyesek �gy v�lik, hogy a hitelsz�vetkezetek nem rendelkeznek olyan infrastrukt�r�val, amellyel magasabb hitelkamra fedezhet�, �s a gazdas�gi bizonytalans�gok idej�n a megn�vekedett fedezet felh�tlen hitelez�shez �s egyes hitelsz�vetkezetek lez�r�s�hoz vezethet

Argumentumok, amelyek t�mogatj�k a tagok �zleti hitelez�s�nek n�vel�s�t

• A t�k�hez val� hozz�f�r�s fokozottabb hozz�f�r�se a kisv�llalkoz�sokhozs:
  • Egyesek �gy v�lik, hogy a hitelkamat n�vel�se el�ny�s lenne a kisv�llalkoz�sok sz�m�ra, akik gyakran nem jogosultak a bankok hiteleire - �gy v�lik, hogy az a �rv, amely szerint a bankoknak ezt a hitelez�st kellene v�grehajtaniuk a hitelsz�vetkezetek helyett, �rv�nytelen, mert a bankok kev�sb� hajland�k k�lcs�n�zni a kisv�llalkoz�sokat, mint a hitelsz�vetkezeteket
  • Egyes kisv�llalkoz�i azt mondj�k, hogy kisv�llalkoz�i hitelk�relm�ket t�bb bank elutas�tja, majd v�g�l egy hitelsz�vetkezet elfogadja
• A p�nz�gyi v�ls�g a hitelek ir�nti megn�vekedett kereslethez vezetett; a hitelsz�vetkezetek reag�lnak erre a sz�ks�gletre
  • Harry Reid, a szen�tusi t�bbs�g vezet�je kijelentette: "A gazdas�gi �sszeoml�s sor�n … a hitelsz�vetkezetek a kisv�llalkoz�sok �s az egy�nek sz�m�ra �letvitel volt."
  • A hitelsz�vetkezetek a p�nz�gyi v�ls�g �ta n�velt�k hitelez�s�ket, mik�zben a bankok cs�kkentett�k hitelez�s�ket, �s sokan �gy v�lik, hogy egy hitelkamra emel�sre van sz�ks�g ahhoz, hogy a hitelsz�vets�gek tov�bbra is seg�ts�get ny�jtsanak a kisv�llalkoz�soknak, amelyeket a bankok nem akarnak t�mogatni

Szak�rt�i v�lem�nyek

• Diana Dykstra, a Kaliforniai �s Nevada Credit Union League eln�k-vez�rigazgat�ja

"A tag �zleti hitelez�s�nek fels� hat�ra megakad�lyozza a j�l kapitaliz�lt hitelt �szakszervezetek sz�m�ra, hogy a kisv�llalkoz�sok sz�m�ra nagy sz�ks�glet� hiteleket ny�jtsanak. Ez sz�k �a korl�toz�st feleslegesen a sz�lesebb k�r� hitelsz�vets�gi jogszab�lyokba helyezt�k �1998-ban, �s abban az id�ben a Clinton-korm�nyzat megk�rd�jelezte a felv�tel�t. �Ma a kupak egyre ink�bb megakad�lyozza a kisv�llalkoz�sok hozz�f�r�s�t �t�k�t �s hitelkereteket, amelyek l�tfontoss�g�ak a n�veked�s �s a munkahelyteremt�s szempontj�b�l �egy k�szk�d� gazdas�gban.

�Ennek nem szabad agya: a hitelsz�vetkezetek eg�szs�gesek �s p�nz�k van ��s a kisv�llalkoz�sok neh�zs�gekbe �tk�znek a t�k�vel szemben. A �a jogszab�lyokat a Nemzeti Hitelez�si Hivatal - a �sz�vets�gi szab�lyoz� �gyn�ks�g a hitelsz�vetkezetek - valamint az Egyes�lt �llamokban. �P�nz�gyminiszt�rium.

�Ez a munkahelyekr�l �s a gazdas�gr�l sz�l. Azok az �ton �ll�k tagadj�k �Az amerikai kisv�llalkoz�sok n�veked�si lehet�s�gei. Egy�b p�nz�gyi �az int�zm�nyek k�tf�le seg�lyt kaptak - �s m�gis megtagadj�k �k�lcs�n�z. Ez a jogszab�ly lehet�v� teszi az eg�szs�ges hitelsz�vetkezeteket, a �a szab�lyoz�, hogy �j �zleti hiteleket �ll�tson ki an�lk�l, hogy az ad�fizet�t megfizetn� �t�zcentes. A kongresszusnak halad�ktalanul el kell fogadnia a j�v�hagy�s�t. "

• Paul Merski, az Independent Community Bankers of America (ICBA) �gyvezet� aleln�ke �s vezet� k�zgazd�sza

"A hitelsz�vetkezetek nagyon nagy ad�mentess�get �lveztek, hogy szer�ny eszk�z�kkel szolg�lj�k az embereket. Ahelyett, hogy a tipikus fogyaszt�kat t�mogatn� ezzel az ad�mentess�ggel, egy maroknyi hitelsz�vetkezet meg akarja tartani ad�t�mogat�s�t, de kiterjeszti a kereskedelmi v�llalkoz�sok hitelez�s�t. A 2231-es sz. T�bb mint k�tszerese kongresszusi szinten hat�rokat szabott a hitelsz�vetkezeti hitelez�si hat�s�g sz�m�ra, lehet�v� t�ve n�h�ny n�veked�si megsz�llott hitelsz�vetkezet sz�m�ra, hogy ad�t�mogat�sokat k�ss�n k�lcs�n�s k�lcs�n�kre, amelyeket az ad�fizet� k�z�ss�gi bankok k�z�ss�g�kben tesznek. Ez csak a sz�vets�gi, az �llami �s a helyi bev�teleket cs�kkenten�, ha az ad�t�mogatott hitelsz�vetkezeteket el�nyben r�szes�ten� az ad�fizet� k�z�ss�gi bankokkal szemben. Az ad�mentes hitelint�zetek �zleti hitelez�inek kib�v�t�se szint�n n�veln� a p�nz�gyi rendszerrel kapcsolatos kock�zatokat. A korm�nyzati elsz�moltathat�s�gi hivatal janu�rban sz�molt be arr�l, hogy a kudarcba jutott hitelsz�vetkezeteknek t�bb az �zleti hitelek ar�nya az eszk�z�k sz�zal�k�ban, mint az ipar�gban m�sok.

A jogszab�lyok ellentmond�sosak �s ellentmond�sosak a hitelsz�vetkezetek k�z�tt is. �prilisban sz�mos hitelsz�vetkezet fejezte ki ellenvet�s�t ezen jogszab�lyokkal szemben. Azt �rj�k, hogy t�bb nagy hitelsz�vetkezet sikertelen volt a t�lzott �zleti hitelez�s miatt, hogy az ipar�g nem felk�sz�lt a kib�v�tett �zletk�t� hat�s�gra, �s hogy a hitelsz�vetkezetek csendes t�bbs�ge nem k�v�nja �s nem is ig�nyli S. 2231. A jogszab�ly csak akkor lenne hasznos egy bizonyos sz�m� hitelsz�vetkezetre, mik�zben k�ros�tja az ad�fizet� k�z�ss�gi bankokat.

A k�z�ss�gi alap� bankok szaporod� kisv�llalkoz�i hitelez�k, �s ezek a neh�z gazdas�gi id�k alatt �lltak �gyfeleikkel. Seg�tenek a kisv�llalkoz�i hitelek kib�v�t�s�ben, mivel a fellend�l�s er�s�dik �s a kereslet vissza, �s ellent�tben a hitelsz�vetkezetekkel, sz�vets�gi, �llami �s helyi ad�kat fizetnek a k�z�ss�geik t�mogat�s�ra. "