Az eln�ki ad�z�si tervek: Hogyan befoly�solja a k�vetkez� eln�k a gazdas�got?
Kukuli – Elini Yıka ? | Cumburlop TV | Çocuk Şarkıları
Isten seg�tse az embereket, akik nyerik a 2012-es v�laszt�st, k�l�n�sen, ha a megk�t�s - az �tfog� fed�lzeti 9 sz�zal�kos diszkrecion�lis kiad�sok - �s a k�zelg� k�lts�gvet�si szikl�k j�nnek l�tre.
(A 2012. �vi v�laszt�si eredm�nyek legfrissebb es�lyeir�l l�sd a Investmentmatome napi friss�tett statisztikai eln�ki v�laszt�si el�rejelz�si modellj�t.)
Mi az a Fiscal Cliff?
Nem sz�m�t, mi t�rt�nik (majdnem), az amerikai gazdas�got olyan t�nyez�k kombin�ci�j�val fogja megverni, amelyeket a k�zgazd�szok "fisk�lis szikla" -nak neveznek.
Mi a szikla?
Di�h�jban a fisk�lis szikl�k a k�vetkez� elemekb�l �llnak - amelyek mindegyike janu�r 1-j�n l�p hat�lyba:
- Az eg�sz f�rumon a szem�lyi j�vedelemad�-kamatl�bak emelked�se, ahogyan a Bush ad�cs�kkent�sek lej�rnak.
- A sz�vets�gileg kiterjesztett munkan�lk�li ell�t�sok lej�rata k�r�lbel�l 400.000 munkav�llal�ra.
- A munkav�llal�k zseb�b�l �rkez� j�vedelem tov�bbi 2 sz�zal�ka, amint a b�rsz�mfejt�si id�szak v�get �r.
- Az AMT-jav�t�s lej�rata, t�bb sz�zezer k�z�poszt�lybeli csal�d elcs�b�t�sa az alternat�v minim�lis ad� tomp�t� erej�be. Ez jelent�sen cs�kkenteni fogja a gyermekes csal�dok ad�z�s ut�ni j�vedelm�t, az otthoni jelz�logk�lcs�n�ket �s egy�b k�z�s levon�sokat.
- A jelenlegi "doc fix" lej�rata.
- A sz�vets�gi szerz�d�sek sz�les k�r� elt�rl�se, ami jelent�s katonai elbocs�t�sokhoz vezetett a katonai v�llalkoz�k, a gy�rt�k �s minden m�s v�llalat sz�m�ra, amelyek l�nyeg�ben a sz�vets�gi korm�nyzattal kapcsolatos �zleti tev�kenys�get ig�nyeltek.
- A betegek v�delme �s a megfizethet� �pol�sr�l sz�l� t�rv�nynek k�sz�nhet�en sz�mos �j ad�t is mag�ban foglal, bele�rtve az eg�szs�g�gyi ell�t�s 10 sz�zal�kos ad�t �s az ad�fizet�k sz�m�ra tov�bbi 3,8 sz�zal�kos t�kenyeres�g-ad�t.
A kongresszus is megbirk�zhat a megk�t�s visszaszor�t�s�nak elker�l�s�vel - de nem lesz sz�p. A Kongresszusi K�lts�gvet�si Hivatal becsl�se szerint a fisk�lis szikla �sszes elem�nek egy�ttes hat�sa fenyegeti a gazdas�g kett�s mer�l�si recesszi�v� val� cs�kkent�s�t: 2,9 sz�zal�kos cs�kken�s mind�ssze hat h�nap alatt.
�lvezze a kifejez�s�t, eln�k �r.
A jelentkez�k az ad�jukon
Mitt Romney a leggazdagabb ad�z�si jel�ltet hirdetik. Ez nem meglep�: a GOP rendszerint az alacsony ad�k p�rtja �s - elm�letileg egy�bk�nt - visszatartja a korm�nyzati kiad�sokat. De az alacsony ad�z�s nem az eg�sz t�rt�net. A gazdas�g nagym�rt�kben t�maszkodik a sz�vets�gi kiad�sokra, mint egy drogos, aki ennek a napi jav�t�snak sz�ks�ge van, �s er�szakos beteg lesz, ha nem tudja.
Ha a hi�ny megsz�ntet�sre ker�l �s a sz�vets�gi ad�ss�got cs�kkenteni kell, akkor a sz�vets�gi bev�teleknek v�gs� soron nagyobbnak kell lenni�k, mint a sz�vets�gi kiad�sok. �s azt, hogy ezt �gy hajtjuk-e v�gre, hogy az ad�z�s hangs�lyoz�s�t, mint Obama t�mogatja, vagy a kiad�sok cs�kkent�s�t, ahogyan Romney t�mogatja, ak�r megszor�t� politik�t jelent, �s g�tolja a gazdas�gi n�veked�st. A 2013-as recesszi� m�r a csillagokba �rhat�.
J�vedelemad�:
Letezz�k �ket egym�s mellett. Sz�vets�gi j�vedelemad�-z�r�jelek, jelenlegi versus javasolt:
Romney egy sz�les k�r� ad�reformot is javasol, amelynek c�lja a bev�teli k�d egyszer�s�t�se �s egyszer�s�t�se. De ha ez meg fog t�rt�nni, eddig elhagyta a r�szleteket a kongresszusnak. Az egyik �tlet, amelyet Romney el�terjesztett: A javasolt alacsonyabb margin�lis z�r�jeleket semleges�tse a bev�telkiad�s r�v�n, cs�kkentve az �sszes levon�st, azaz �vi 17 000 doll�rt. Romney azonban t�mad�st ind�tott, mert nem eml�tette pontosan, hogy mi lenne a terv r�szlete, �s hogyan fizetik majd meg.
Az alternat�v minimum ad�
Az 1969-ben eredetileg 1969-ben csak n�h�ny sz�z magas j�vedelm� mag�nszem�ly elkapta az ad�mentess�get �s a passz�v vesztes�geket, hogy elker�lje a szinte b�rmilyen j�vedelemad�-k�telezetts�get, az alternat�v minim�lis ad� annak biztos�t�s�ra szolg�l, hogy a jelent�s j�vedelemmel rendelkez� b�rkinek legal�bb bizonyos j�vedelemad�. Bizonyos gazdag ad�fizet�k sz�m�ra az AMT nem enged�lyezi bizonyos, gyakran levett levon�sokat. A probl�ma az, hogy amikor az AMT-t �rt�k, nem volt t�rv�nybe �rt infl�ci�s korrekci�. Ehelyett a kongresszus �vente felfel� m�dos�tja az AMT-mentess�get egy ideiglenes jav�t�sok sor�ban.
Az AMT-nek eredetileg nem volt c�lja a k�z�p- �s fels� k�z�poszt�ly megragad�sa. De egyre t�bbet tesz. Most rutinszer� a k�t hivat�sos h�zast�rs, a lak�shitel-kamat levon�sa �s egy p�r gyermeke, akik az AMT �ldozat�v� v�lnak. Ha a kongresszus nem tartja meg a helyre�ll�t�st, akkor a h�zasp�rok mintegy 40 sz�zal�ka beleesik.
Mindk�t eln�kjel�lt szeretn� megszabadulni t�le. Romney teljesen el akarja selejtezni; Obama meg akarja cser�lni az AMT-t az �gynevezett "Buffett Rule" -mel. Az Obama Feh�r H�z szerint a Buffett szab�ly ez:
"Egy h�ztart�snak, amely �vente t�bb mint 1 milli� doll�rt bonyol�t le, kisebb j�vedelemad�t kell fizetnie az ad�kban, mint egy k�z�poszt�lybeli csal�dnak fizetnie."
A gyakorlatban azonban a Buffett szab�ly mag�ban foglalja a gazdagok t�kenyeres�g�nek t�nyleges emel�s�t - a k�vetkez� r�sz magyar�zatot ad arra, hogy mi�rt.
T�kenyeres�g ad�k
A jelenlegi rendszer ez:
- A r�vid lej�rat� nyeres�get ugyanolyan ad�kulccsal ad�ztatj�k, mint a rendes j�vedelmet.
- A hossz� t�v� nyeres�get nulla, a 10 �s 15 sz�zal�kos z�r�jelben l�v�ek� pedig a t�bbiek� 15% -�ban ad�zik.
Janu�r 1. �ta a t�kenyeres�g legmagasabb ar�nya 33 sz�zal�kkal, 20 sz�zal�kra emelkedik. Ami az eszk�z�k �rt�k�nek megfelel� cs�kkent�s�t jelenti, az ad�kedvezm�ny t�k�je alatt. Azt �ll�tja:
Az alacsonyabb ad�kulcs k�zvetlen�l n�veli a gazdas�gi eszk�z �rt�k�t az "ad�-kapitaliz�ci�" n�ven ismert jelens�g r�v�n. Ha egy eszk�z birtokl�si k�lts�ge cs�kken, az �rt�ke n�, hiszen a tulajdonosnak �vente kevesebbet kell fizetnie. A tulajdonos cash-flow-j�nak javul�sa az eszk�z �r�ba aktiv�l�dik. Az ingatlan�rt�k-ad�teljes�t�s j�l megalapozott a kereskedelmi gyakorlatban, az ad�ztat�s �s �rt�kel�s t�rv�ny�ben, valamint az otthonok finansz�roz�s�ban.
Ne feledje, hogy a vagyon hat�sa? Nos, a t�kenyeres�g-ad� n�veked�se azt jelenti, hogy a vagyonhat�s ford�tva t�rt�nik.
Vissza a Buffett-szab�lyhoz: Az a legfontosabb oka, hogy a gazdagok bizonyos esetekben alacsonyabb effekt�v ad�kulcsot fizetnek, mint a k�z�poszt�ly, az, hogy �szt�n�zz�k a befektet�seket, mivel kedvez�bb ad�kulcsot adunk, mint amit a munkaer�b�l sz�rmaz� j�vedelemhez adunk. A hossz� t�v� nyeres�g kevesebb, mint a W-2 nyilatkozat�n�l kapott margin�lis doll�r. A logika az, hogy a t�k�sek �ltal befektetett p�nz m�r egyszer ad�ztathat� - j�vedelemk�nt. Vigye el azt, �s t�vol�tsa el az er�sebb �szt�nz�st a befektet�sre.
A gazdagok is nagyon fektetnek be az �nkorm�nyzati k�tv�nyekbe. A v�rosi �s az �llami korm�nyok az alacsonyabb kamatokra t�maszkodnak, amelyeket az ad�ss�gb�l finansz�rozhatnak saj�t m�veleteik �s b�rsz�mfejt�s�k finansz�roz�s�ra, annak k�sz�nhet�en, hogy az �nkorm�nyzati k�tv�nyj�vedelem �ltal�ban nem sz�vets�gi ad�k�teles. �gy n�velheti az effekt�v ad�kat ezen a p�nzen - de a v�rosi �s az �llami korm�nyok dr�g�n fizetnek a magasabb kamatl�bak k�z�tt, hogy vonz�v� tegy�k a k�tv�nyeket.
A konzervat�vok, mint p�ld�ul a GOP aleln�kjel�lt, Paul Ryan ellenezt�k a Buffett-szab�lyt.
�nkorm�nyzati k�tv�nyek kamata
Amint eml�tett�k, a legt�bb �nkorm�nyzati k�tv�nyre kivetett kamat sz�vets�gi ad�mentes, kiv�ve az AMT al� tartoz� mag�nnyugd�j k�tv�nyeket. Mind Romney, mind Obama t�mogatja az �nkorm�nyzati k�tv�nyek ad�mentes st�tusz�nak korl�toz�s�t a magasabb j�vedelm� ad�fizet�k sz�m�ra. Ez nyom�st gyakorolhat az �llami �s a helyi �nkorm�nyzatok k�lts�gvet�s�re - amelyek a hatalmas nyugd�j- �s nyugd�jk�lts�gek t�rzse alatt m�r megd�bbent�ek.
Az ingatlanad�
Obama 45 sz�zal�kkal t�bb mint 3,5 milli� doll�rt fizetni. Romney, azok a meglepet�s, azt akarja, hogy megsz�ntesse. Biztos, hogy az int�zked�s j�l megy �t az �t fiaival.
Ad� osztal�kok
Romney azt javasolja, hogy megsz�ntess�k az osztal�kra �s a t�kenyeres�gre kivetett ad�t azoknak, akik �vente kevesebb mint $ 200,000-t tesznek ki. Ez nagy �gy, mert cs�kkenteni fogja az ad�el�ny�s nyugd�jalapok vonzerej�t a munkav�llal�k t�lnyom� t�bbs�ge sz�m�ra. Ha nincs t�kenyeres�g ad�ja, �s az osztal�kokat nem ad�ztatj�k, akkor az eszk�z�k v�delm�n k�v�l kev�s �szt�nz�st kell biztos�tani arra, hogy a munkav�llal�k 10 sz�zal�kos b�rs�got szabjanak ki a r�szv�nyek �s az �llom�ny alapokb�l val� korai visszavon�s�ra. A vesz�ly az, hogy nincs form�lisan elk�l�n�tett megtakar�t�si sz�mla, a dolgoz�k nem fogj�k megmenteni!
Mellesleg, Romney terve is cs�kkenthetn� a j�rad�kok fellebbez�s�t. A nyugd�jj�vedelmek �ltal�ban ad�k�telesek a szok�sos j�vedelemad�n�l. �gy az ad�z�s ut�ni alapon az ad�k�teles j�rad�kb�l sz�rmaz� j�vedelem sokkal kev�sb� vonz�, mint az ad�k�teles befektet�si portf�li�b�l sz�rmaz� bev�telek. Ha ennek k�vetkezt�ben cs�kkenni fog az �letj�rad�k-�rt�kes�t�s, ez megsz�nteti az �letbiztos�t�si �gazat sz�m�ra egy fontos fedezeti �gyletet, amely viszont hat�ssal lehet az �letbiztos�t�si �raz�sra.
Obama n�velni k�v�nja az ad�fizet�k osztal�k�ra �s t�kenyeres�g�re vonatkoz� ad�t magasabb j�vedelmi kateg�ri�kban. Val�j�ban ezt m�r 3,8 sz�zal�kos t�kenyeres�g-p�tl�knak k�sz�nheti, �ltal�ban 200 ezer doll�rral (vagy 250 ezer doll�ros j�vedelemmel rendelkez� p�rokn�l).
V�llalati ad�k
Jelenleg a C t�rsas�gok ad�ja 35 sz�zal�k. Mindk�t jel�lt azt szeretn�, ha cs�kkenten�k. Obama cs�kkenteni k�v�nja a t�rsas�gi ad�kulcsot 28% -ra, 25% -ra pedig a gy�rt�sra. Romney azt akarja, hogy az eg�sz f�rumon 25 sz�zal�k legyen. Ez el�seg�theti az amerikai ipar�gak glob�lis versenyk�pess�g�nek n�vel�s�t, �s keveset tehet annak �rdek�ben, hogy �szt�n�zze az amerikai v�llalatok k�lf�ld�n szerzett p�nz�nek hazasz�ll�t�s�t, �s amelyeket k�lf�ld�n is befektetnek, hogy elker�lj�k a jelenlegi t�rv�ny szerinti v�llalati nyeres�gre vonatkoz� meredek amerikai ad�kulcsokat.
Olaj �s g�z
Egyik�nk sem v�di az olaj- �s g�zk�lts�geket. Mindannyian k�zvetlen�l vagy k�zvetetten fizetj�k a megn�velt benzin- �s f�t�olaj-k�lts�geket. Obama t�mogatta a megl�v� ad�kedvezm�nyek megsz�ntet�s�t az olaj- �s g�zkutat�s ter�n. A 2012-es k�lts�gvet�si javaslat �vi 43,612 milli�rd doll�rt emelt az olaj- �s g�zipar�rt 10 �v alatt. Romney nem foglalkozott kifejezetten olaj- �s g�zad�kkal, de a k�zelm�ltban jelezte, t�bbek k�z�tt a 2nd�eln�ki vita, hogy � t�mogatja azokat a politik�kat, amelyek seg�tenek az olaj- �s g�ziparban.
�tfog�
Ha Obama nyer, politik�j�t val�sz�n�leg egy republik�nus hajlamos k�pvisel�h�z tartja. Val�sz�n�leg az�rt fog harcolni, hogy az ObamaCare-t helyben tartsa, �s ha a republik�nusok nem vehetik vissza a szen�tust, akkor val�sz�n�leg siker�l. Ha Romney nyer, val�sz�n�leg ellen�rizni fogja egy szen�tus �ltal, amelyet demokratikusak vagy republik�nusok futtatnak, akik megpr�b�lj�k megmozd�tani egy demokratikus filibuster �lland� vesz�ly�t.
Ak�rhogy is, a Kongresszus val�sz�n�leg megakad�lyozza a legfontosabb radik�lis �j kezdem�nyez�seket mindk�t f�l r�sz�r�l. A gazdas�gi sokkok nem az �j politikai kezdem�nyez�sekb�l sz�rmaznak, csak�gy, mint egy korm�ny, amely megpr�b�l megbirk�zni a fisk�lis szikl�kkal �s a k�zd� glob�lis gazdas�ggal.