A Mississippi di�kok t�bb mint az amerikai �tlag a di�khitelekn�l
Pussycat - Mississippi
Tartalomjegyzék:
- Jackson tan�csad�: A hallgat�i ad�ss�g �vekig befoly�solhatja a f�bb �letviteleket az egyetem ut�n
- �llami hallgat�i hitelek nemteljes�t�si d�jai
A di�kok a Mississippi f�iskol�k �s egyetemek sokkal nagyobb val�sz�n�s�ggel, mint a t�bbi �llam nem alap�rtelmezett a hallgat�i hitelek szerint egy tanulm�nyt az Egyes�lt �llamok Tansz�k Oktat�si.
A tanulm�ny meg�llap�totta, hogy a Mississippi-i posztgradu�lis iskol�kban r�szt vev� hallgat�k 14,6% -a, akik 2013-ban kezdt�k el fizetni hitel�ket, a visszafizet�s harmadik �v�ben nem teljes�tettek. A Mississippi alap�rt�ke a negyedik legmagasabb volt a nemzetben, New Mexico, West Virginia �s Kentucky ut�n.
Az Egyes�lt �llamok �ltal�nos nemfizet�si ar�nya 11,3% volt. (L�sd az �sszes 50 �llapot alap�rt�keit.)
A tanulm�ny t�bb mint 6.000 k�z�pfok� iskol�t �s a Mississippi 44-et, k�zt�k mag�n-, k�zv�llalkoz�i �s tulajdonosi (nonprofit) iskol�kat vizsg�ltak. Az �llami beavatkoz�sn�l a legnagyobbak k�z�l az alap�rtelmezett ar�nyok a k�vetkez�k voltak:
- Mississippi Gulf Coast K�z�ss�gi F�iskola Perkinstonban: 23,8%.
- Hinds Community College Raymond: 23,6%.
- D�l-Mississippi Egyetem: 11,2%.
- Mississippi �llami Egyetem: 8,2%.
- Mississippi Egyetem: 7,6%.
(Kattintson ide az alap�rtelmezett statisztik�k sz�vets�gi adatb�zis�nak keres�s�hez iskola, v�ros vagy �llam szerint.)
Az orsz�gos, nyilv�nos k�z�ss�gi koll�giumok �tlagos fizet�si k�sedelmi kamata 2013-ra 18,5% volt, �s a v�dett iskol�k 15% -on voltak. A n�gy�ves �llami f�iskol�k eset�ben az �tlagos ar�ny 7,3% volt, a n�gy�ves mag�niskol�k pedig 6,5% volt.
A k�z�ss�gi koll�giumok, a szakiskol�k �s a profitorient�lt f�iskol�k alap�rt�ke �ltal�ban magasabb, mivel a kor�bbi di�kok kev�sb� val�sz�n�ek a tanulm�nyaik befejez�s�re, vagy a j�vedelem n�vel�s�re, �s gyakran nem tudnak l�p�st tartani a hitelek kifizet�s�vel. jelent�st a Brookings Papers on Economic Activity c�m� dokumentumban.
>> T�BB:�Di�khitel-alap�rtelmez�s: Mit jelent �s hogyan kell kezelni?
Az �j jelent�s r�szletesen megvizsg�lja az �tal�nyd�jakat, de nem felt�tlen�l mutatja meg teljes k�pet a hallgat�k ad�ss�gterheir�l. M�g a besz�mol� egy pillanatk�pet k�sz�t a hitelfelvev�kr�l, akik a visszafizet�si f�zisuk els� h�rom�ves id�szak�ban vannak, nem veszi fel azokat, akik a visszafizet�s visszavon�s�t k�vetelik, am�g a h�rom�ves m�r�si id� lej�r.
Jackson tan�csad�: A hallgat�i ad�ss�g �vekig befoly�solhatja a f�bb �letviteleket az egyetem ut�n
A f�iskolai v�gzetts�g�ek �tlagosan t�bbet keresnek, mint azok, akiknek csak egy k�z�piskolai diploma van. 2014-ben a fiatalabb feln�ttek �tlagos j�vedelme 49,900 doll�r volt, szemben a 30 000 doll�rral a k�z�piskolai v�gzetts�ggel, az Orsz�gos Oktat�si Statisztikai K�zpont szerint.
Azonban a t�lzott hallgat�i hitelek ad�ss�ga jelent�s terhet jelent sok amerikai sz�m�ra. Jelent�sen g�tolhatja a hitelfelvev�k p�nz�gyeit az�ltal, hogy n�veli az �ltal�nos ad�ss�gterheket, �s p�nzbe ker�l, amelyet a jelz�loghitelek, a nyugd�jaz�s �s m�s hossz� t�v� befektet�sek sz�m�ra felhaszn�lhat. A hallgat�i hitelek teljes �llom�nya j�niusa �ta 1,36 billi� doll�r volt, a Federal Reserve Board szerint 2011-ben 961 milli�rd doll�r volt.
Megk�rdezt�k Jackson-t, a Mississippi sz�khely� Chris Burford-ot, a Clearpoint Credit Counselling megold�sok hiteles tan�csad�j�t, arr�l, hogy a csal�dok mik�nt integr�lhatj�k a hallgat�i hiteleket p�nz�gyi �let�kbe.
Hogyan lehet a di�kok �s a csal�dok meggy�z�dni arr�l, hogy k�lcs�n�k j� befektet�s a j�v�j�kben?
A csal�doknak inform�ci�t kell gy�jteni�k mind a hallgat�kr�l, mind azokr�l a c�lokr�l - �s a potenci�lis iskol�kr�l, amelyek biztos�tj�k, hogy az iskola olyan programokat k�n�ljon, amelyek igazodnak a hallgat� c�ljaihoz �s a k�lts�gek meghat�roz�s�hoz.
A Sz�vets�gi Di�kell�t� Szabad Alkalmaz�s kit�lt�se seg�t meghat�rozni a r�szv�teli k�lts�geket �s a sz�ks�ges csal�di hozz�j�rul�s m�rt�k�t. A FAFSA az els�dleges form�ja, amelyet a sz�vets�gi korm�ny, �llamok �s koll�giumok t�mogatnak, �szt�nd�jakat, munkatanulm�nyokat �s hallgat�i k�lcs�n�ket �t�lnek oda az �sszk�lts�g �s a hallgat�i hitel ad�ss�g�nak cs�kkent�se �rdek�ben.
Hogyan befoly�solja a hallgat�i k�lcs�n�k felv�tele a tanul�k j�v�beli p�nz�gyi �let�t?
A di�khitelek legal�bb 10 �ven kereszt�l hat�ssal lesznek a p�nz�gyeire, ami a sz�vets�gi hallgat�i hitelek standard visszafizet�si ideje. A di�khitelt k�vetel� ad�ss�g a h�zass�gra vonatkoz� d�nt�seit befoly�solhatja, csal�dot kezdhet, h�zat v�s�rolhat �s olyan egy�b nagy v�s�rl�st tehet, amely hitel- �s ad�ss�g / j�vedelem ar�nyra t�maszkodik.
Mit kell a sz�l�k �s a di�kok szem el�tt tartani a hallgat�i hitelek felv�telekor?
Ne feledkezz�nk meg a koll�gium �ltal�nos k�lts�geir�l - nem csak a tand�jr�l, hanem a k�nyvekr�l, valamint a szoba �s a fed�lzetr�l. Is vizsg�lja a potenci�lis munkaer�piacot a fegyelem a hallgat� jelent�s szerepet, hogy meghat�rozza, hogy a kiad�s k�lts�ghat�kony a munkahelyek a hallgat� lehet keresni a diploma megszerz�se ut�n.
Milyen lehet�s�gek vannak a hallgat�i hitel ad�ss�g�nak felt�teleinek jav�t�s�ra?
A sz�vets�gi hallgat�i hitelek kamatait a Kongresszus hat�rozza meg. A mag�n- �s anyav�llalati hitelek kamatait a hitelfelvev� hitelt�rt�nete hat�rozza meg; j� hitelmin�s�t�ssel alacsonyabb kamatl�bakat �s alacsonyabb kifizet�seket eredm�nyezhet ezeken a k�lcs�n�k�n.
A diploma megszerz�se ut�n a di�kok olyan fizet�si lehet�s�geket kereshetnek, mint a hitelkonszolid�ci� vagy a j�vedelemalap� visszafizet�si tervek, amelyek seg�tenek a felt�telek jav�t�s�ban.
Mit kell tenni a csal�dok, ha �gy tal�lj�k, hogy nem tudnak kifizet�seket v�grehajtani?
Vegye fel a kapcsolatot a hitel�gyint�z�vel, �s n�zze meg, hogy a k�lcs�n�k jogosultak-e engedm�nyekre, p�ld�ul halaszt�sra vagy t�relmetlens�gre.Ez elegend� id�t adhat �nnek a p�nz�gyi neh�zs�gek elker�l�s�re, majd a menetrend szerinti kifizet�sek folytat�s�ra. Ha a neh�zs�gek tov�bbra is fenn�llnak, m�s fizet�si lehet�s�gek is rendelkez�sre �llhatnak. A l�nyeg az, hogy kapcsolatban maradjon a szervizzel, �s fedezze fel a lehet�s�geit.
A j�vedelemorient�lt visszafizet�si terv j� v�laszt�s?
A j�vedelemorient�lt visszafizet�si tervek j� v�laszt�s lehet. Azonban val�sz�n�leg sokkal t�bbet fog fizetni a visszafizet�si id�szak alatt a kamatk�lts�gekkel ezekkel a tervekkel szemben a szok�sos visszafizet�si tervhez k�pest.
Chris Burford Jackson-alap� hitelez�si tan�csad� a Clearpoint Credit Counselling megold�sokkal.
�llami hallgat�i hitelek nemteljes�t�si d�jai
�Az 50 �llam a legmagasabb di�khitel-�tal�nyt�l a legalacsonyabbig rangsorolt.Rangsor | �llapot | A di�khitelek sz�zal�kos mulaszt�sa |
---|---|---|
1. | �j-Mexik� | 18.9 |
2. | Nyugat-Virginia | 16.2 |
3. | Kentucky | 15.5 |
4. | Mississippi | 14.6 |
5. | Indiana | 14.2 |
6. | Florida | 14.1 |
7. | Arkansas | 14 |
8. | Arizona | 14 |
9. | Wyoming | 14 |
10. | Oregon | 13.7 |
11. | Ohio | 13.6 |
12. | d�l Karolina | 13.2 |
13. | Nevada | 12.7 |
14. | Texas | 12.6 |
15. | Oklahoma | 12.5 |
16. | South Dakota | 12.3 |
17. | Louisiana | 12.3 |
18. | Alabama | 12.2 |
19. | Gr�zia | 12 |
20. | Iowa | 11.9 |
21. | Michigan | 11.8 |
22. | �szak-Karolina | 11.6 |
23. | Alaszka | 11.6 |
24. | Colorado | 11.5 |
25. | Missouri | 11.5 |
26. | Tennessee | 11.4 |
27. | Idaho | 11 |
28. | Kansas | 10.7 |
29. | Washington | 10.4 |
30. | Kalifornia | 10.4 |
31. | Hawaii | 10.4 |
32. | Maine | 10.4 |
33. | Delaware | 10 |
34. | Maryland | 9.9 |
35. | Montana | 9.8 |
36. | Wisconsin | 9.6 |
37. | Illinois | 9.4 |
38. | Pennsylvania | 9.2 |
39. | Virginia | 9.1 |
40. | Utah | 9.1 |
41. | New Jersey | 9 |
42. | Minnesota | 8.8 |
43. | Connecticut | 8.5 |
44. | Nebraska | 8.2 |
45. | New York | 8 |
46. | Rhode Island | 7.9 |
47. | New Hampshire | 7.8 |
48. | Vermont | 7.2 |
49. | �szak-Dakota | 6.5 |
50. | Massachusetts | 6.1 |