Hozz�j�rul�s a munk�hoz Retirement Plan: Az id� a te oldaladon van

Laura Tanner, PhD, CFP

Tudjon meg t�bbet a Laura honlapj�r�l K�rjen tan�csad�t

Mennyire j�rul hozz� a 401 (k) terv�hez? �n t�lterheltek a nyugd�jaz�si tervre vonatkoz� befektet�si szelekci�kn�l? Ezek a k�rd�sek megb�n�thatj�k. Id�zve a francia filoz�fus Voltaire-t, "A t�k�letes a j� ellens�ge". ("Le mieux est l'ennemi du bien"). Min�l hamarabb elkezdi hozz�j�rulni, ann�l t�bb p�nzt kell n�vekednie. Fontos, hogy csak l�pj�nk kapcsolatba vele.

A nyugd�jak cs�kken�se

Volt id�, amikor harminc �ven �t dolgozt�l ugyanazt a c�get, majd nyugd�jas nyugd�jat kapt�l garant�lt j�vedelemre az �lethez. Az els� mag�nszektor (azaz nem korm�nyzati) nyugd�j tervet 1875-ben alap�totta az American Express Company, amely akkoriban az �rufuvaroz�sra szakosodott. Napjainkban a mag�nszektorban dolgoz� c�gek munkav�llal�inak mind�ssze 14% -�t nyugd�jbiztos�t�si tervekbe illesztik be. Ezeknek a terveknek a sz�ps�ge a munkav�llal� szemsz�g�b�l n�zve az, hogy garant�lt nyugd�jj�vedelem �ll fenn a foglalkoztat�s �s a fizet�s hossza alapj�n. A v�llalat befektet�si kock�zatot v�llal. Ezenk�v�l a nyugd�jp�nzt�rak dolgoznak az aktu�riusokkal a munkav�llal�k hossz� �lettartam�nak modellez�se �rdek�ben, �gy a v�llalat el�re tudja sz�m�tani az egy munkav�llal�ra jut� teljes kifizet�st �s elk�l�n�ti a nyugd�jterv�t. Sz�mos oka van annak, hogy a nyugd�jakat fokozatosan megsz�ntetik a v�llalatokn�l, bele�rtve a t�zsdei volatilit�st, n�velve a munkav�llal�k hossz� �lettartam�t �s persze a v�llalatok j�vedelmez�s�g�t.

A 401 (k) tervek emelked�se

1978-ban t�rv�nyt fogadtak el, amely lehet�v� teszi a munkav�llal�k sz�m�ra, hogy ad�z�s el�tti doll�rt adjanak egy 401 (k) tervhez, a munk�ltat�i egyez�s lehet�s�g�vel (meghat�rozott hozz�j�rul�si (DC) tervvel). Ez azt jelenti, hogy �n a nyugd�jp�nzt�rak �ltal kor�bban v�llalt szerepet v�llalja. �nnek el kell d�ntenie, hogy mennyit j�ruljon hozz�, �s hogyan fektessen be ezeket az �sszegeket (a v�llalati terve �ltal k�n�lt lehet�s�gek k�z�tt).

A 401 (k) tervek alapjai

• A 401 (k) tervhez ad�z�s el�tti doll�rral j�rulhat hozz�, ami cs�kkenti ad�k�teles j�vedelm�t.
• A p�nz, ad�z�s el�tti hozz�j�rul�s, a 401 (k) terv�ben az ad� elhalaszt�sa v�rhat� (a korm�ny v�g�l ad�t fizet).
• 2014-re ak�r 17 500 doll�r is hozz�j�rulhat a 401 (k) terv�hez.
• 2014-re, ha 50 �ves vagy ann�l id�sebb, �vente tov�bbi 5500 doll�rt j�rhat.
• Sz�mos v�llalat illeszkedik egy adott szinthez val� hozz�j�rul�s�hoz, az el�ny�k csomagjak�nt.
• Van egy 10% -os b�ntet�s az alapok visszavon�s�ra 59 �ves kor felett, n�h�ny kiv�tellel.
• Meg kell kezdeni a terjeszt�seket k�r�l �a 70 1/2-es �letkor �s az �ves minim�lis eloszl�ssal (RMD) j�r� j�vedelemad� fizet�se, n�h�ny kiv�telt�l eltekintve.
• 50% -os b�ntet�s van, ha nem veszi ig�nybe az �ves minim�lis eloszt�st.

Jogi nyilatkozat: ��Mint minden ad�val kapcsolatos, k�rj�k, forduljon egy k�nyvel�h�z vagy p�nz�gyi tervez�h�z a saj�t helyzet�re vonatkoz� k�rd�sekben.

Min�l el�bb indulsz, ann�l t�bb p�nzed lesz

Az online sz�mol�g�p haszn�lat�val hasonl�tsuk �ssze a k�t alkalmazottat �s a 401 (k) terv�ket. Jane 30 �vesen kezd �j munk�t, �s �vente 100 000 doll�rt (�vente 3% -kal emel). 10% -os hozz�j�rul�st v�laszt, �s nincs munk�ltat�i egyez�s. Ha tov�bbra is hozz�j�rul a nyugd�jaz�si terv�hez a 65 �ves korig, akkor k�r�lbel�l k�tmilli� doll�rt fog szerezni (ez a beruh�z�sok 7% -os �ves megt�r�l�s�t felt�telezi).

John ugyanaz�rt a c�gn�l dolgozik, mint Jane, ugyanazon a fizet�ssel �s �ves emel�ssel. A nyugd�jaz�sra nem sz�m�t, am�g 45 �ves kor�ban el nem indul. Ha elkezdi a fizet�se 10% -�t elhalasztani 45 �vig, �s 65 �ves kor�ig folytat�dik, akkor 1,2 milli� doll�rt gy�jti �ssze.

Als� sor: Jane �s John ugyanolyan �sszegeket fizetnek a 401 (k) terv�knek mindegyik karrierj�k sor�n, de Jane majdnem k�tszer annyit ment meg, mint kor�bban.

Hogyan kell befektetni a p�nzt?

�n korl�tozza a 401 (k) terv�nek befektet�si lehet�s�geit. Alacsony k�lts�g� alapokkal szeretn� diverzifik�lni az eszk�zoszt�lyokat. A befektet�s ir�nt �rdekl�d�k sz�m�ra a legegyszer�bb v�laszt�s a c�lid�s forr�sok (m�s n�ven �letciklus alapok).