A befektet�si d�jak r�gen elhagyhatj�k �s elt�rhetik

A nyugd�jba vonul�st a lehet� legnagyobb m�rt�kben meg k�v�nja menteni. A p�nz�gyi szolg�ltat�si �gazatnak annyi p�nzt kell tennie, amennyit csak tud.

Ez a konfliktus akkor vezethet a p�nz�gyi pro sz�m�ra, amely magas k�lts�g� befektet�st sugall, m�g akkor is, ha hasonl�, alacsony k�lts�g� v�laszt�si lehet�s�gek �llnak rendelkez�sre.

A d�jak k�l�nbs�gei - gyakran a sz�zal�kos t�rtek - kicsiek lehetnek. Id�vel azonban a magasabb d�jak drasztikusan cs�kkenthetik a befektet�k nyugd�j-megtakar�t�s�t az �rt�kpap�r- �s T�zsdebizotts�g �s m�s fel�gyeleti szervek szerint, �s jelent�sen megn�velhetik annak lehet�s�g�t, hogy a megtakar�t�k elfogynak az �let k�s�i p�nz�b�l.

�me egy p�lda a Big Picture alkalmaz�sr�l, amely seg�ts�get ny�jt a p�nz�gyi tan�csad�knak a nyugd�jaz�si tervek befektet�si strat�gi�inak tesztel�s�hez, a m�ltbeli piaci teljes�tm�nyadatokkal �s az infl�ci�s r�takkal.

Tegy�k fel, hogy olyan portfoli� van, amely egyenl�en oszlik meg a r�szv�nyek �s k�tv�nyek k�z�tt, azzal a c�llal, hogy fenntartsa a 30 �ves nyugd�jaz�st. Azt tervezi, hogy az els� �vben 4% -ot visszavon, �s ezt a visszavon�st az �vente bek�vetkez� infl�ci�s r�t�val n�veli. Ezt a "4% -os szab�lyt" sz�les k�rben haszn�lj�k a p�nz�gyi tervez�sben annak �rdek�ben, hogy minim�lisra cs�kkents�k annak lehet�s�g�t, hogy a megtakar�t�k nyugd�jba menek�lnek.

Minden l�p�sn�l d�jat fizet. A befektet�si alapok d�ja. Azok a br�kerek, akik az �n nev�ben r�szv�nyeket �s k�tv�nyeket v�s�rolnak, d�jat sz�molnak fel. A p�nz�gyi tan�csad�k d�jat sz�m�tanak fel. Ezek a k�lts�gek dr�mai m�don befoly�solhatj�k a siker es�lyeit.

Van el�g p�nzed?

A Big Picture adatai alapj�n az es�lye, hogy p�nzt keresel nyugd�jba:

• 9%, ha befektet�seinek �ves k�lts�ge 0,5%
• 17%, ha a k�lts�ge 1%
• 29%, ha k�lts�ge 2%
• 50%, ha a k�lts�ge 2,5%

"A magas d�jak cs�kkenthetik a nyugd�jaz�shoz sz�ks�ges kiad�sokat havonta t�bb sz�z doll�rral az �tlagos nyugd�jas sz�m�ra, �vek eltarthatnak egy portf�li� �let�b�l, vagy kevesebbet hagyhatnak nyugd�jasokk�nt a r�gi t�keben" - mondja Ryan McLean, a Los Altos alap�t�ja, Kaliforniai befektet�sek Illusztr�lt, ami l�trehozta a Big Picture alkalmaz�st. "Nem hiszem, hogy a befektet�ket megfelel�en t�j�koztatt�k ezekr�l a hat�sokr�l."

A p�nz�gyi tan�csad�k meg�rtik a magas d�jak kock�zat�t - vagy kellene. De lehet, hogy nem �rdekli �ket az �gyfelek oktat�sa, ha a tan�csad�k t�bb p�nzt keresnek a magas k�lts�gek megt�tel�re.

3 eml�keztet�t fektetve

A nyugd�jas befektet�knek saj�t maguknak kell gondoskodniuk a f�szek toj�saik v�delm�r�l. �me, mit kell szem el�tt tartani:

• Nincs olyan dolog, mint a "nem-k�lts�g" befektet�s.�A befektet�k mindig fizetnek valamit, ak�r k�zvetlen k�lts�gk�nt, mint p�ld�ul �ves k�lts�gh�nyad vagy k�zvetett k�lts�g, p�ld�ul cs�kkentett hozam. A r�gz�tett �s index�lt j�rad�kokat p�ld�ul nem k�lts�gk�m�l� beruh�z�soknak nevezik, de a biztos�t� �ltal�ban kevesebbet fizet a befektet�nek, mint amennyit a sz�mla keres.
• Az alacsonyabb k�lts�g� beruh�z�sok �ltal�ban jobban ellens�lyozz�k a magasabb k�lts�geket.�A t�bb �vtizedes kutat�sok azt mutatj�k, hogy az alacsonyabb k�lts�g� befektet�si alapok �tlagot meghalad� hozamot k�n�lnak, m�g a magasabb k�lts�g�ek �ltal�ban a piaci �tlagokat k�vetik. Ami a k�lts�geket illeti, az �gynevezett "alacsony" vagy "magas" �rt�k a beruh�z�st�l f�gg. P�ld�ul a befektet�si alapok a Morningstar szerint �tlagosan 0,61% -ot tesznek ki. A v�ltoz� j�rad�kok, amelyek a befektet�si alapokhoz hasonl� befektet�sekkel rendelkez� biztos�t�si szerz�d�sek, �tlagosan 2,24% -ot tesznek ki.
• A befektet�si menedzsmentnek nem kell sokat fizetnie.�Digit�lis befektet�si t�rsas�gok vagy robo-tan�csad�k sz�m�t�g�pes befektet�skezel�st k�n�lnak a portf�li� mintegy 0,5% -os all-in-k�lts�g�hez. Ez mag�ban foglalja a befektet�si alapkezel�si d�jat, valamint az alapul szolg�l� t�zsdei alapok k�lts�geit. N�h�ny robo-tan�csad�, bele�rtve a Betterment �s a Vanguard Personal Advisor Services szolg�ltat�sokat, p�nzt ny�jt a p�nz�gyi tan�csad�knak egy kicsit magasabb d�jjal.

Ezzel ellent�tben az emberi tan�csad�k �tlagosan 1% -ot fizettek az els� 1 milli� doll�r�rt, amelyet kezelnek, a m�g�ttes beruh�z�si k�lts�gek mellett. Az 1% -os d�j indokolt lehet, ha a p�nz�gyi tan�csad� m�s szolg�ltat�sokat k�n�l, p�ld�ul �tfog� p�nz�gyi tervez�st vagy egy befektet�t, hogy p�nikban elmenek�lj�n a piacr�l. Ha p�nz�gyi tervez�t haszn�l, gy�z�dj�n meg arr�l, hogy � k�veti a bizalmi el��r�sokat.

V�g�l, te vagy az, aki meg kell �lnie a marad�k ut�n minden d�jat fizetnek. Ez j� �szt�nz�st jelent a fed�l tart�s�ra.

Ezt a cikket a Investmentmatome �rta, �s eredetileg a The Associated Press kiadta.