5 F�bb t�nyek a f�ldreng�sekr�l �s a biztos�t�sr�l

1. Az otthoni biztos�t�s nem terjed ki a f�ldreng�sekre

A hagyom�nyos lak�stulajdonosok nem fizett�k meg a h�zat vagy a holmij�t egy f�ldreng�s ut�n.

Kaliforni�ban az otthoni biztos�t�k k�telesek kieg�sz�t� f�ldreng�slevelet ny�jtani, hozz�adott �ron. De ha m�shol �ln�l, tal�n k�l�n�ll� politik�t kell v�s�rolnod az ilyen katasztr�f�kkal szemben.

K�rje meg az otthoni biztos�t�t, hogy seg�tsen megtal�lni az �n ter�let�n tart�zkod� v�llalatokat, amelyek �n�ll� f�ldreng�slevelet �rt�kes�tenek, vagy l�togasson el az �n �llam�nak biztos�t�si miniszt�riuma honlapj�ra.

" T�BB: Keresse meg a legjobb lak�stulajdonosok biztos�t�s�t

2. F�ldreng�sek t�rt�nhetnek minden �llamban

A k�zhiedelemmel ellent�tben nincs olyan dolog, mint a f�ldreng�smentes z�na. B�rhol megt�rt�nhetnek.

Kaliforni�ban a legt�bb f�ldreng�s kapja a f�ldreng�seket, �s �rthet� m�don, az �llam gyakori szeizmikus aktivit�sa miatt. De egyetlen �llam sem v�di a f�ldreng�s k�rosod�s�t.

3. Az �tk�z�s sokkal rombol�bb lehet, mint a f�ldreng�sek

Nagyon gyakori a nagy f�ldreng�sek eset�ben, hogy egy sor kisebb f�ldreng�st ind�tanak, az ut�reng�sek. Ezek a remeg�sek, amelyek �ltal�ban viszonylag enyheek, a f�ld �jraindul�sa az els� f�ldreng�s ut�n.

Esetenk�nt azonban az ut�reng�s olyan er�s, hogy h�tt�rbe szor�tja a kezdeti esem�nyt. P�ld�ul Kaliforni�ban a f�ldreng�sek 5-10% -a m�g egy er�teljesebb f�ldreng�st okoz egy h�ten bel�l, az Amerikai F�ldtani Felm�r�s szerint.

4. A biztos�t�k a f�ldreng�s ut�n nem adj�k el a lefedetts�get

Ha nincs biztos�t�kod a f�ldreng�s ut�n, az ut�bbit megel�z� politika megv�s�rl�sa neh�zs�gekbe �tk�zhet. A biztos�t�k �ltal�ban felf�ggesztik a f�ldreng�sbiztos�t�sok �rt�kes�t�s�t s�lyos reng�s ut�n. Nem fogj�k felaj�nlani a lefedetts�get addig, am�g egy bizonyos id� telt el, �s a f�ldreng�ses r�ford�t�sok lecsillapodtak.

Ezek a morat�riumi id�szakok jellemz�en 4,5-5,0 magnit�d� vagy nagyobb f�ldreng�sek ut�n indulnak, �s �ltal�ban 1-2 h�napig tartanak. A tulajdonosok k�l�nb�znek a biztos�t�t�l.

Gy�z�dj�n meg r�la, hogy megszil�rd�tja a f�ldreng�sbiztos�t�s megv�s�rl�s�t a k�vetkez� nagy katasztr�fa el�tt - vagy felmer�lhet t�bbsz�r�s remeg�s�rt.

5. Nem tudjuk megj�solni, hogy milyen er�s f�ldreng�sek lesznek

A torn�d�kkal �s a hurrik�nokkal ellent�tben lehetetlen meg�llap�tani, hogy mikor vagy hol jelentkezik a f�ldreng�s, vagy el�re jelezni a s�lyos k�rokat.

A Richter m�rete a f�ldreng�s nagys�g�t m�ri, mennyi energi�t szabad�tanak fel. A reng�s "intenzit�sa" az emberekre, a tulajdonra �s a term�szeti k�rnyezetre gyakorolt lehets�ges hat�sait jelenti.

Milyen er�s volt a f�ldreng�s?

A f�ldreng�s intenzit�sa a magnit�d�hoz k�pest a Richter-sk�l�n:

F�ldreng�s nagys�ga	Intenzit�s
Forr�s: Amerikai F�ldtani Felm�r�s
1.0 - 2.9	Nagyon enyhe, gyakran �szrev�tlen.
3.0 - 3.9	�rezhet� r�zk�d�s, k�l�n�sen, ha belt�rben.
4.0 - 4.9	�rz�kelt mind belt�ren, mind k�v�lr�l, kisebb s�r�l�sekr�l (t�r�tt ed�nyek, ablakok stb.).
5.0 - 5.9	Er�s r�z�s, enyhe vagy k�zepes m�rt�k� k�rosod�s.
6.0 - 6.9	M�rs�kelt vagy s�lyos s�r�l�s. Az �p�letek eltolj�k alapjukat.
7.0 �s magasabb	Puszt�t� hat�sok, a legt�bb strukt�ra kiegyenl�t�se.

A tud�sok hossz� t�v� becsl�seket k�sz�thetnek a s�lyos f�ldreng�sek val�sz�n�s�g�r�l. De m�g nem lehet megj�solni, hogy milyen er�s a k�vetkez� remeg�s.

�ppen ez�rt kulcsfontoss�g�, hogy eg�sz �vben kitartson a nagyobb f�ldreng�sekre, ami mag�ban foglalja a f�ldreng�sbiztos�t�s fenntart�s�t is. Nincs az �v "megfelel�" ideje, hogy politik�t v�s�roljon, vagy n�velje korl�tait.

" T�BB: Teljes k�r� �tmutat� f�ldreng�sbiztos�t�s v�s�rl�s�ra