Hogyan kell korm�nyzati szab�lyozni a megoszt� gazdas�got?

Hogyan töltsünk le zenét INGYEN, BIZTONSÁGOSAN, minden mennyiségben!---ÚJ---

A Lyft �s az UberX, a peer-to-peer megosztotts�gi szolg�ltat�sok ebben a h�napban kezdtek m�k�dni a Twin Cities-ben, de csak St. Paul-ban. Elker�lik a Twin Cities m�sik fel�t, mert ha Minneapolisban m�k�dn�nek, akkor taxik�nt kellene regisztr�lniuk. A Twin Cities szab�lyoz�si megosztotts�ga k�l�n�s helyzet, �s megk�rdez benn�nket: hogyan kell a korm�nyzatot szab�lyozni a gazdas�gi t�rsas�gok, mint a Lyft, az Uber �s az Airbnb k�z�tt?

Mivel a gazdas�gi t�rsas�gok megoszlantak, sz�mos szab�lyoz�si akad�lyt szenvedtek el. P�ld�ul Dallasban �s Washington DC-ben a titkos rend�rs�g hivatkozott Uber-illeszt�programokra a v�rosi k�d megs�rt�se miatt. Az �v elej�n egy New York-i b�r� �gy d�nt�tt, hogy az Airbnb lak�sok b�rlet�t illeg�lisnak tekinti. A gazdas�gi t�rsas�gok megoszt�sa gyakran s�rti a megl�v� t�rv�nyeket �s politik�kat, �s a korm�nyok - �rthet� m�don - agg�dnak a fogyaszt�k biztons�ga �s a cs�kken� ad�bev�telek miatt.

Ennek ellen�re sok korm�ny �szrevette a megoszt�si gazdas�g potenci�lj�t, �s olyan politik�kat �s szab�lyoz�st vezet be, amely mind a fogyaszt�k v�delm�t, mind pedig a gazdas�gi t�rsas�gok megoszt�s�nak n�veked�s�t t�mogatja. Kaliforni�ban az �llam olyan szab�lyokat javasol, amelyek legaliz�lj�k az aut�s �s aut�keresked� t�rsas�gokat, de szigor� biztons�gi k�vetelm�nyeket vezetnek be. Denver azt rem�li, hogy el�seg�ten� az aut�k megoszt�s�t a sz�k�s belv�rosi parkol�helyek eloszt�s�val a g�pj�rm�-megoszt� j�rm�vek sz�m�ra.

Gyakran a megoszt�si gazdas�g korm�nyzati szab�lyoz�sa mindent vagy semmit vit�z�nak tekintend�. N�h�nyan �gy v�lik, hogy a korm�nyzati szab�lyoz�s felesleges, mivel a technol�gia lehet�v� teszi a h�rneves rendszerek �s �nellen�rz�si eszk�z�k haszn�lat�t, amelyek lehet�v� teszik a gazdas�gi szerepl�k �nszab�lyoz�s�nak megoszt�s�t. M�sok, mint p�ld�ul a taxi szakszervezetek, �gy v�lik, hogy a gazdas�gi t�rsas�gok megoszt�sa illeg�lis �s tilos. Amikor megk�rdezt�k, hogy a gazdas�gi szak�rt�k megosztj�k v�lem�ny�ket, a legink�bb valahol a k�vetkez�k k�z�tt esett:

Collaborative Lab Chief Strategy Officer, April Rinne �gy v�li, hogy a gazdas�gi t�rsas�gok megoszt�s�nak egy�tt kell m�k�dnie a korm�nygal, hogy megfelel� szab�lyoz�si int�zked�seket dolgozzon ki. Mivel a t�lzott szab�lyoz�si int�zked�sek elfojtj�k az innov�ci�t, a hi�nyz� szab�lyoz�si int�zked�sek kellemetlen kock�zatot jelentenek, amely meg fogja fosztani a befektet�st:

"Sok ma l�tez� t�rv�ny �s politika elavult, k�nos �s �gyetlen. Nem pr�b�lom azonban letenni �ket. A t�rv�nyek t�bbs�g�t a megoszt�si gazdas�gban m�k�d� v�llalatok el�tt �s sz�mos el�tti esem�nyen az interneten dolgozt�k ki. Nem csoda, hogy neh�z megoldani ezeket az �j �gyleteket.

"Tov�bbra is friss�tenie kell a szab�lyokat �s rendelkez�seket, hogy el�seg�ts�k az innov�ci�t �s elismerj�k az �j �rt�ket, amelyet az egy�ttm�k�d�sen alapul� fogyaszt�si tev�kenys�geknek k�sz�nhet�en gener�lnak. Ez nem felt�tlen�l jelenti a r�gi t�rv�nyek selejtez�s�t. Ez val�ban az �gazat �s a j�t�kban l�v� k�rd�sek f�ggv�nye. El tudtuk k�pzelni a kieg�sz�t� szab�lyok, mentess�gek �s �j jogszab�lyok kombin�ci�j�t az id� m�l�s�val.

"Fontos, hogy olyan szab�lyos szab�lyokat dolgozzunk ki, amelyek magukban foglalj�k a visszacsatol�si hurkokat, hogy seg�tsenek m�rni a hat�konys�got az id� m�l�s�val. Mivel a megoszt�si gazdas�g sok helyen m�g mindig felemelkedik, sz�ks�g van a sz�lesebb k�r� tudatoss�gn�vel�sre �s adatgy�jt�sre is. Term�szetesen nem minden megoszt� gazdas�g r�sztvev�je ugyanaz - pl. Bev�telszerz� �s nem p�nzes platformokat is mag�ban foglal -, �s lehet�v� kell tenn�nk, hogy a n�veked�s �s az innov�ci� vir�gzott le a spektrumon."

Catherine May Lamberton professzor professzora �gy �rzi, hogy a megoszt�si gazdas�g lehet�s�get k�n�l a fogyaszt�v�delem magasabb szintj�re, mint a hagyom�nyos piacok:

"A korm�nyzat sz�m�ra az a t�ny, hogy bizonyos megoszt�si rendszerek helyettes�tik az ad�k�teles �rukat (taxik, hotelek), azt jelenti, hogy a k�zszolg�ltat�sok p�nzt vesz�tenek. Nyilv�nval�, hogy a megoszt�si rendszerek cs�kkentik az �llami t�mogat�sok egy r�sz�nek �ltal�nos ig�ny�t, amelyet az ilyen ad�k t�mogatnak - ha mindenki megosztan� a j�ratokat, a forgalom cs�kken. Id�vel az infrastruktur�lis kiad�sok cs�kkenthet�k. Jelenleg azonban vitathat�, hogy a megoszt�si rendszerek val�j�ban nem v�ltoztatj�k meg a felhaszn�lt �llami forr�sok mennyis�g�t. Csak �thelyezik azt a m�dot, ahogyan az ad�z�t�l a nem ad�ztatott t�zsd�ig haszn�lj�k �ket. Teh�t a korm�ny kiss� �rthet� m�don szab�lyozni k�v�nja a megoszt�si rendszereket - ha nem, az ad�bev�telek esnek. �s mint b�rmely m�s j�vedelemforma, a korm�ny val�sz�n�leg elv�rja a bev�tel egy r�sz�t. Nem biztos, hogy elv�rn�nk, hogy a megoszt�ssal kapcsolatos bev�telek ad�mentesek legyenek, m�g akkor is, ha a megoszt�si rendszereket �gy l�tjuk, mint valahogy "a piacon k�v�l".

"Term�szetesen vannak nyom�sok a hagyom�nyos csereiparban a megoszt�si rendszerek szab�lyoz�s�ban. Ha Lyft fenyegeti a taxikat, a taxik nem fogj�k tetszeni. �gy gondolom, hogy ez a c�l kev�sb� proszoci�lis a hat�saiban - ha el kell gondolkodnunk, hogy a fogyaszt�knak meg kell adniuk a lehet�s�get, hogy kiv�lassz�k a legmegfelel�bb m�dot az ig�nyeik kiel�g�t�se �rdek�ben, �j lehet�s�geket kell biztos�tanunk a piaci r�szesed�s megszerz�s�re. Ellenkez� esetben pontosan megteremtj�k az innov�ci�s akad�lyokat, amelyeket a politikusok azt �ll�tanak, hogy cs�kkenteni akarj�k. Ha a szab�lyoz�s ilyen jelleg� akad�lyokat hoz l�tre, val�j�ban torz�tj�k a piacnak azt a k�pess�g�t, hogy az id�sebb, kev�sb� hat�kony piaci strukt�r�kat �tengedj�k innovat�vabb, hat�konyabb lehet�s�gekbe. �gy t�nik sz�momra neh�z igazolni, f�ggetlen�l a politikai folyos� oldal�t�l, amelyen �ll.

"A megoszt�si rendszerek szab�lyoz�s�nak legink�bb potenci�lisan szoci�lis jelleg� oka a fogyaszt�k v�delme. Azonban azt �ll�tom, hogy val�j�ban a pontos megoszt�si rendszerek teszik a dolgot, ami kev�sb� teszi sz�ks�gess� a fogyaszt�v�delmi szab�lyoz�st, mint a t�bbi eszmecser�ben. El�sz�r is, a fogyaszt�k v�delm�t szolg�l� megoszt�si rendszerek jogi vonatkoz�sai nem k�l�nb�znek nagyon m�s, mint b�rmely m�s t�pus� tranzakci�, �gy a m�r l�tez� jogszab�lyok m�r alkalmazand�k. A szerz�d�s tov�bbra is szerz�d�s, a gondatlans�g tov�bbra is gondatlans�g, �s a csal�s tov�bbra is csal�s. A fogyaszt�knak ugyanolyan �vatosnak kell lenni�k a rendszerek megoszt�s�ban, mint b�rmely v�s�rl�si helyzetben, �s a t�rv�ny ugyan�gy v�delmet ny�jt. M�sodszor, ahogyan sok szerz� megjegyezte, a legink�bb vir�gz� megoszt�si rendszerek robusztus platformok a rossz viselked�sr�l. A h�rn�v sikeres. Teh�t a r�sztvev�k automatikusan motiv�ltak saj�t rendszereik rendez�s�re �s a rendszer norm�in bel�li viselked�s�re. �sszess�g�ben a megl�v� szerz�d�si jog �s a j� h�rn�v hatalma arra szolg�lhat, hogy a r�sztvev�ket ugyanolyan, de nem nagyobb m�rt�kben v�dj�k meg, mint a szok�sos piaci cser�k."

A v�llalati kommunik�ci� igazgat�ja, Steve Webb szerint, amikor a Turo, a kor�bban RelayRides n�ven ismert aut�megoszt�si szolg�ltat�s kifejlesztette �zleti modellj�t, legjobb �rdeke a szabv�nyok szigor�bb betart�sa, mint az �llami szab�lyoz�s:

"A bizalom �s a biztons�g, vagy a tagok sz�m�ra biztons�gos �s biztons�gos piac biztos�t�sa a RelayRides �letvil�ga �s a sz�lesebb k�z�ss�ggazdas�g. Amikor elkezdt�k a RelayRide-t, meg kellett volna j�rnunk az extra m�rf�ldet annak biztos�t�s�ra, hogy a biztos�t�si term�k�nk, a csal�s elleni v�delem �s m�s tagv�delem biztos�tsa a tulajdonosok �s b�rl�k sz�m�ra biztons�gos piacot. M�s sz�val, a mi �rdek�nkben egy biztons�gos �s biztons�gos piacon voltunk, ez�rt sok vezet�si ig�ny�nk konzervat�vabb, mint az �llami t�rv�nyek, �s mi�rt t�bbsz�r is t�bbsz�r�s biztos�t�si j�rul�kunk, mint amit az �llamok el��rnak."

Janelle Orsi, a Jog gyakorl�sa a megoszt� gazdas�gban, �gy v�li, hogy a korm�nynak meg kell k�l�nb�ztetnie a nagyszab�s� megoszt� gazdas�gt�rsas�gokat �s a kisebbeket:

"Olyan id�ben, amikor a munkalehet�s�gek sz�k�sek, a gazdas�gi t�rsas�gok, mint p�ld�ul az AirBB, olyan hatalmas �j lehet�s�geket nyitnak meg, amelyek lehet�v� teszik az emberek sz�m�ra, hogy kreat�v m�don �lhessenek meg. Mint ilyenek, a v�rosok, �llamok �s a sz�vets�gi korm�nyoknak �sszer� teret kell biztos�taniuk a nano-v�llalkoz�sok sz�m�ra, amelyeket a megoszt� gazdas�gok c�gei lehet�v� tesznek. Meg kell engedni, hogy a sz�khely� B & B-eket �sszer� m�rt�kben lehessen enged�lyezni, a d�jszab�son alapul� rendez�st �s a carsharingot �sszer� m�rt�kig enged�lyezni kell.

"A kih�v�st jelent� r�sz meghat�rozza, hogy az" �sszer� m�rt�k "milyen sokf�le t�nyez�t �s aggodalmat m�rlegelve sz�mtalan k�rnyezetben jelentkezik. A korm�nynak tov�bbra is biztos�tania kell a fogyaszt�k eg�szs�g�t �s biztons�g�t, a munkav�llal�k tisztess�ges b�n�sm�dj�t �s a k�rny�k biztons�g�t �s rendj�t. Ugyanakkor vonalat kell k�tni ahhoz, hogy megk�l�nb�ztesse a nagyv�llalatokra vonatkoz� szab�lyoz�st �s a megoszt�si gazdas�g nano v�llalkoz�saira alkalmazand� szab�lyokat. Az egyes�lt �llamokbeli korm�nyzati szerveknek meg kell tanulniuk a megoszt�si gazdas�gr�l, �s fel kell t�rniuk a szab�lyoz�sok m�dos�t�s�nak m�djait, hogy �sszer� teret biztos�tsanak a gazdas�gi innov�ci� sz�m�ra."

Andrew Pontti, a Sunrun fogyaszt�i oktat�ja �gy v�li, hogy a szab�lyoz�snak �j �tleteket kell �szt�n�znie:

"A megoszt�s gazdas�ga olyan innovat�v term�keket �s szolg�ltat�sokat hozott nek�nk, amelyekre val�ban sz�ks�g�nk van, �m a be�ll� �zleti �rdekek fenyegeti ezt az el�rehalad�st, �s akt�van megpr�b�lt�k st�lusoss� tenni. A Sunrun hihetetlen kih�v�sokkal szembes�lt a monop�liumszolg�ltat�kkal szemben, amelyek megpr�b�lt�k meg�ll�tani a napf�nyes napenergia-n�veked�st, mert monop�liummal rendelkeznek arr�l, hogy az emberek hogyan kapnak villamos energi�t. P�ld�ul, annak ellen�re, hogy a kaliforniai otthoni napelemek k�tharmada most m�r kis- �s k�zepes j�vedelm� szomsz�ds�gokban fordul el�, a k�zm�vek s�ta a Sacramento teremben, amely �vtizedes adatokra utal, ami arra utal, hogy a napenergia csak a gazdagok sz�m�ra sz�l. Ezek a k�zm�vek �gynevezett "b�rleti keres�" viselked�st mutatnak, ahol a v�llalatok a korm�nyt �s a szab�lyoz� hat�s�gokat tekintik az �rdekeiknek az innovat�v versenyt�l val� v�delm�re. De a szab�lyoz�snak meg kell v�denie �s �szt�n�znie kell az �j �tleteket. Amikor a n�veked�st a n�veked�s helyett �szt�n�zz�k, meg�rizz�k a fogyaszt�k v�laszt�s�t �s t�mogatjuk orsz�gunk glob�lis innov�ci�s vezet� szerep�t."

Tov�bbi inform�ci�k a Investmentmatome-r�l: