A fogyaszt�i p�nz�gyi v�delmi iroda elmagyar�zta

A fogyaszt�i p�nz�gyi v�delemmel foglalkoz� iroda 2010-ben a Dodd-Frank Bill 2010-ben j�tt l�tre a p�nz�gyi szab�lyoz�s �s a hitelez�s - k�l�n�sen a jelz�loghitelek �s a hitelk�rty�k - tisztess�g�nek �s �tl�that�bb� t�tele �rdek�ben a fogyaszt�k sz�m�ra. Els�bbs�gei jelz�logok, hitelk�rty�k �s hallgat�i hitelek, a bej�v� v�grehajt� Richard Cordray szerint.

Elizabeth Warren az iroda de facto vezet�jek�nt m�k�dik, b�r n�vlegesen csak "k�l�nleges tan�csad�" az eln�knek �s a P�nz�gyminiszt�riumnak. Az �gyn�ks�g ez �v febru�rj�ban ind�totta el honlapj�t, �s megkezdi v�grehajt�si szerep�t j�lius 21-�n^utca. A CFPB ezen a napon lesz a Federal Reserve egys�ge, �s a Fed k�lts�gvet�s�nek meghat�rozott sz�zal�k�t a finansz�roz�s forr�sak�nt kapja meg. Addig aj�nl�sokat tesz a P�nz�gyminiszt�riumnak, an�lk�l, hogy felhatalmazta �ket arra, hogy �rv�nyes�ts�k �ket.

Feladata a sz�vets�gi szab�lyoz�s, a rend�rs�g �s a p�nz�gyi �gazat fel�gyelete. Az iroda "olyan t�rv�nyeket fog �rv�nyes�teni, amelyek tiltj�k a diszkrimin�ci�t �s m�s tisztess�gtelen b�n�sm�dot a fogyaszt�i p�nz�gyekben" �s "a tisztess�gtelen, megt�veszt� vagy vissza�l� cselekm�nyeket vagy gyakorlatokat korl�tozz�k". Az alkot�s�t azonban a kongresszusi republik�nusok er�teljes kifog�sai vetett�k �t, �s az iroda tov�bbra is el�rasztotta a politikai ellentmond�sokat.

Sok ember n�zi az �r�ket

A CFPB-nek t�bb fel�gyelete van, mint b�rmely m�s banki szab�lyoz�. Mivel egyenl� p�nz�sszeget kap a Fedt�l, egyoldal�an nem n�velheti m�k�d�si k�lts�gvet�s�t, mint az FDIC vagy a P�nzt�r ellen�rz� hivatala. Ezenk�v�l sz�mos szab�lyoz� hat�s�g v�t�joggal rendelkezik a tev�kenys�gei ellen:

A k�zigazgat�si elj�r�sr�l sz�l� t�rv�ny: �Az iroda minden tev�kenys�ge tekintet�ben figyelemmel k�s�ri az �szrev�telez�si �s -megjegyz�si ir�nymutat�sokat, azaz a szab�lyoz�sokra vonatkoz� v�laszokat be kell �rnia �s meg kell hallgatnia, miel�tt hat�lyba l�pne. Javaslatait is be kell ny�jtania az Inform�ci�s �s Szab�lyoz�si Hivatalnak, hogy megbizonyosodjon arr�l, hogy nem fogja k�ros�tani a kisv�llalkoz�sokat. Adam Levitin professzor szerint a Georgetown t�rv�ny szerint csak az EPA �s az OSHA hasonl�an szigor� k�vetelm�nyeket t�maszt.

A P�nz�gyi Stabilit�si Fel�gyeleti Tan�cs: A P�nz�gyminiszt�rium r�sz�t k�pez� FSOC v�t�j�v� v�lna a KHPB felett. Az iroda az egyetlen banki szab�lyoz� �gyn�ks�g, hogy ellen�rizze erej�ket.

Kongresszus �s b�r�i kar: Mint minden sz�vets�gi hivatal, a KHPB a kongresszust�l f�gg, �s k�l�n�sen a Szen�tus j�v�hagy�s�t k�ri a rendez�t�l. Hasonl�k�ppen, a t�lzott lemarad�sok b�r�s�g el�tt megt�madhat�k.

A republik�nusok gyeng�bb irod�t akarnak, vagy egy�ltal�n nem

Az iroda jelent�s fel�gyelete ellen�re sok republik�nus agg�dik amiatt, hogy a k�z�s hal�szati politika �nk�nyes, a v�llalkoz�sokra nehezed� �s tolakod�. Ahelyett, hogy teljes eg�sz�ben hat�lyon k�v�l k�v�nja volna Dodd-Frankot, vagy teljesen felsz�moln�k az irod�t, megpr�b�lj�k gyeng�teni �s elt�r�lni. Demokrat�k szerint a Dodd-Frank elt�rl�se �sszess�g�ben jelent�s politikai z�rzavart okozna, �gy a GOP a t�rv�nyhoz�sr�l darabokra t�ved.

Az iroda �ll�spontja maga az ilyen er�fesz�t�sek eredm�nye. A republik�nusok hat�rozottan ellenezt�k a f�ggetlen fogyaszt�i p�nz�gyi v�delmi irod�t, �gy a demokrat�k beleegyeztek abba, hogy az �gyn�ks�get a Federal Reserve belsej�ben tartj�k, amikor Dodd-Frankt elhalasztj�k.

A legt�bb szab�lyoz�si �gyn�ks�gnek van n�mi mozg�stere a k�lts�gvet�seivel. P�ld�ul a P�nzforgalmaz� Hivatala n�velheti a bankok �rt�kel�s�t fel�gyelet n�lk�l. Azonban a GOP �ltal vezetett er�fesz�t�sek a szab�lyoz�i k�lts�gvet�sek cs�kkent�se �rdek�ben kisebb forr�sokkal j�rtak a SEC �s a CFTC sz�m�ra, amelyek mindegyike fel�gyeli a p�nz�gyi �gazatot. A Fogyaszt�v�delmi P�nz�gyi Iroda a Fed m�k�d�si k�lts�gvet�s�nek meghat�rozott h�nyad�t kapja, �s kongresszusi j�v�hagy�s n�lk�l nem tud p�nzt felvenni. N�h�ny republik�nus egy l�p�ssel tov�bbl�pne, a KHPB k�lts�gvet�s�t a kongresszusi el�ir�nyzatokon kereszt�l, a t�rv�nyhoz� hatalom n�vel�s�vel.

M�jus 2-�n^ndA kisebbs�gi vezetõ 47 szen�tusi republik�nus k�z�l 44 Mitch McConnell �s Richard Shelby 44 olyan levelet k�ld�tt Obama eln�knek, amelyben r�szletesen aggodalmukat fejezte ki, elsõsorban, hogy a KHPB igazgat�j�nak t�l sok ereje lenne. Fenyeget�zt�k, hogy nem csak a rendez� meger�s�t�s�t, hanem minden p�nz�gyi szolg�ltat�si jel�ltet blokkolja, hacsak:

• Az egyszem�lyes vezet�s hely�be egy �t f�s igazgat�tan�cs l�p.
• A CFPB a Kongresszus el�ir�nyzatainak finansz�roz�si folyamat�ra t�maszkodik.
• A P�nz�gyi Stabilit�si Fel�gyeleti Tan�cs nagyobb v�t�hat�ssal b�r.

A GOP h�za aggodalomra ad okot a ny�lt rendez�i helynek

A szen�tusi republik�nusok azon er�fesz�t�sei, hogy megakad�lyozz�k a rendez� meger�s�t�s�t, k�pvisel�k Spencer Bachus Alabama �s Shelley Moore Capito West Virginia bemutatott egy t�rv�nyjavaslatot, amely helyettes�teni az igazgat�s�g egy �t tag� bizotts�g, �s egyik f�l nem rendelkezik t�bb mint h�rom helyet.

"El�gs�gesek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, hogy az eg�sz sz�ml�t k�vetve val�sz�n�leg el�rhetetlen c�l" - mondta Moore kongresszusi k�pvisel�. - Megpr�b�ljuk �talak�tani Dodd-Frank r�szeit. Ha egy�tt kell �ln�nk vele, akkor jobb, ha jobb, mint most.

Bachus kongresszus azt mondta, hogy t�rv�nyjavaslat�t els�sorban az a t�ny motiv�lja, hogy Obama eln�k m�g nem v�lasztott jel�ltet. "Ez egy olyan �gyn�ks�g, amely j�lius 22-�n megkezdi a t�rv�ny v�grehajt�s�t" - mondta. "Mi vagyunk, mi, 90 nap van?" Azonban, egy szupermajorit�s n�lk�li kinevez�s meger�s�t�se neh�z feladat.

A szen�tusi meger�s�t�sek finom t�nca

Obama eln�k �s a demokrat�k egy�rtelm�en el�gedetlenek a republik�nusok ig�nyeivel. �gy v�lik, hogy a k�zv�lem�ny er�sen az oldalukon �ll, �s megpr�b�lja megakad�lyozni a rendez� meger�s�t�s�t, a GOP szinte �tt�r�nek t�nik, �s fel�ldozza az ideol�gia hat�konys�g�t. Mik�zben Obama eln�k er�teljesen felsz�lalt a javasolt v�ltoztat�sok ellen, a republik�nusok megjegyzik, hogy visszavonja a tanfolyamot olyan k�rd�sekben, mint a Bush-korszak ad�cs�kkent�sei.

Azonban Obama �gy t�nik, k�szen �ll arra, hogy beid�zse a jel�ltet egy sz�neteltet�ssel. Az Alkotm�ny lehet�v� teszi az eln�k sz�m�ra, hogy megker�lje a szen�tus meger�s�t�si elj�r�s�t, ha a t�rv�nyhoz� kamar�nak nincs �l�se, olyan taktika, amelyet George W. Bush eln�k, John Bolton, az Egyes�lt Nemzetek Szervezete nagyk�vete nagyk�vet�nek meger�s�t�s�re haszn�lnak.

Amellett, hogy azzal fenyeget, hogy blokkolja �sszes jel�ltj�t, a republik�nusok egy kev�ss� ismert taktik�t tartanak sz�mon, amelyet pro forma �l�snek h�vnak. Az elj�r�st �ltal�ban arra haszn�lj�k, hogy megfeleljen az alkotm�nyos k�vetelm�nynek, amely szerint a Kongresszus egyik kamar�ja a m�sik beleegyez�se n�lk�l nem halaszthat fel, �s egy m�sodperc hossz�s�g� �l�sb�l �ll, amelyben nem v�geznek �zleti tev�kenys�get. A mag�nyos tag a szen�tust �ld�zheti �s elhagyhatja, miut�n teljes�tette a pro forma �l�sszakra vonatkoz� k�vetelm�nyeket. Mindaddig, am�g valaki ezt h�rom naponta megteszi, a gondolkod�s elmarad, a szen�tus technikailag nem l�p be m�lyed�sbe, �s az eln�k nem tudja megker�lni a meger�s�t�si folyamatot.

A republik�nusok pro forma alakja logisztikai �s jogi kih�v�sokat jelent

A pro-forma �l�seket politikai tapasztalt�k. 2007-ben, miut�n a demokrat�k visszaszerezt�k a szen�tust, a t�bbs�gi vezet� Harry Reid a pro-forma �l�sek megakad�lyoz�s�ra annak �rdek�ben, hogy Bush eln�k ne kezdjen tal�lkoz�kat. Az id�k azonban megv�ltoztak: a legfontosabb, hogy a republik�nusok nem ir�ny�tj�k a szen�tust. M�g a t�rv�nyhoz�k is maguk sem tudj�k, hogy a kisebbs�gi p�rt megh�vja a szen�tust. A pro forma �l�sek megtart�sa azt is megk�veteli, hogy minden egyes napon egy szen�tor visszautas�tsa Washingtonba az alkot�i tal�lkoz�k, v�rosh�z�k �s adom�nygy�jt� vacsora rov�s�ra.

N�h�ny GOP-szen�tor azt is �ll�tja, hogy a Dodd-Frank t�rv�nyjavaslat "szen�tus-meger�s�tett" rendez�t ig�nyel, �gy kiz�rja a s�llyeszt�sben kijel�lteket. John P. Elwood, aki a Jogi Tan�cs hivatal�ban dolgozott, azonban m�sk�nt hiszi. "Nem alkotm�nyellenes a k�l�nbs�gt�tel a szakadatlan kinevezett [�s a szen�tus �ltal meger�s�tett] tisztek k�z�tt, mert ez terheli az eln�ki rendetlens�get."

A pro forma �l�s val�ban megakad�lyozhatja a m�lyed�st?

Mindenki az Igazs�g�gyi Miniszt�riumt�l az eln�kt�l a szen�tusi seg�dekhez �gy v�li, hogy a kamr�t h�romnaponta �ld�g�l�s n�lk�l kiz�rja. Szerint Victor Williams a Catholic University of America, b�r az Alkotm�ny �s a b�r�s�gok mondj�k m�sk�pp.

Az Alkotm�ny felf�ggeszt�s-beleegyez�si z�rad�ka megk�veteli, hogy minden h�z megkapja a t�bbiek enged�ly�t, miel�tt h�rom napn�l hosszabb id�re bel�pne. A z�rad�k megfogalmaz�sa �rdek�ben a kamar�k rendszeresen pro forma �l�seket h�vtak. Az Alkotm�ny azonban nem tiszt�zott arr�l, hogy a z�rad�k vonatkozik-e a sz�netekre is. Az elm�lt �vsz�zadban az Igazs�g�gyi Miniszt�rium elindult a k�rd�sben. A legfrissebb �sszefoglal� 1993-ban jelent meg: Clinton eln�k Igazs�g�gyi Miniszt�riuma megeml�tette, hogy mivel az el�ll�si beleegyez�si z�rad�k h�rom napos sz�netet engedett meg, a sz�netnek h�rom napig vagy tov�bb kellett maradnia ahhoz, hogy az eln�k megker�lje a meger�s�t�si folyamatot.

A b�r�s�gok, valamint a szen�tus saj�t kutat�sa nem �rt egyet. A Kongresszusi Kutat� Szolg�lat szerint az Alkotm�ny nem hat�rozza meg a szakad�k felv�tel�hez sz�ks�ges m�lyed�st. 2004-ben az Egyes�lt �llamok Fellebbviteli B�r�s�ga �gy hat�rozott, hogy "Az Alkotm�ny az arc�n nem hat�rozza meg azt a minim�lis id�t, ameddig a szen�tusban enged�lyezett sz�netnek meg kell hat�roznia az eln�k kinevez�si jog�nak t�rv�nyes hat�ly�t a Recess Appointments Clause keret�ben. ”

Teljesen lehets�ges, hogy a pro forma �l�sek a sz�vets�gi korm�ny kollekt�v k�pzel�ereje, �s hogy Obama eln�k meger�s�theti a CFPB igazgat�j�t �s val�j�ban az �sszes p�nz�gyi szolg�ltat�si jel�ltj�t, amint a jelenlegi szen�tusi munkamenet z�rva van. Alig lenne egyed�l a kiterjedt tal�lkoz�kon: Theodore Roosevelt 160 kinevez�st k�ld�tt egy szen�tusmentes napon.

Hogyan tudja megmenteni a bin Laden a CFPB-t?

Elizabeth Warren l�nyeg�ben a Consumer P�nz�gyi Iroda vezetõje volt az�ta, hogy l�trehozta a boltot, �s a legt�bben azt v�rj�k, hogy megkapja a jel�l�st, hogy hivatalosan vezesse. Warren tov�bbra is a b�r�s�gi k�z�ss�gi bankok fel� tart, ahol az orsz�got turn�zni tartja. M�g ha jel�lt is, republik�nusok vil�goss� tett�k, hogy meger�s�t�se kev�sb� biztos.

Sz�mos banki elemz� szerint a lend�let az eln�k fel� fordult Osama bin Laden hal�la ut�n. Lehet, hogy elhat�rozza, hogy az �jonnan l�trehozott politikai t�k�j�t t�lti be egy esk�v�re, k�l�n�sen, ha �gy v�li, hogy a k�zv�lem�ny egy er�s szab�lyoz�si �gyn�ks�get t�mogat.

"A bin Laden bejelent�se nyom�n a Feh�r H�znak �t kell t�ltenie a bizalmat" - mondta Brian Gardner politikai elemz�. "Ez jelent�s fejl�d�s volt az [Obama-adminisztr�ci�] sz�m�ra, �s val�sz�n�leg kicsit k�nnyebb� teszi sz�mukra, hogy folytassanak egy sz�neteltet�st, ha erre sor ker�l."