A CFPB k�lcs�nzi a jelz�logokat

Mivel a fogyaszt�i p�nz�gyi v�delmi iroda 2010 j�lius�ban j�tt l�tre a Dodd-Frank Wall Street reform �s fogyaszt�v�delmi t�rv�ny r�szek�nt, egy t�r�korsz�gi kezdem�nyez�st ind�tott a jelz�log-hitelez�si elj�r�sok jav�t�sa �s a fogyaszt�i panaszok kezel�s�re. Az egyik els� kezdem�nyez�se, a "Know Before You Owe", k�t, sz�vets�gileg ig�nyelt jelz�log-k�zz�t�telt egyetlen egyszer�, egys�ges dokumentummal �tv�zve, a k�lts�gekkel �s kock�zatokkal egy�tt kiemelte, megk�nny�tve a fogyaszt�k sz�m�ra az �sszehasonl�t�st.

A 2006-os lak�sbubor�k felrobbant�sa �ta a 8 milli� amerikai szemben�zett a kiz�r�ssal, a jelz�loggal kapcsolatos agg�lyok magasak a CFPB priorit�slist�j�n, �s megkezdte a jelz�loghitel-rendszer jelent�s �talak�t�s�t. Val�j�ban a KHBB olyan sok jelz�log-kezdem�nyez�st ind�tott el, hogy nehezen lehet mindent egyenesen tartani.

Szerencs�s neked, a nõv�rek az�rt j�ttek, hogy pontosan megmagyar�zz�k, mi lett a CFPB az ut�bbi idõben, �s ez mit jelenthet a jelz�logszab�lyoz�s �s a j�võbeni jogszab�lyok ter�n. Olvassa el, hogy megtudja a CFPB n�gy legfontosabb jelz�logprojektj�t az ut�bbi id�ben.

1. A szolg�ltat�s visszaszolg�ltat�sa a jelz�log-szolg�ltat�sba

Az alapok: �prilisban a CFPB bejelentette, hogy a jelz�logk�lcs�nz�s reformj�t tervezi, amikor k�t lak�stulajdonos nagy panasz�val foglalkozik: dr�ga hib�k �s sokak "f�raszt�" sokak tapasztalt�k, amikor megpr�b�lt�k elker�lni a kiz�r�st. Jelz�logszolg�ltat�k, aki a hitelfelvev� nev�ben a hitelfelvev� fizet�si �sszeget gy�jt, �ltal�ban �gyf�lszolg�lat, let�ti sz�ml�k, gy�jtem�nyek, k�lcs�n m�dos�t�sok �s kiz�r�sok. Mivel azonban a legt�bb hitelfelvev� nem v�lasztja ki a jelz�logk�lcs�nz�ket, �s mivel a hitel tulajdonosa nem az eredeti hitelez�, a kiszolg�ltat�kat a fogyaszt�k ig�nyeire val� �rz�ketlen�l v�dolj�k. M�g a p�nz�gyi v�ls�g el�tt n�h�ny fogyaszt� panaszkodott a szervez�k rossz gyakorlat�ra �s rendetlen, rendezetlen nyilv�ntart�sba v�telre. A KHPB azt �ll�tja, hogy c�lja, hogy megoldja ezeket a probl�m�kat n�h�ny �j szab�lytalans�ggal. Konkr�tan a vizsg�lt szab�lyok a k�vetkez�k:

• Tiszta havi jelz�log kimutat�sok
• Figyelmeztet�s a kamatkiigaz�t�sok el�tt
• Lehet�s�gek a k�lts�ges elker�l�s �rdek�ben "K�nyszer�tett" biztos�t�s �(a karbantart� �ltal az ingatlan v�delm�re v�s�rolt kock�zati biztos�t�s)
• Korai inform�ci�k �s lehet�s�gek a kiz�r�s elker�l�s�re
• A fizet�sek azonnal j�v��r�sra ker�lnek
• A nyilv�ntart�sok naprak�szek �s el�rhet�ek
• A hib�k gyorsan jav�that�k
• K�zvetlen �s folyamatos hozz�f�r�s a kiszolg�l� kiz�r�s�nak megel�z�si csapat�hoz

Az ellentmond�s: N�h�ny fogyaszt�i �rdekk�pvisel� b�r�lta a CFPB �ltal javasolt reformokat, ragaszkodva ahhoz, hogy ne legyenek kem�nyek. "Van egy olyan korl�t, amit a CFPB tehet, ha nem hat�roz meg szil�rd szab�lyokat" - mondta Diane Thompson, az Orsz�gos Fogyaszt�v�delmi �gyv�di K�zpont �gyv�dje, aki sokat �rt a jelz�log-szolg�ltat�si probl�m�kr�l. A CFPB "csal�d�st okoz�" javaslatait h�vta fel, k�l�n�sen az er�szakkal ell�tott lak�sbiztos�t�sra vonatkoz� szab�lyt, amelyet gyakran kev�s vagy nulla figyelmeztet�ssel k�vetnek el, �s a lak�stulajdonosokat k�sedelem n�lk�l vagy kiz�r�sk�nt tov�bb�thatja.

Az er�re ruh�zott biztos�t�s t�nyleges probl�ma - rendk�v�l k�lts�ges, �s neh�z id�ben elt�vol�tani, m�g akkor is, ha a fogyaszt� igazolja, hogy rendelkezik a megfelel� biztos�t�ssal. Amerikai bank�r �meg�llap�totta, hogy a bank �ltal kivetett politik�k k�lts�gei megtakar�that�k 10-szer�a norm�l piaci kamatl�bak, �s hogy a legnagyobb p�nz�gyi int�zm�nyek k�z�l sokan rendelkeznek er�ss� tett biztos�t�si t�mogat�sokkal. Teh�t egyesek �gy v�lik, hogy a CFPB javaslata nem foglalkozik az er�szakkal k�t�tt biztos�t�si k�tv�nyek magas k�lts�geivel, illetve az �sszef�rhetetlens�ggel, amely akkor mer�l fel, amikor a bank szerz�d�tt mag�ban, hogy k�lts�ges biztos�t�si k�tv�nyt v�s�roljon.

A CFPB javasolt szab�lya szerint a bankok �s a hitelfelvev�k k�t lehet�s�get adn�nak a lak�stulajdonosoknak arra, hogy bebizony�ts�k, hogy rendelkeznek biztos�t�ssal, miel�tt er�szakos biztos�t�shoz folyamodn�nak. A szol- g�ltat�knak szint�n azt kellene el��rniuk, hogy a h�ztulajdonos j�hiszem� becsl�st adjon arr�l, hogy az er�re ruh�zott biztos�t�si k�tv�ny mennyibe ker�lne. Thompson szerint azonban a javaslat nem el�g k�zel ahhoz, �s "teljesen vagy el�gtelennek t�nik a visszavet�s vagy a profitmegoszt�si meg�llapod�sokkal kapcsolatban a le�nyv�llalatokkal vagy m�sokkal".

2. Biztos jelz�logok visszaszerz�s�re

Az alapok: A CFPB-nek a javasolt visszafizet�si �s min�s�tett jelz�logjogi szab�lyai megn�veln�k a hitelfelvev�k azon s�vj�t, akik bizony�tani szeretn�k, hogy visszafizettethetik hitel�ket, �gy a 2008-as p�nz�gyi v�ls�ghoz hozz�j�rul� megt�veszt�, zavaros "hazugs�gok" ker�lni a j�v�ben. A jogszab�lyok visszafizet�si k�pess�ge megk�veteli, hogy a hitelez�k �sszer�, j�hiszem�en �rt�kelj�k a hitelfelvev� hitelvisszafizet�si k�pess�g�t, �s a QM szab�ly hat�rozza meg a "min�s�tett jelz�logk�lcs�n�ket", amelyek szerkezetileg biztons�gosabbak, �s megfelelnek az �sszer�s�gi k�vetelm�nyeknek hogy a hitelfelvev� k�pes lenne visszafizetni a k�lcs�nt.

A m�jusi tavalyi �vre javasolt szab�lyok 1,800 megjegyz�st id�ztek el� a visszacsatol�si id�szak v�ge el�tt. A CFPB nemr�giben bejelentette, hogy ism�t elfogadja a megjegyz�seket, hogy tov�bbi adatokat gy�jtsenek a k�lcs�n�kre �s a perk�lts�gekre vonatkoz�an a hitelez�k sz�m�ra, b�r a sz�vets�gi t�rv�ny el��rja, hogy 2013 janu�rj�ra v�gleges�tette a szab�lyt. Tov�bbra is elfogadja a megjegyz�seket 2012. j�lius 9-ig.

Az ellentmond�s: Mik�zben a javaslattev�k �gy v�lik, hogy a szab�lyok biztos�tj�k, hogy a hitelez�k biztons�gosabb hiteleket ny�jtsanak, a kritikusok aggodalmukat fejezi ki amiatt, hogy a hitelez�k egyre �vatosabbak lesznek, �s ezzel akad�lyozhatj�k a felel�s k�lcs�nfelvev�ket a jelz�loghitelek megszerz�s�ben. A banki �s fogyaszt�i csoportok is agg�dtak a QM szab�ly �ltal a hitelfelvev�kre kivetett sz�k korl�tok miatt, amelyek esetleg a hitelfelvev�k j�vedelm�n alapul� standardot �ll�tan�nak fel annak meghat�roz�s�ra, hogy a hitelfelvev�k mennyit vehetnek fel an�lk�l, hogy figyelembe kellene venni�k a region�lis lak�s�rak v�ltoz�sait. Mindk�t csoport er�teljesen lobbizta a CFPB-t, hogy m�dos�tsa a javaslatot, �s kev�sb� korl�tozza.

Ek�zben a sz�vets�gi sz�vets�gi sz�vets�gek nemzeti sz�vets�ge (NAFCU) nemr�g levelet k�ld�tt a CFPB-nek, hogy a min�s�tett jelz�logot biztons�gos peremk�nt hat�rozza meg a peres �gyekkel szemben, ami "az egyetlen m�dja annak, hogy a lehet� legt�bb hitelfelvev� �lvezhesse a a legbiztons�gosabb �s legink�bb megfizethet� lehet�s�geket a fenntarthat� hitelek sz�m�ra a QM seg�ts�g�vel."

Azt�n t�bb ipar�gi csoport - k�zt�k az American Bankers Association, az Independent Community Bank of America, a Mortgage Bankers Association �s a Realtors Orsz�gos Sz�vets�ge - felk�rte a CFPB-t, hogy vezessen be egy panaszt, hogy megvitass�k, hogy az �j jelz�logk�lcs�n�k hogyan befoly�solj�k a kisv�llalkoz�sokat azt mondt�k, megfelelne a szab�lyoz�si gyakorlatoknak.

Annyi dr�ma! Val�sz�n�leg hamarosan meg fog halni, mivel minden megjegyz�snek j�lius 9-ig kell lennie. Ezt k�vet�en a KHBB �tker�lhet a v�gleges jogszab�lyok kidolgoz�s�ba janu�r el�tt.

3.

Az alapok: A CFPB szint�n a tavalyi Federal Reserve Board �ltal kiadott hitelind�t�si kompenz�ci�s szab�lyokat friss�ti.

A hitelfelvev�k a hitelek sz�zal�k�ban kifejezett pontokat fizethetnek az alacsonyabb kamat ellen�ben. (P�ld�ul egy hitelfelvev� 100 sz�zal�kos hitelre 1 pontot vagy 1000 doll�rt tud fizetni, �s 4 sz�zal�k helyett 3,5 sz�zal�kot kap.) Az �j szab�lyok megk�veteln�k a hitelez�k sz�m�ra, hogy val�ban cs�kkents�k a kamatl�bat, ha a pontokat fizetik, valamint k�n�lnak egy nem-pont hit, �gy a hitelfelvev�k is �sszehasonl�thatj�k m�s aj�nlatokat. A CFPB szint�n megtiltan� a kezdeti d�jakat, �gynevezett "kezd�pontok", amelyek a hitel nagys�g�t�l f�gg�en v�ltoznak, �s amelyek t�l k�nnyen �sszekeverednek a kedvezm�nyes pontokkal.

A KHPB azt �ll�totta, hogy m�g mindig fontolgatja egy ad�mentess�get a pontok �s d�jak biztos�t�s�ra, amely lehet�v� tenn� a fogyaszt�k sz�m�ra, hogy bizonyos el�legpontokat �s d�jakat fizetjenek a kiskereskedelmi �s nagykereskedelmi hitel�gyletekben, amikor a hitelez� kompenz�lja a hitelny�jt�t (LO). az �tal�nyd�jak nem v�ltoznak a hitel nagys�g�hoz k�pest.

Az ellentmond�s: Egy m�jusban tartand� napi tal�lkoz� sor�n a CFPB �s a NAMB k�pvisel�i le�ltek, hogy megbesz�lj�k az LO k�rt�r�t�st. A CFPB figyelmeztetett arra, hogy 2013 janu�rj�ig m�dos�tania kell a jelenlegi kompenz�ci�s terveket, vagy egy�ltal�n nem lenne megengedett a jelz�log-eredetre vonatkoz� d�j - amint azt a Dodd Frank t�rv�ny is el��rja.

"Amikor a [CFPB] megk�rdezt�k, hogy tanulm�nyokat k�sz�tenek-e a Lo [loan origination] comp-r�l, azt mondt�k, hogy a tanulm�nyaik teljes�tik a LO comp-ot" - mondta Valerie Saunders, a RE Financial Services-b�l. - Mi�rt csin�lj�k most? Mert van egy ketyeg� id�z�tett bomba. Valami t�rt�nnie kell 2013. janu�r 21-ig, vagy a pontok, d�jak �s kedvezm�nyes pontok felsz�mol�s�nak k�pess�ge el fog menni."

A CFPB azt mondta, hogy inform�ci�t gy�jt a k�rd�sr�l, �s meghallgatja a jelz�log-ipar visszajelz�s�t. De a jelz�log-k�pvisel�k tov�bbra is morajl�dnak a tekint�ly�r�l. A K & L Gates �gyv�di iroda egyik legut�bbi feljegyz�se k�rvonalazta az LO-kompenz�ci�s helyzetet, �s figyelmeztetett arra, hogy a CFPB v�ltoz�sai "szeizmikus sokkokat" okozhatnak az iparban.

"B�r a CFPB hajland� megpr�b�lni elker�lni a jelz�loghitelek �rk�pz�s�nek" jelent�s szerkezet�talak�t�s�t ", a fentiekben le�rt, a hitelez� �ltal fizetett tranzakci�k kedvezm�nyes pontjaira �s kibocs�t�si d�jaira javasolt korl�toz�sa tov�bbra is s�lyos, �s ha elfogadj�k, saj�t bizonytalans�gokat hoznak l�tre - hogy a fogyaszt�k hogyan v�laszthatj�k meg a jelz�logk�lcs�n�k megfizet�s�t "- �rta K & L Gates Kris Kully.

4. A TILA / RESPA dokumentumok kombin�l�sa (vagy, ha t�bb formanyomtatv�nyt okoz)

Az alapok: A k�t kulcsfontoss�g� sz�vets�gi jelz�log-k�zz�t�tel, a k�toldalas hitelny�jt�si t�rv�ny (TILA) nyilv�noss�gra hozatala �s a h�romoldalas ingatlanelsz�mol�si elj�r�sr�l sz�l� t�rv�ny k�zz�t�tele (m�s n�ven HUD-1 elsz�mol�si nyilatkozat) a CFPB " Know Before You Owe "kamp�nyt. Janu�rban a CFPB k�t k�l�nb�z� protot�pust tesztelt az �jonnan �sszevont z�r�nyilv�ntart�si formanyomtatv�nyon, amelyeket Butternut �s Hemlock n�ven neveztek el. Mindkett�t arra tervezt�k, hogy egy�rtelm�en �s egyszer�en kimondja a megv�s�rolt k�lcs�n felt�teleit, a hitel lez�r�s�hoz sz�ks�ges szolg�ltat�sok k�lts�geit, valamint a felt�teleket �s k�vetelm�nyeket, megk�nny�tve ezzel a fogyaszt�k sz�m�ra a sz�ks�ges jelz�loginform�ci�k megismer�s�t �s meg�rt�s�t.

Az ellentmond�s: A TILA �s a RESPA k�zz�t�tele r�szletesen bemutatja a jelz�log-folyamatban k�t kapcsol�d�, de elt�r� l�p�st: jelz�loghitelez�s �s lak�sv�s�rl�s. A NAFCU eln�k-vez�rigazgat�ja, Fred Becker r�mutatott arra, hogy a konszolid�lt formanyomtatv�ny megk�veteli, hogy a hitelint�zetek bet�lts�k a dokumentum RESPA r�sz�t, amely kih�v�sokat jelentene.

"A legt�bb hitelsz�vetkezet nem rendelkezik a szem�lyzet megl�v� szak�rtelm�vel e feladat elv�gz�s�re" - mondta. "Tov�bb�, tekintettel a bonyolults�gra �s a jogi k�telezetts�gekre, ez nem az a fajta munka, amelyre a megl�v� munkav�llal� k�nnyen k�pzett."

Becker hozz�tette, hogy a NAFCU is aggodalm�t fejezte ki az ellent�tes mand�tummal, amely a hitelez�ket szigor�bb el��r�sokkal l�tta el, mik�zben lehet�v� tette a hitelfelvev�k sz�m�ra, hogy kevesebb inform�ci�t ny�jtsanak. "A NAFCU megk�rd�jelezi, hogy b�lcs vagy m�lt�nyos-e a CFPB sz�m�ra, hogy a hitelez�ket m�g szigor�bb el��r�sokkal (harmadik f�l szolg�ltat�kkal szemben) tartsa, mik�zben egyidej�leg cs�kkenti az inform�ci� mennyis�g�t �s a hitelez� �tvil�g�t�s�nak id�tartam�t. Alkalmaz�s."

�gy t�nik, hogy a KHP �tgondolja az �ltala kapott megjegyz�seket, �s azt �ll�tja, hogy c�ljavaslatot k�v�n beny�jtani j�lius 21-ig.

Az els� l�p�sek a jelz�loghitelek jobb fogyaszt�v�delme fel�

Ez a n�gy kezdem�nyez�s azt illusztr�lja, hogy a KHPB-k milyen szigor�an kezdt�k megjav�tani a jelz�loghitel-folyamatot, m�g az ellenz�kkel szemben is. A j�v�ben sz�m�thatunk arra, hogy a jelz�logpiacra vonatkoz�an m�g t�bb javasolt szab�lyt, s�t m�g n�h�ny v�gleges jogszab�lyt 2013 janu�rj�ban - b�r nem an�lk�l, hogy er�teljes lobbiz�s �s tiltakoz�s lenne a fogyaszt�i �rdekk�pviseletek, a bankok �s a jelz�loghitel-ipar k�pvisel�i r�sz�r�l. Ez egy olyan folyamat, amely sok hallgat�st, �tdolgoz�st �s javaslatot tesz sz�ks�gess�, de itt rem�lik, hogy val�di el�rehalad�st fognak el�rni a j�v� �vt�l kezd�d�en �j politik�kkal.