H�zat vagy lott�jegyet veszel?

Ugyanezen a h�ten a legend�s befektet�, Warren Buffett a kaliforniai nyaral�h�zat hozta forgalomba, egy bar�tom azt mondta, hogy �zvegy anyja eladta a csal�di otthont Cleveland-ben.

Buffett 1971-ben v�s�rolta meg Laguna Beach hely�t 150.000 doll�r�rt, �s 11 milli� doll�rt k�r. A bar�tom sz�lei 1965-ben megvett�k otthonukat 24 500 doll�r�rt, �s csak 104 000 doll�r�rt adt�k el. M�sk�ppen: Ha Buffett megkapja a k�rt �rat, a h�z�t 9,79% -os �ves �ron �rt�kelik. A Cleveland-h�z 2,82% -os �ves hozamot �rt el.

Egyik vev� sem tudta volna megj�solni, mit �rdemelnek az otthonuk. Egy eg�szs�ges megt�r�l�shez vezethet, m�g a m�sik nem is l�p�st tartana az infl�ci�val. (Ha lenne, az otthona k�r�lbel�l 190 000 doll�r�rt lenne.)

Ha befektet�st szeretne, v�s�roljon k�szleteket

Az otthonok nagy r�sze a legt�bb amerikai nett� vagyonnak. De az, hogy egy otthoni v�s�rl�s hatalmas-e, vagy egy�ltal�n fizet-e, nagyr�szt a f�ldrajzi feladat. Ez egyfajta vagyonos egyenl�tlens�g, amely nem kap sok figyelmet, de nagy k�vetkezm�nyekkel j�rhat a p�nz�gyeire.

Ez azt jelenti, hogy az emberek leny�g�zik az ingatlan lott�j�t, �ldottak a m�lt�nyoss�gi cs�kokkal, amelyeket meg tudnak t�lteni, vagy visszavonulhatnak nyugd�jba, m�g akkor is, ha nem el�g�tettek meg. M�sok mindent megteszhetnek - lak�sokat v�s�rolhatnak, amelyekkel megengedhetik maguknak �s szorgalmasan lemondanak a jelz�logjukr�l - de sokkal kev�sb� mutatj�k meg er�fesz�t�seiket.

A megold�s nem felt�tlen�l a forr� piacok megv�s�rl�sa, mivel a S & P CoreLogic Case-Shiller Otthoni �rindexeket k�zz�tev� S & P Dow Jones Indexek David Blitzer, az S & P Dow Jones Indices �gyvezet� igazgat�ja szerint nagyj�b�l lehetetlen el�rejelezni, hogy mely piacok hossz� t�von jobban teljes�tenek..

Egy jobb kurzus az, hogy olyan k�szletbe fektessen be, amely t�rt�nelmileg jobb megt�r�l�st eredm�nyez, mint m�s befektet�sek, �s amely seg�t abban, hogy gazdagodjon, f�ggetlen�l att�l, hogy hol �lsz.

Gondolj otthonra megtakar�t�sk�nt, nem �regs�gi alapon

Az emberek gyakran �gy v�lik, hogy az otthonok jobb befektet�snek sz�m�tanak, mint val�j�ban. �tlagosan az orsz�gos lak�ingatlanok az infl�ci� �ta csak 1900-t�l alig maradtak fenn, mondja Blitzer. A nemzet lak�ingatlanainak nagy r�sze csak n�h�ny �llamban koncentr�l�dik, nevezetesen Kaliforni�ban, New Yorkban, Florid�ban �s Texasban, a Urban Institute elemz�se szerint.

A h�zak ad�kedvezm�nyeket k�n�lhatnak a jelz�log-kamatok, az ingatlanad�k �s a t�kenyeres�g tekintet�ben, mivel az els� tulajdonosra jut� 250 000 doll�ros lak�sv�s�rl�si nyeres�g jellemz�en mentes az ad�k al�l. De az otthonok is jelent�s k�lts�gekkel j�rnak, amelyeket nem lehet levonni, bele�rtve a biztos�t�sokat, karbantart�sokat, jav�t�sokat �s friss�t�seket (b�r a fejleszt�sek cs�kkenthetik a lehets�ges ad�sz�ml�t, ha nagy nyeres�ggel �rt�kes�tik).

A rakt�rk�szletek ezzel szemben soha nem kell �j tet�re, �s az id� m�l�s�val az �rt�keket zs�ros �rr�ssel kell megn�velni�k. Elm�letileg a bar�tom anyja t�bb mint f�lmilli� doll�r lenne gazdagabb ma, ha � �s f�rje 5000 doll�ros el�leget fizetett volna a Standard & Poor's 500 k�szlet�ben.

Vagy m�rlegelje, amit Buffett meg tudott szerezni. A 150 000 doll�ros befektet�s az S & P 500-ban 1971-ben majdnem 14,5 milli� doll�r lett volna - m�g t�bb, mint a hat h�l�szob�s, �ce�nra n�z� h�z �ra.

(Term�szetesen a Buffett Berkshire Hathaway Inc.-j�nek 150 ezer doll�ros befektet�se m�g jobban megt�rt�nt volna: ez a v�s�rl�s ma meghaladn� a 800 milli� doll�rt, de 1971-ben senki nem tudhatta, milyen vadul fog n�ni az elk�vetkez� �vtizedekben.)

A krist�lyg�mb n�lk�l az embereknek meg kell v�deni�k fogad�saikat. Az otthon megv�s�rl�sa �s a jelz�log kifizet�se egyfajta k�nyszer� megtakar�t�s lehet, amely legal�bb bizonyos m�rt�k� saj�tt�k�t eredm�nyez, f�ggetlen�l a piaci viszonyokt�l. De a legt�bb embernek �vatosnak kell lennie a tan�csad�sra, amely arra b�tor�tja �ket, hogy "ny�jthassanak", ha h�zat v�s�rolnak, vagy beruh�z�sk�nt l�tj�k otthonukat. (L�sd: "Mennyit tudsz megfizetni?")

"V�s�rolja meg h�z�t ahhoz, amire sz�ks�ge van a csal�dja sz�m�ra" - mondja Tim Obendorf, Chicago p�nz�gyi tervez�je. "Ne sz�mold otthonodra, aki �vr�l �vre 5% -ot �ri el, �s a nyugd�jaz�si megtakar�t�sod."

Liz Weston a Investmentmatome hiteles p�nz�gyi tervez�je �s szerkeszt�je, a szem�lyes p�nz�gyek weboldala �s a "Hitel pontsz�m�nak" szerz�je. E-mail: [email protected]. Twitter: @lizweston.

Ezt a cikket a Investmentmatome �rta, �s eredetileg a The Associated Press kiadta.