T�l nagy a hiba - Hol �llunk?

A sz�vets�gi szab�lyoz�k k�szek arra, hogy a nagy bankoknak nagy k�vetelm�nyeket t�masszanak annak �rdek�ben, hogy megv�dj�k a gazdas�got egy olyan j�v�beli p�nz�gyi v�ls�g ellen, amely a 2008-2009-es recesszi�t kiv�lt�, a legnagyobb v�ls�g �ta a legnagyobb lett.

Az amerikai szab�lyoz�k nemr�giben mutatt�k be az �j szab�lyokat, amelyek szerint a nyolc legnagyobb amerikai banknak �sszesen 68 milli�rd doll�rral kell n�velnie a t�k�t, annak �rdek�ben, hogy a bankok olyan finansz�roz�si forr�sokra t�maszkodhassanak, mint a r�szv�nyesi t�ke, az ad�ss�g helyett.

A terv kulcsfontoss�g� r�sze minden nagy banknak el��rja, hogy az �sszes eszk�z 5% -�val egyenl� t�ke tartal�kokat tartson fenn. Biztos�tott le�nyv�llalatok, amelyek jellemz�en kock�zatosabb hitelez�si tev�kenys�get folytatnak, a t�k�j�ket a teljes eszk�z 6% -�ra kell emelni. A kism�ret� bankoknak a t�ke 3% -�nak kell lennie.

A nyolc nagy bank, k�zt�k a JP Morgan Chase, a Citigroup, a Bank of America, a Wells Fargo, a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, a Bank of New York Mellon �s az State Street, 2018-ig kell v�grehajtania a v�ltoz�sokat.

A szab�lyv�ltoz�st bejelentett�k, a Fed eln�k Janet Yellen azt mondta, hogy a Fed fel�lvizsg�lja a szigor�bb szab�lyok bevezet�s�t a bankokra. Egy besz�d�ben Yellin azt javasolta, hogy a jelenlegi t�ke szab�lyai ne foglalkozzanak az �sszes fenyeget�ssel. A nyolc legnagyobb bank megk�vetel�se, "t�l nagy ahhoz, hogy meghi�suljon", hogy t�bb t�k�t tartson, nem �vja azokat a kock�zatokat, amelyek kisebb bankokba hullhatnak, mondta. Teh�t a Fed m�rlegeli, hogy milyen tov�bbi int�zked�sekre lesz sz�ks�g, bele�rtve azokat a k�vetelm�nyeket is, amelyeket sz�lesebb k�rben alkalmazhatn�nak a region�lis bankok �s a nem banki p�nz�gyi int�zm�nyek sz�m�ra.

A "t�l nagy a kudarc" kifejez�s 2008-2009 k�z�tt olyan n�pszer� referenciaszerz�d�st mutatott a p�nz�gyi int�zm�nyeknek, amelyek olyan �sszetettnek �s �sszekapcsol�dnak a sz�lesebb gazdas�ggal, hogy kudarcuk lenne. A t�ls�gosan nagy sikertelens�gre vonatkoz� koncepci� a p�nzint�zetek korm�nyzati ment�j�hez vezetett, mint a Wells Fargo, a Bank of America, a Morgan Stanley �s a Goldman Sachs. Egy olyan int�zm�ny, amely nem volt t�l nagy ahhoz, hogy kudarcba fulladjon, 2008 szeptember�ben cs�d�t ny�jtott be a Lehman Brothersnek. Lehman nem tal�lta meg a vev�t, v�g�l felsz�molt�k.

Egyes elemz�k �gy v�lik, hogy min�l t�bb szab�lyoz�st helyeznek el a nagy bankok, ann�l nagyobb �szt�nz�st jelentenek a nem bankok �s n�h�ny kisebb bank sz�m�ra, hogy a szab�lyokat rendezz�k.

Karen Shaw Petrou, a Washingtoni Sz�vets�gi P�nz�gyi Analitika elemz�je elmondta az Associated Pressnek, hogy "a fenyeget�s az, hogy ha csak a nagy bankokat szab�lyoznod, akkor a kock�zatot a nem bankokra kell �thelyezni".

Ez volt a probl�ma jelent�s r�sze, amely a recesszi�hoz vezetett. Az als�bbrend� jelz�log-hitelez�k alacsonyabb hitelez�si sz�nvonalat k�vetnek �s kock�zatosabb hiteleket k�n�lnak. A m�sodlagos jelz�loghitelek sz�ma t�rt�nelmileg a jelz�loghitelek 8% -�t tette ki, 2004-2006-ban pedig 20% -ra emelkedett, ami a nagy recesszi�hoz vezetett. Jelent�s sz�m� m�sodlagos jelz�loghitel, mintegy 90% 2006-ban �ll�that� kamatl�b jelz�log (ARM).

Amikor ezek az ARM-k emelkedtek, a lak�stulajdonosok k�zd�ttek a magasabb kifizet�sekkel, �s v�g�l ez vezetett a jelz�loghitel-�llom�nyok emelked�s�hez �s a recesszi� kiv�lt�s�hoz. V�g�l ugyanaz a magas kock�zat� hitelez�s �rintette a nagyobb bankokat, ami szigor�totta a hitelez�si norm�kat - ami hitelkock�zatot eredm�nyezett. K�s�bb a nagy bankok, amelyeket a korm�ny �gy l�tott, hogy t�l nagynak bizonyultak, nem fogadt�k el a p�nzeszk�z�ket.

Mivel azonban a kisebb p�nzint�zetek, mint a region�lis bankok vagy a helyi k�z�ss�g bankja vagy hitelsz�vets�ge nem kaptak mentess�get, szenvedtek �s tov�bbra is k�zdenek, hogy visszanyerj�k alapjukat. A recesszi� eredm�nyek�nt a magas munkan�lk�lis�gi r�t�k azt jelentett�k, hogy kevesebb ember vett r�szt a k�z�ss�gi bank, a hitelsz�vets�g vagy ak�r a region�lis bankok hiteleib�l, ami negat�v hat�st gyakorolt ezekre a bankokra.

Mivel a banki v�ltoz�sok �s a gazdas�g �j recesszi�hoz igazodik a recesszi� ut�n, t�bb p�nzint�zet �gyfeleket n�z ki mindent�l a jelz�logt�l a sz�ml�k ellen�rz�s�ig.

Az �gyfelek sz�les k�r� banki lehet�s�gek k�z�l v�laszthatnak, �s az �j el��r�sok ellen�re sokan elfordulnak a nagy bankokt�l, �s egyes �gyfelek, s�t m�g sok szab�lyoz� is t�l nagynak �t�lik meg �ket.

B�r a legfrissebb banki szab�lyok megpr�b�lj�k megakad�lyozni egy m�sik p�nz�gyi v�ls�got a nagyobb bankok hat�rozottabb ellen�rz�s�vel, sok olyan k�rd�s mer�lt fel, amelyek v�g�l is hozz�j�rultak a 2008-2009-es nagy recesszi�hoz. Az �j szab�lyok j�v�hagy�s�val a Fed arra t�rekszik, hogy megbizonyosodjon arr�l, hogy a bankok k�pesek ellen�llni a s�lyos vesztes�geknek. Ek�zben a szab�lyoz�k tov�bbra is felt�rj�k azokat a lehet�s�geket, amelyek szigor�bb ellen�rz�st kapnak egy olyan piacon, amely a kisebb int�zm�nyek ellen k�thet�.

A bank�p�let k�pe a Shutterstockon kereszt�l.