Tanulm�ny: A n�k val�sz�n�bb, hogy a hallgat�i ad�ss�g miatt k�sleltetik a homeownershipt

A hitelfelvev� neme jelent�s hat�st gyakorol az otthoni hitelek ir�nti hozz��ll�sukra �s a hallgat�i ad�ss�g terhel�s�re - minden m�s relev�ns t�nyez�re kiterjed�en, bele�rtve a p�nz�gyi ir�ny�t�st �s az ad�ss�ggal szembeni �ltal�nos ellenszenvet.

A Investmentmatome egy 2,616 r�sztvev�vel v�gzett felm�r�s sor�n meg�llap�totta, hogy:

• Minden 200 doll�rral t�bb havi di�khitel-kifizet�s eset�n egy n� 4,0% -kal nagyobb val�sz�n�s�ggel k�slelteti a tulajdonjogot. Az ugyanolyan anyagi k�r�lm�nyek �s hajland�s�g� ember h�romszor kevesebbet �r�- 1.4% -kal nagyobb val�sz�n�s�ggel k�slelteti a tulajdonosi megfeleltet�st. Ez az elemz�s szab�lyozza a v�ltoz�k �sszet�veszt�s�t, mint p�ld�ul a p�nz�gyi m�velts�g �s a menedzsment, az �ltal�nos ellenszenvet az ad�ss�gra, a t�relemre, az �letkorra �s egyebekre - a v�ltoz�k teljes list�ja al�bb tal�lhat�.

" T�BB:�V�lassza ki a legjobb Student Loan Repayment opci�t 3 egyszer� l�p�sben

Annak ellen�re, hogy a di�kok ad�ss�gaihoz hasonl� hozz��ll�sok t�rt�ntek a koll�gium el�tt, a f�rfiak �s a n�k m�sk�pp reag�lnak az �letben. Egyik tanulm�ny szerint Catherine Eckel, Cathleen Johnson, Claude Montmarquette �s Christian Rojas, a Dallas-i Texas Egyetemen v�gzett kutat�s szerint a nemi szempontok nem befoly�solj�k a k�z�piskolai v�gzetts�ggel kapcsolatos oktat�s ir�nti keresletet. M�s sz�val, a koll�gium el�tt �gy t�nik, nincs k�l�nbs�g a f�rfiak �s n�k attit�djei k�z�tt a di�khitelekhez k�pest.

A koll�gium sor�n l�tunk egy k�l�nbs�get: a f�rfiak ink�bb tanulhatnak a di�kok ad�ss�g�b�l, mint a n�k, egy m�sik tanulm�ny szerint Laura McCloud a Pacific Lutheran University �s Rachel Dwyer �s Randy Hodson az Ohio �llami Egyetemen. Ha ad�ss�gterhel�se j�val meghaladja a 12.426 doll�rt, akkor a f�rfiak nagyobb val�sz�n�s�ggel halasztj�k fel fels�oktat�sukat. A n�k k�sz�b�rt�ke jelent�sen magasabb, mint 14.620 doll�r.

Senki sem hat�rozott magyar�zatot adott erre a k�l�nbs�gre, de sz�mos meggy�z� javaslat l�tezik. K�z�l�k: a f�iskolai v�gzetts�g� f�rfiak kisebb b�rez�si b�ntet�ssel szembes�lnek, mint a n�k. A lemorzsol�d�s hat�sa kev�sb� s�lyos, �gy a f�rfiak egyre nagyobb nyom�st gyakorolnak a hallgat�i ad�ss�gukra, mik�zben beiratkoznak.

A tanulm�ny azonban azt mutatja, hogy egy m�sik fontos p�nz�gyi k�telezetts�ggel - jelz�loggal - egy�tt j�rnak azok a n�k, akik nagyobb val�sz�n�s�ggel v�ltoztatnak a terven. Mint azt fent eml�tett�k, minden havi 200 doll�ros havi di�khitel-kifizet�ssel, egy n� 4,0% -kal nagyobb val�sz�n�s�ggel k�slelteti a tulajdonjogot. A f�rfiak eset�ben ez az ar�ny 1,4%.

A sz�mok kidolgoz�sa

T�bb hallgat�i ad�ss�g miatt a n�k nagyobb val�sz�n�s�ggel k�sleltetik az otthoni hitelt, mint a f�rfiak.

A di�khitelek hat�sa a lak�sv�s�rl�sra vonatkoz� d�nt�sre

Tegy�k ezeket a sz�mokat a kontextusba. A megk�rdezettek megk�rdezt�k, hogy milyen m�rt�kben �llapodtak meg abban, hogy a di�khitelek k�nyszer�tett�k �ket arra, Attit�dj�ket a likert sk�l�n m�rj�k, amely az 1-5. 5 pontot jelentett a v�laszad� hat�rozottan egyet�rtett abban, hogy a hallgat�i ad�ss�g k�sleltette a lak�shitelez�sre ir�nyul� terveit, m�g egy 1 azt jelentette, hogy er�sen nem �rtettek egyet.

A n�k a sk�la 0,16-os �rt�ket �rtek el tov�bbi 200 doll�ros di�khitellel. A sima angolul: 4,0% -kal nagyobb val�sz�n�s�ggel k�sleltett�k az otthon v�s�rl�s�t.

Ez az elemz�s a k�vetkez� t�nyez�ket szab�lyozza:

• Hallgat�i ad�ss�gterhel�s
• Hitelk�rtya ad�ss�g
• P�nz�gyi m�velts�g
• P�nzgazd�lkod�s, bele�rtve a nyugd�jakat �s a k�sedelmes d�jakat a hitelk�rty�kon
• Ellenz�k az ad�ss�ghoz
• J�v�beli tervek, bele�rtve az oktat�st, aut�t �s otthont
• Kor
• F�ggetlen�l att�l, hogy a v�laszad� sz�lei otthont adtak-e vagy sem

Investmentmatome dolgozott Ben Ho-val, a Vassar F�iskola k�zgazdas�gtudom�nyi professzor�val, hogy el�rje ezeket a fenti eredm�nyeket a grafikonon. A felm�r�sr�l �s eredm�nyeir�l a k�vetkez�ket mondja:

�Tanulm�nyunk azt vizsg�lja, milyen hat�st gyakorol a di�khitelt ad�ss�g az otthon megv�s�rl�s�n. Nem meglep�, hogy az ad�ss�ggal rendelkez� emberek nagyobb val�sz�n�s�ggel k�sleltetik az otthoni v�s�rl�st. M�g meglep�bb, hogy egyesekn�l az ad�ss�g s�lyosan m�rlegeli terveit, m�sok sz�m�ra az ad�ss�g egy�ltal�n nem sz�m�t. Pontosabban, azok az emberek, akik p�nz�gyileg ismertek �s ellenszegt�k az ad�ss�gokat, akik �rintettek. Emellett az ilyen hozz��ll�s fiatalokk� v�lik; Azok az emberek, akiknek a sz�l�k otthonomban vannak, nagyobb val�sz�n�s�ggel gondolkodnak a hallgat�i ad�ss�gr�l, amikor otthon v�s�rl�s�ra gondolnak. A legfontosabb, hogy mindezek a t�nyez�k csak a n�k sz�m�ra sz�m�tanak. Noha a mint�nkban szerepl� f�rfiak �s n�k egyar�nt p�nz�gyileg m�veltek �s m�veltek voltak, az �r�stud�snak kev�s hat�sa volt a f�rfiak otthoni v�s�rl�si terveire, m�g a p�nz�gyi m�velts�g miatt a n�k sokat gondolkodnak a hallgat�i ad�ss�gukr�l, miel�tt otthon v�s�roln�nak.

A felm�r�sr�l

A Investmentmatome elemezte az adatokat Dr. Ben Ho, a Vassar F�iskola k�zgazd�sz professzora seg�ts�g�vel.

A Investmentmatome 2,616 r�sztvev�vel foglalkozott a SmarterBucks �s a Student Loan Hero egy�ttm�k�d�s�vel. A kontroll csoportot a SurveyMonkey seg�ts�g�vel vizsg�ltuk.

A felm�r�s 35 k�rd�st tartalmazott. Ezek k�z�tt voltak a p�nz�gyi m�velts�g, a hitelek szintje, az oktat�s �s a tulajdonjog ir�nti attit�d�k k�rd�sei.