Top 5 indok a p�ly�z� egyetemre

Amikor a di�kok a fels�oktat�s c�lj�t t�kr�zik, gyakran az egyetemet tanul�si helyk�nt defini�lj�k - ami k�nnyebb, ha rendelkez�s�kre �ll az �lvonalbeli er�forr�sok. A nemzeti vezet�k �s tisztvisel�k hossz� t�v� befektet�sk�nt tekintik a kutat�egyetemek p�nz�gyi t�mogat�s�t, hiszen nemcsak p�nzt fektetnek be a mai di�kok m�g�tt, hanem azok is, akik ut�nuk j�nnek.

A kutat�egyetemeket vagy a fels�oktat�si int�zm�nyeket, amelyek a posztgradu�lis �s egyetemi programokat k�n�lj�k, �s kiemelt figyelmet ford�tanak a kutat�sra, l�sd a kutat�st nem csak a tan�t�s kiterjeszt�s�ben, hanem a tantermi tanul�snak a t�rsadalomra gyakorolt hat�s�t is. A kutat�egyetemek t�bb milli� doll�rnyi sz�vets�gi �s mag�nfinansz�roz�sban r�szes�lnek, mert az Informatikai �s Innov�ci�s Alap�tv�ny szerint "az amerikai c�gek term�keinek �s folyamatainak fejl�d�s�re gyakorolt hat�sa tekintet�ben az akad�miai kutat�sba val� beruh�z�s megt�r�l�s�nek t�rsadalmi ar�nya legal�bb 40% ". Ezek az egyetemek hallgat�i szerepet j�tszanak a kutat�sban, amelyek befoly�solhatj�k a mindennapi �letet, mik�zben fejlesztik a j�v�ben kialak�tand� tudom�nyos �s szakmai k�szs�geket.

A f�iskolai keres�s ir�ny�t�s�hoz a NerdScholar felk�rte a szak�rt�ket, hogy az �t legfontosabb okot alkalmazz�k egy kutat�i egyetemre.

1. T�bb k�s�rleti tanfolyam �s tan�r�n k�v�li k�n�lat

A kutat�egyetemek nagys�ga �s finansz�roz�sa a di�kok sz�m�ra az oszt�lyteremben �s azon k�v�l is lehet�s�get k�n�l. "A kutat�egyetemek �ltal�ban nagyok, ami azt eredm�nyezi, hogy t�bb tudom�ny�gat k�n�lnak a tanulm�nyoz�shoz, valamint az �ket t�mogat� er�forr�sokat" - mondja Keith Southergill, az Arizona State University d�jas koll�gium�nak Barrett felv�teli igazgat�ja. "Ez nem csak nagyobb szakembereket �s kiskor�akat jelent, hanem t�bb es�ly van az inter- �s a multidiszciplin�ris munk�ra." A di�kok k�pesek t�bb testreszabott tanfolyamok megt�tel�re, �s egyetlen ter�leten, p�ld�ul a biol�gi�ban, t�bb szakter�letre.

Ami az extracurricularis tev�kenys�geket illeti, a kutat�egyetemek "a kisv�ros sokas�ga" - mondja Steven Brint, a Kaliforniai Egyetem Riverside egyetemi tanulm�nyait. "Sz�mos hallgat�i klubot �s szervezetet foglalnak magukban, melyeket kisebb int�zm�nyekben nem lehetett t�mogatni az �rdekl�d� di�kok kritikus t�meg�nek hi�nya miatt."

2. Hozz�f�r�s a legfontosabb l�tes�tm�nyekhez �s finansz�roz�shoz

A kutat�egyetemek hallgat�i hozz�f�rhetnek a legmodernebb laborat�riumokhoz �s berendez�sekhez, el�ny�kh�z, amelyek m�s f�iskol�kban �ltal�ban a posztgradu�lis hallgat�k sz�m�ra vannak fenntartva. "K�l�n�sen a STEM ter�leteken a fels� szint� tanfolyamok gyakran k�l�nb�z� m�szerek haszn�lat�t ig�nylik, legyen sz� ak�r infrav�r�s spektrofotom�terr�l, ak�r szak�t�vizsg�latr�l" - mondja Sue Ramlo, az Akron Egyetem �ltal�nos technol�gi�inak professzora. "Az ilyen t�pus� berendez�sek gyakran nagyon dr�g�k, de a kutat�egyetemek a m�szerekhez t�mogat�st keresnek �s kapnak." A l�tes�tm�nyek a legjobb min�s�g�ek, ahogy a v�gz�s hallgat�k �s a professzorok is haszn�lj�k. A kutat�egyetemek "nagyobb val�sz�n�s�ggel teszik lehet�v� a hallgat�k, k�l�n�sen a fels�fok� hallgat�k sz�m�ra, hogy tapasztalatokat szerezzenek a legfrissebb verzi�kban a felszerel�sr�l, milyen t�pus� �s szint� felszerel�s lenne a v�gz�s�k a j�v�beli p�lyafut�suk sor�n."

3. Lehet�s�gek fel�gyelt kutat�s elv�gz�s�re

A kutat�egyetemek a nev�ket az ezeken az int�zm�nyekben zajl�, �tt�r� eredm�nyekre h�r�tj�k, �s a di�kok hozz�j�rulhatnak a nagyobb felfedez�sekhez. A kutat�egyetemek vonzz�k a legf�nyesebb oktat�kat, �s "sok esetben az egyetemi hallgat�knak lehet�s�g�k van arra, hogy kutat�st v�gezzenek ezeknek a vil�gsz�nvonal� kutat�knak a ir�ny�t�sa alatt, akik k�z�l sokan ipar�gi tapasztalattal rendelkeznek" - mondja Lynn Stichnote, a a Missouri University of Science �s Technology.

A fel�gyelt kutat�s sz�mos egyetemi �s szakmai el�nnyel j�r a hallgat�k sz�m�ra. Christine Clark, a Kaliforniai Egyetem sz�viv�je, a San Diego-i Egyetem sz�viv�je elmondta, hogy a di�kok "egym�s k�zti munk�t v�gezhetnek nemzetk�zileg megk�l�nb�ztetett karokkal, sz�lesebb k�r� kutat�st v�gezhetnek messzire hat� hat�ssal, �s jelent�s m�rt�kben hozz�j�rulnak egy olyan ter�lethez t�r�dnek vele."

4. A ter�leten tev�kenyked� vezet�k egy�ttm�k�d�s�vel �s h�l�zat�val

A kutat�egyetemek lehet�v� teszik a di�kok sz�m�ra, hogy a professzorokkal egy�ttm�k�djenek a kutat�sban, de nyitott�k magukat egy adott ter�leten a vezet�k h�l�zat�hoz is. Dr. Mohammad Khasawneh, a New York-i Binghamton Egyetem rend�szettudom�nyi �s ipari m�rn�ki professzora szerint "a kutat�s-intenz�v egyetemek nemzeti labort, kiv�l�s�gi k�zpontokat, ipar�gi vezet�ket stb. K�t�dnek, amelyek gazdag�tj�k a di�kok �tfog� kutat�si tapasztalatait �s a potenci�l. "Ezek a partners�gek r�v�n a di�kok k�pesek csatlakozni a potenci�lis j�v�beni munkaad�k �s fejleszteni a szakmai �rdekek. "A fejlett lehetõs�geket keresõ hallgat�knak meg kell vizsg�lniuk, hogy milyen projekteket folytatnak az iskola, �s kivel," javasolja Khasawneh. "Az a k�pess�g, hogy fontos partnerekkel egy�ttm�k�dve hozz�j�rulhat az �rtelmes projektekhez, megfizethetetlen lehet."

5. K�zenfekv� k�pz�s �s karrierfejleszt�s

Ahogy a szak�rt�kkel folytatott egy�ttm�k�d�s �s a h�l�zat�p�t�s n�, a kutat�egyetemek hallgat�i k�szen �llnak a szakmai �let�k siker�re. A k�pz�s sor�n a di�kok megkapj�k a kutat�sok sor�n, hogy "lehet�s�g�k van a pap�rokkal egyetemi hallgat�knak �s a szakmai konferenci�kon val� r�szv�telre" - mondja Karen Long, a Rensselaer Polytechnic Institute (New York, Troy) egyetemi hallgat�ja. A kutat�egyetemek arra �szt�nzik a tanul�kat, hogy alkalmazz�k az oszt�lytermi oktat�st val�s projektekre, ami munkatapasztalatot �s k�szs�geket hoz l�tre. A karrierfejleszt�s fontos eleme az �letnek egy kutat�egyetemen, amint azt a kutat�si �s h�l�zati lehet�s�gek is bizony�tj�k, �s a di�kok val�di el�ny�ket l�tnak, amikor a diplom�s iskol�kra �s a munkaer�piacra l�pnek.

Keith Southergill�a Barrett, az Arizona �llami Egyetem Kit�ntet�s F�iskol�j�nak felv�teli igazgat�ja.

Steven Brint�a Kaliforniai Egyetem, a Riverside egyetemi tanulm�nyai aleln�ke.

Sue Ramlo�az Akron Egyetem �ltal�nos technol�gi�inak professzora.

Lynn Stichnote�a Missouri Tudom�ny �s Technol�gia Egyetem felv�teli igazgat�ja.

Christine Clark�a PR professzora a Kaliforniai Egyetemen, San Dieg�ban.

Mohammad Khasawneh�a Binghamton Egyetem rendszertudom�nyi �s ipari m�rn�ki professzora.

Karen Long�a Rensselaer Polytechnic Institute egyetemi hallgat�inak igazgat�ja.

Tudom�nyos di�kk�p a Shutterstockon kereszt�l.