A viselked�sfinansz�roz�s val�s alkalmaz�sa a vil�gban

Az emberek nem robotok. Az �rzelem �s m�s logik�tlan t�nyez�k gyakran befoly�solj�k d�nt�seinket. P�ld�ul ismerheti meg valakit, aki fektet be a Facebookba, mert mindenki tudja, hogy haszn�lja. Vagy tudhat valakit, aki nem hajland� eladni semmit, mert szentiment�lis.

A viselked�sfinansz�roz�s egy olyan ter�let, amely a kognit�v �s viselked�si pszichol�gi�t �tv�zi a p�nz�gyekkel, �s seg�t megmagyar�zni az irracion�lis d�nt�seket az emberek �ltal. De hogyan lehet a viselked�sfinansz�roz�s p�nzt keresni vagy p�nzt megtakar�tani?

Hogy megtudd, n�zz�nk n�h�ny val�s p�ld�t.

Ment�s nyugd�jba

Az elm�lt �vekben sok politikai d�nt�shoz� arra t�rekedett, hogy viselked�si k�zgazdas�gtant alkalmazzon a munkav�llal�k nyugd�jaz�s�nak megtakar�t�s�ra. Ban ben Megl�k�s, Cass Sunstein �s Richard Thaler, a vezet� viselked�sfinansz�roz�si professzor k�nyve, a k�t c�g azt javasolja, hogy a v�llalatok autopilot 401 (k) megtakar�t�si terveket k�sz�tsenek. Az autopilot megtakar�t�sok ellens�lyozz�k a vonakod� takar�koss�gokat, akik hajlamosak a tehetetlens�gre, automatikusan beiratkozva. Azoknak a terveknek, amelyekben a r�sztvev�knek be kell vonniuk a r�szv�telt, 68% -os r�szv�teli ar�nyt kell biztos�tani 36 h�napos foglalkoztat�s ut�n, m�g a r�sztvev�k automatikusan beiratkoztak, �s el kell hagyniuk a lemond�st, 98% -os r�szv�teli ar�nyuk van.

A r�sztvev�k sz�m�nak n�vel�se mellett viselked�sfinansz�roz�si elvek is alkalmazhat�k a megtakar�tott �sszeg n�vel�s�re. Thaler �s Shlomo Bernartzi, az UCLA k�zgazd�sz professzora a Save for Tomorrow nev� megtakar�t�si tervet dolgozott ki, ahol a r�sztvev�k elk�telezik magukat, hogy megtakar�tj�k j�v�beli bev�teleiket. A Save for Tomorrow tervei k�s�ret�ben Thaler �s Bernartzi azt tal�lt�k, hogy f�l �v alatt azok, akik kor�bban gondot okoztak, megmentett�k a fizet�s�k h�rom sz�zal�k�t. H�rom �s f�l �v eltelt�vel megtakar�tott�k a fizet�s�k k�zel 14% -�t. 2006-ban a Save for Tomorrow tervet be�p�tett�k a nyugd�jbiztos�t�si t�rv�nybe, amely az automatikus j�vedelemcs�kkent�s jogi k�rd�seit tiszt�zza, �s seg�t a megfelel� alap�rtelmezett befektet�sek meghat�roz�s�ban.

L�gy �szinte magadhoz

Az egyes befektet�k vagy p�nzkezel�k sz�m�ra a viselked�si p�nz�gyi szak�rt�k n�h�ny strat�gi�t javasolnak, hogy �sszer�bbek legyenek. A javaslatok t�bbs�ge kieg�sz�ti a befektet�sek �rt�kel�s�nek hagyom�nyos mennyis�gi m�dszereit. Noha egyes viselked�si finansz�roz�si el��t�leteket neh�z kijav�tani, itt k�t egyszer� strat�gi�t tal�lsz, amelyek seg�tenek abban, hogy racion�lisabb� v�lj:

• Partner keres�se:�A befektet�knek konzult�lniuk kell partnereikkel vagy objekt�v felekkel, hogy befektet�seiken kereszt�l besz�lhessenek. Az objekt�v felek seg�thetnek a kock�zat jobb felm�r�s�ben, �s ugyanazok a torz�t�sok nem �rintik �ket.
• A beruh�z�sok nyomon k�vet�se: A befektet�knek nyomon kell k�vetni�k a befektet�seiket, valamint azokat a befektet�seket, amelyeket nem tesznek. A beruh�z�sok nyomon k�vet�s�vel a befektet�k k�pesek lenn�nek azonos�tani a logik�tlan tendenci�kat.

M�g a viselked�sfinansz�roz�s felhaszn�lhat� a befektet�k hib�inak minimaliz�l�s�ra, felhaszn�lhat� a m�sok hib�inak kihaszn�l�s�ra is. A viselked�sfinansz�roz�s n�vekv� n�pszer�s�ge a p�nzeszk�z�k sz�m�nak emelked�s�t eredm�nyezte, amelyek rem�nykednek a magatart�si finansz�roz�si elveken alapulnak.

A Fuller �s a Thaler Growth Fund

A Fuller �s a Thaler Growth Fund rem�li, hogy olyan eszk�z�ket keres, amelyeket rosszul �rt�kes�tenek a piaci reakci� miatt. A n�veked�si alap az �rett ipar�gakban m�k�d� vagy p�nz�gyi neh�zs�gekkel k�zd� v�llalatokra �sszpontos�t. A v�llalatok �rt�kel�se sor�n h�rom l�p�sben t�rt�nik. El�sz�r is, hasonl�ak a szabv�nyos befektet�si v�llalkoz�sokhoz, kvantitat�v m�dszerekkel �rt�kelik a v�llalatokat. M�sodszor, eld�ntik, hogy a v�llalat j�vedelm�nek n�veked�se �tmeneti vagy tart�s-e. Harmadszor, ha a v�llalatok meglep� j�vedelemn�veked�st mutatnak, viselked�si elemz�st alkalmaznak annak �rdek�ben, hogy a piac alulteljes�tsen. Mivel a v�llalatok t�rt�nelmi neh�zs�gekkel k�zdenek vagy �rett ipar�gakban vannak, a piac szenvednek a bizonytalans�gokt�l vagy a t�lzott meggy�z�d�st�l, �s �gy v�lik, hogy a bev�tel csorbul.

�rzelemelemz�s

Az egyik eszk�z, amelyet az alapkezel�k a befektet�i irracionalit�s kihaszn�l�s�ra haszn�lnak, a piaci hangulatelemz�s. A piackutat�s kvantitat�v m�dszereinek haszn�lata helyett a MarketPsych �s a Lexalytics olyan c�gek, mint a MarketPsych �s a Lexalytics, amelyek a piac trendjeinek �rt�kel�s�re szolg�lnak. Az alapkezel�k ezut�n felhaszn�lhatj�k az inform�ci�kat, hogy seg�tsenek meghat�rozni a piaci attit�d�ket egyes v�llalatok fel�, �s ezeket az inform�ci�kat a hamis�tott eszk�z�k megtal�l�s�hoz haszn�lj�k.

Szak�rt�i elemz�s

Katsuhiko Okada, a Kwansei Gakuin Egyetem �zleti �s Sz�mviteli Int�zete �s a Magne-Max Capital Management vez�rigazgat�ja a befektet�si d�nt�seket hoz� magatart�si finansz�roz�si elveket alkalmaz:

"Alapunk c�lja a jap�n befektet� pszichol�gi�j�nak megragad�sa a piacon megjelen� m�dia�rzelmek sz�vegb�ny�szat�val. Sz�les sz�veges adatokat kapunk a h�rm�di�t�l, valamint a k�z�ss�gi m�di�t�l, mint p�ld�ul az �zenetek �s a Twitter. Annak �rdek�ben, hogy a jap�n sz�veget elemezhet� form�ba bontsuk, az Informatika ter�let�n kifejlesztett technol�gi�kat, k�l�n�sen a Natural Language Processing (NLP) ter�letet alkalmazzuk. Ezut�n l�trehozunk egy sz�t�rt, amely meghat�rozza az �rzelmeket. Jelenleg 6000 sz� �s kifejez�s tal�lhat� a sz�t�rban, amely meghat�rozza a befektet�k hangulat�t a Toki�i �rt�kt�zsd�n felsorolt r�szv�nyek mindegyik�hez. Ezt a "Sentiment Index" -nek h�vjuk. Egyidej�leg figyelj�k a v�llalati esem�nyeket �s a piaci esem�nyeket, �s haszn�ljuk a Sentiment indexet, hogy kisz�rj�k azokat az �llom�nyokat, amelyeknek hossz� vagy r�vid ideig kell lenni�k.Ez az �rzelmi sz�r�s az �les ar�ny kedv��rt m�k�dik. Ez jelent�sen cs�kkenti NAV volatilit�s�t.

"A fedezeti alapunk h�rom szakember �s h�rom, h�rom k�l�nb�z� tudom�ny�gb�l �ll: p�nz�gy, informatika �s sz�m�t�stechnika. A p�nzgazd�lkod�s viselked�sfinansz�roz�s�nak sikeres alkalmaz�s�hoz interdiszciplin�ris rendszerfejleszt�s sz�ks�ges. Tov�bb� rugalmas �s adapt�v d�nt�shozatali rendszert kell kialak�tani, mert a t�rt�nelem ritk�n ism�tl�dik a piacon."

Greg B. Davies, a Barclays viselked�si �s kvantitat�v befektet�si filoz�fi�j�nak vezet�je �gy v�li, hogy a viselked�sfinansz�roz�s seg�teni fogja a j�v�beli innov�ci�kat a finansz�roz�sban:

"Hiba azt gondolni, hogy a viselked�si (�s klasszikus) finansz�roz�sr�l val� jobb megismer�s lehet�v� teszi sz�munkra, hogy jobb d�nt�seket hozzunk a stressz idej�n. Sz�ks�g�nk van olyan strukt�r�ra �s szab�lyokra, amelyek seg�tenek nek�nk uralkodni a vel�nk sz�letett reakci�nak a k�zvetlen k�rnyezetre �s a k�rnyezetre.

"Az innov�ci�k szempontj�b�l sz�mos olyan dolog van, amely seg�thet a j�v�ben. Ezek nagyr�szt arra ir�nyulnak, hogy megk�nny�ts�k a befektet�k sz�m�ra a d�nt�seiket az id� m�l�s�val - a d�nt�st�mogat� eszk�z�ket. P�ld�ul egyre ink�bb olyan term�keket fognak l�trehozni, amelyek az �rzelmi biztos�t�s biztos�t�s�t c�lozz�k - seg�tenek a befektet�knek, hogy hozz�f�rjenek a piacokhoz, �s ezzel egyidej�leg cs�kkents�k a szorong�st az �t ment�n.

"A befektet�k a technol�gi�t alkalmazz�k a d�nt�sek nyomon k�vet�s�re, az egy�ni hajland�s�gok �s el��t�letek azonos�t�s�ra, majd seg�tik a d�nt�shozatal id�ben t�rt�n� jav�t�s�t. Kor�bban m�r kifinomult pszichometriai profilalkot�st haszn�lunk az egy�n p�nz�gyi szem�lyis�g�nek megteremt�s�re, majd ezt felhaszn�lva olyan portf�li�kat alkalmazunk, amelyek a legnagyobb megt�r�l�st, a legalacsonyabb �rzelmi k�nyelmetlens�get biztos�tj�k.

"Olyan eszk�z�ket fejleszt�nk, amelyek seg�teni fogj�k a befektet�ket abban, hogy befektet�i alkotm�nyt alak�tsanak ki, amelyet a befektet�si d�nt�seik ir�ny�t�s�ra haszn�lhatnak, �gy ezeknek az absztrakt fogalmaknak t�bbet konkr�tabb� �s felhaszn�lhat�bb� tehetnek."

Mike Ervolini, a Cabot Research vez�rigazgat�ja elmondta, hogy az alapkezel�k nagym�rt�kben �lvezik a viselked�sfinansz�roz�si visszajelz�si eszk�z�ket:

"A Cabot Research az egyetlen olyan viselked�si p�nz�gyi tan�csad� c�g az eg�sz vil�gon, amely seg�ti a portf�li�kezel�ket. Elemi analitik�kat �p�tett�nk fel, csak az�rt, hogy seg�ts�k a portf�li�kezel�k �nismeretesebb� v�l�s�t �s javul�s�t. Engedj�k meg, hogy saj�t t�rt�nelm�ket haszn�lj�k fel, �s a nyeres�g�ket olyan m�don elemezz�k, ahol megtanulj�k a legfontosabb dolgokat, hogy mennyi nyeres�g �rkezik v�s�rl�sb�l vagy �rt�kes�t�sb�l.

Az id� 85% -a, amikor a vezet� olyan viselked�ssel foglalkozik, amely �vente 1% -kal t�bbet k�lt a portf�li�ra. �s a helyzetek 40% -�ban a viselked�s a portf�li�t �vente 2,5% -kal n�veli. A hagyom�nyos elemz�sek nem tudj�k kijav�tani ezeket a h�tr�nyos magatart�sokat. A j�v�ben az alapkezel�k egyre ink�bb t�maszkodnak a viselked�si p�nz�gyi visszajelz�sekre."

Victor Ricciardi, a Goucher F�iskola p�nz�gyminisztere �gy v�li, hogy a magatart�si finansz�roz�ssal kapcsolatos p�nz�gyi tan�csad�k seg�thetnek a befektet�knek jobb d�nt�seket hozni a nyugd�jas megtakar�t�sokr�l:

"�gy gondolom, hogy egy p�nz�gyi tan�csad�nak olyannak kell lennie, mint egy orvos l�t�sa. Minden �vben megy, hogy �rt�kelje befektet�seit, �s jav�tsa a viselked�si tendenci�kat. A viselked�sfinansz�roz�s nem helyettes�ti a szabv�nyos finansz�roz�st - kieg�sz�ti a piac m�k�d�s�vel kapcsolatos ismereteinket. A viselked�si finansz�roz�s seg�theti az embereket jobban meg�rteni p�nz�gyi d�nt�seiket �s jobb befektet�si d�nt�seket hozni. P�ld�ul sok befektet� szenved a figyelmetlens�ggel szemben. A p�nz�gyi tan�csad�k seg�ts�get ny�jthatnak egy �gyf�lnek, hogy felm�rje a kock�zati tolerancia szintj�t, kidolgozza a megfelel� eszk�zallok�ci�s megk�zel�t�st, �s �vente figyelemmel k�s�ri portf�li�j�t."

BYU professzor Colbrin Wright �gy v�li, hogy a viselked�sfinansz�roz�s a legalkalmasabb a befektet�k d�nt�shozatal�nak t�mogat�s�ra, �s nem vil�gos, hogy a magatart�si p�nz�gyi strat�gi�kat alkalmaz� alapok hat�konyak-e vagy sem:

“A viselked�sfinansz�roz�s m�g mindig nagyon fiatal ter�let. J� id� lesz, miel�tt val�ban tudn�nk hogyan alkalmazzunk �tleteket a viselked�si p�nzekt�l a befektet�sig. Ha sok p�nzt �rt�kel, amelyek azt �ll�tj�k, hogy magatart�si finansz�roz�si strat�gi�kat alkalmaznak, k�rd�ses, hogy sikeresek-e vagy sem. A sikeres alapok olyan strat�gi�kat alkalmaznak, amelyek nagyon hasonl�tanak az �rt�kteremt�shez, amely �vtizedek �ta l�tezik. Azok a tud�sok, akik azt hiszik, hogy k�pesek legy�zni a piacot, tal�n tudat�ban vannak azoknak, akiknek t�bb mint egy kis hubrisuk van.

Tov�bbi inform�ci�k a Investmentmatome-r�l:

• Hogyan lehet online fi�kot nyitni 5 l�p�sben?

• Tanulm�ny: az amerikaiak 81% -a nem tudja, hogyan kell megnyitni egy online �gyn�ki sz�ml�t

• A legjobb online keresked�k a r�szv�nykereskedelem�rt

Neurofinance Inversor Arriesgado kontra Conservador fot� a Creative Commons-t�l