Professzor Perspekt�v�k: Ha a hallgat�i sportol�k fizetni?

Napjainkban k�zel 500 000 di�k-atl�ta versenyez az Egyes�lt �llamokban, de csak mintegy 1 sz�zal�kuk j�r pro.

Vannak azonban, akik azt �ll�tj�k, hogy a di�k-sportol�k m�r szakemberek, �s hogy az amat�rs�g eszm�je f�lrevezet�. Ett�l a pontt�l kezdve a Northwestern University labdar�g� csapata, p�ld�tlan mozgalommal, megk�s�rli a szakszervezetet, hogy k�pviselhesse a t�rgyal�sokat. A csapat azt �ll�tja, hogy a "fizikai, akad�miai �s anyagi v�delemre" val� alkalomra van sz�ks�ge. Nem azt �ll�tj�k, hogy fizetni akarnak, de sokan azt gyan�tj�k, hogy ez a kik�t�s nem lenne messze.

Ahhoz, hogy mindk�t f�l megtudja ezt az �rvet, a NerdScholar arra k�rte a vezet� int�zm�nyek professzorait, hogy m�rlegeljenek err�l a forr�an megvitatott t�m�r�l. �me, mit kellett mondaniuk:

Scott Foulkrod, Harrisburg Egyetem

Az � �rve: Igen, bizonyos m�rt�kig.

Hallottam valamilyen vit�t arr�l, hogy a di�kok sportol�i p�nz�gyileg t�bb milli� doll�r�rt j�rnak iskol�knak, m�g a sportol�k �nmagukban az iskol�ba haj�tanak, �s ut�na nem l�tnak semmit, hacsak nem profi sportol�kk� v�lnak. Ha �gy alakul, �gy t�nik, tisztess�gtelen. De a sportol�kat gyakran kompenz�lj�k a sportos �szt�nd�jak, �s nem lesz ilyen ad�ss�guk, amikor v�gzettek. �k azt is meg�rtik, hogy mikor l�pnek be, amikor beleegyeznek abba, hogy r�szt vegyenek egy iskol�ban, �s sportolj�k az iskol�t.

Azonban a fiatal hallgat�i sportol�knak az iskol�ba j�r�shoz �s a sportol�shoz kapcsol�d� p�nz�gyi k�lts�gek enyh�t�s�ben van �rtelme. A koll�giai sportok jelent�s b�rez�sre val� bevon�sa azonban tele van a hallgat�i sportol�val kapcsolatos vesz�lyekkel, �s ez zavarja az oktat�kat �s az okokat, amelyek az iskola sportol�s�hoz vezethetnek. V�g�l, mivel kevesen szerezhetnek bev�telt a professzion�lis sport�gakb�l vagy a karcs� karrierb�l a coachingban, a m�sorsz�r�sban �s hasonl�kban, a hallgat�i sportol�k fizet�se torz k�pet ad az iskola ut�ni �letr�l.

Amy Hollingsworth, az Akron Egyetem

Az � �rve: Nem, m�r fizetik �ket.

A di�kos sportol�kat �szt�nd�jjal kell fizetni. Ingyenes seg�ts�get kapnak: gyakran vannak saj�t sz�m�t�g�pes laborat�riumai az atl�tikai �p�letekben, ingyenes oktat�i, ingyenes oktat�i (b�rki, aki a koll�giumi szinten tan�tott, tudja, hogy folyamatosan bomb�zni fognak azok a sportol�k, akik meg akarj�k tal�lni hogy a hallgat�i sportol� elmulasztja vagy nem rendelkezik megb�z�saival, �s megh�vja a meghosszabb�t�sokat vagy a k�nnyebb feladatokat). M�s sz�val a hallgat�i sportol�knak alapvet�en szem�lyes asszisztenseik vannak, ami m�s tanul�k sz�m�ra nem engedheti meg mag�nak. El�leg�ket fizetik.

Ha a di�kok sportol�k fizetni fognak, akkor fizetni fognak a sportol�knak, �s nem a di�koknak. M�r hiszem, hogy nem tudsz zsongl�rk�dni a k�t - ezek a di�kok el�sz�r az atl�tik�t l�tj�k, �s a f�iskol�t valahol m�shol a priorit�si list�jukon, a buliz�s ut�n, a bar�tokr�l / bar�tn�kr�l, a t�rsadalmi �letr�l, a csal�dr�l, a sz�rakoz�sr�l stb. a koll�gium / egyetem - a di�kok nevel�s�re �s a kutat�s elv�gz�s�re a fizetett sportol�k csatorna sz�m�ra - ellent�tesnek t�nik. Mi v�gs� soron fontos? Meg kell fizetnie az agyi erej�t, nem fizet az izom�rt.

David Schultz, Hamline Egyetem

Az � �rve: Igen, t�nylegesen fizet�s n�lk�li alkalmazottak, akik meg�rdemlik a k�rt�r�t�st.

Az I. oszt�ly� (D-I) f�iskolai sport nem a di�k-atl�ta �tlet�r�l sz�l, legal�bbis nem a labdar�g�sr�l �s a kos�rlabd�r�l. Ez egy t�bb milli�rd doll�ros �zlet, ahol mindenki p�nzt keres, kiv�ve a di�kokat. �k a nyeres�g �s a p�nz forr�sa, de kev�s cser�be. Ezek tal�n a legink�bb kiakn�zott munk�sok Amerik�ban. Ez�rt �rdemes bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt fizetni.

A koll�giumok a D-I hallgat�kat haszn�lj�k arra, hogy p�nzt k�sz�tsenek �s rekl�mozz�k m�rk�jukat. Ezek a di�kok t�bb ezer �r�nyi gyakorlatot vontak be, gyakran kaptak egy margin�lis akad�miai t�mogat�st, vagy a hal�los v�gz�d�sekbe ker�ltek. Hat�konyan fizetett alkalmazottak. Kev�s k�z�l�k profi. N�gy �vig tart� iskola ut�n an�lk�l adj�k meg �ket, hogy sokat mutathassanak az oktat�suk�rt, mik�zben az iskol�k, a m�dia �s mindenki m�s tonna p�nzt vett el t�l�k. A di�kok jobban �rdemesek. Term�szetesen nem minden di�k �s atl�tikai program olyan rossz, mint a kos�rlabda �s a labdar�g�s, de legal�bb a k�t sport�ggal a di�kok meg�rdemlik, hogy tisztess�ges r�szt kapjanak.

Russ Crawford, Ohio �szaki egyetem

Az � �rvel�se: Nem, megsemmis�ten� a sport �s az egyetem k�z�tti kapcsolatot.

A sportol�kat m�r kifizett�k. �ves d�jaz�sban r�szes�lnek, amely att�l f�gg�en, hogy hol j�tszanak, �vente 40 000 doll�r lehet, ha figyelembe veszik az oktat�si szolg�ltat�sokat, az atl�tikai �ttermeket �s m�s szolg�ltat�si d�jakat. N�h�nyan �gy d�ntenek, hogy ezt a t�mogat�st az oktat�shoz kapj�k. A f�iskolai sportol�k fizet�s�re val� t�rekv�s azon a t�ves felt�telez�sen alapul, hogy az egyetemen a sport nyeres�ges.

Tal�n n�h�ny program jelentheti az atl�tikai programok nett� nyeres�g�t, de a t�lnyom� t�bbs�g nem tudja. Ha a sportol�kat fizetik, az akci� fodroz�d� hat�sa j�l megteheti az egyetemi sportokat, amit a reformerek nemzed�kei sikertelen�l kerestek: a sport �s az egyetem k�z�tti kapcsolat �sszeoml�sa.

Christopher Gennari, a Camden County College

Az � �rve: Igen, egy �szt�nd�j seg�tene a di�koknak, k�l�n�sen a k�z�ss�gi koll�giumokn�l.

A di�k-sportol� fizet�s�vel kapcsolatos vita probl�m�ja a sportprogramok �s j�t�kosok cs�cspontja. A Notre Dame futballprogram 150 milli� doll�ros telev�zi�s jogaival, valamint a doktori c�met visel� egyetem egyetemi hallgat�i �tlagkereset�nek t�bb mint t�zszerese az �tlagban, az �gynevezett amat�r j�t�kok k�r�li puszta p�nzmennyis�g egyszer�en leny�g�z�. De a hallgat�i sportol�k t�lnyom� t�bbs�ge nem j�tszik ezeken a programokon, hanem ink�bb kisebb k�lts�gvet�sekkel �s kev�sb� szaporod� programokkal rendelkez� int�zm�nyekkel versenyez. Val�j�ban az egyetemi hallgat�k k�r�lbel�l 50 sz�zal�ka veszi r�szt a k�z�ss�gi koll�giumokban.

A di�k-sportol�k d�jaz�sa vagy fizet�se nem szennyezn� az amat�r sport dics�s�g�t - maga is a kriketthez k�t�d� viktori�nus szabadfoglalkoz�s� fogalmak -, hanem ink�bb anyagi �let�k �s napi menetrendj�k min�s�gi megk�nny�t�se.

Majdnem minden di�kom heti 20 �r�t dolgozik az iskolai oktat�s mellett. A k�z�ss�gi f�iskolai hallgat�-sportol�k sz�m�ra ezenk�v�l akad�lyt jelentenek, mivel a k�pz�st, az utaz�st �s az �temterveket is meg kell szor�tani, amelyek m�r tele vannak oszt�lyokkal, h�zi feladatokkal, munkahelyekkel �s csal�di k�telezetts�gekkel. R�ad�sul a Camden County College �s sok m�s k�z�ss�gi koll�gium m�g csak sportos �szt�nd�jakat sem k�n�l. A k�z�ss�gi f�iskolai hallgat�i sportol�k azonban a legink�bb sz�ks�gess� v�lnak egyfajta fizet�s vagy fizet�s megszerz�s�re, mivel "szabad" idej�knek annyit kell k�lteni, hogy p�nzeket szerezzenek a sz�ks�gletek�rt. B�rmi, ami seg�t a di�k-sportol�k siker�ben az oszt�lyteremben �s a p�ly�n, mik�zben lehet�v� teszi sz�mukra, hogy kev�sb� dolgozzanak a gyors�tteremben vagy a kiskereskedelemben, a p�nzt j�l k�ltik.

Jonathan Farley, a Morgan State University

�rvel�se: Nem, az a feladata, hogy di�k legyen.

Egyszer volt egy di�k egy m�sik egyetemen, aki elt�nt h�rom h�tig a f�lid�s vizsga el�tt. Amikor visszaj�tt, elmondta, hogy profi labdar�g� csapatra pr�b�lkozott. Megmutattam az egy�tt�rz�st, �s "hi�nyosnak" adtam neki a k�vetkez� f�l�v sor�n a saj�t idej�vel. V�g�l egy "gyakorlati" z�r�vizsg�t adtam neki, amely megegyezik a t�nyleges z�r�vizsg�val, �s m�g mindig csak egy "C." -vel fordult fel, amelyr�l azt�n panaszkodott r�m.

Mit gondolsz? Mondja el nek�nk az al�bbi megjegyz�sek r�szben.

Sportberendez�s k�p a Shutterstock j�volt�b�l.