A tizen�vesek nem dolgoznak olyan ny�ri munk�kat, amilyet haszn�ltak

Egy amerikai �tj�r�si ritkas�g lassan fakul a v�r�s ny�ri naplement�ben.

Egy gener�ci�val ezel�tt n�gy tizen�ves kora mindegyike t�lt�tte a ny�ri sz�netet a p�zsitra, asztalra vagy �letment� �v�helyre a helyi medenc�ben, pihentetett egy aut�t k�szp�nzzel, p�nzt k�ltett a h�tv�g�n vagy megmentette a koll�giumot �sszel.

Ma a ny�r folyam�n dolgoz� 16-19 �vesek foglalkoztat�si ar�nya a munka�gyi statisztikai hivatal adatai szerint �vtizedek �ta cs�kken� tendenci�t mutat. A foglalkoztat�s-n�pess�g ar�nya alapj�n a cs�kken�s ugyanolyan hangs�lyos: 1989-ben a tin�dzserek t�bbs�ge ny�ron dolgozott, de 2010-re kevesebb, mint egyharmad volt.

Mi�rt nem dolgoznak t�bb� az amerikai di�kok?

Az ok egyik r�sze az �ltal�ban a tizen�vesek sz�m�ra szabott munkahelyek piaca zsugorodik. Az alulfoglalkoztatotts�g �s az alacsony k�pzetts�g� gy�ri munkahelyek elveszt�se az id�sebb munkav�llal�khoz vezetett, ami a gyors�ttermekben �s a kiskereskedelmi �zletekben folytatott versenyhez vezetett. A gyors�ttermek �tlagos �letkora p�ld�ul 29 �ves. T�z �vvel ezel�tt a tizen�vesek alkotj�k a gyors�ttermi munkaer� negyed�t; most m�r csak 16%.

Egy m�sik oka lehet, hogy t�bb iskolarendszer halad az eg�sz �vben, �s t�bb di�k v�lasztja a ny�ri iskol�t. A tin�dzserek t�bb mint 50% -a r�szt vett a ny�ri iskol�ban 2009-ben. Term�szetesen ez nem jelenti azt, hogy a di�kok nem tudnak zs�folni a nappali �s a r�szmunkaid�s munka �jszak�j�n - a k�zelm�ltban, 2000-ben a ny�ri egyetem r�sztvev�i dolgozott.

A tendencia egy r�sze, mondja egy toborz� c�g, a tizen�vesek az orra fel� fordulnak a minim�lb�rn�l.

"N�h�ny tizen�ves elhagyta a munkaer�t a megtorpan�s miatt, ez a csoport az apr�, 16-19 �vesek sz�m�t k�pviseli, akik elhagyj�k a munkaer�t a v�laszt�s szerint" - jelentette ki egy nemr�g bejelentett Challenger �jonc felv�tele, Sz�rke �s kar�csony. "A n�vekv� tin�dzserek sz�ma, akik nem akarnak dolgozni, nem a recesszi� ut�ni trend. M�g a munkaer�t nem keres� 16-19 �vesek sz�ma az 1990-es �vek k�zepe �ta viszonylag alacsony szinten maradt, a munkan�lk�liek sz�ma folyamatosan n�tt."

Ha a jelenlegi tendenci�k tartj�k, �gy t�nik, hogy Gen Xers, mint �n magam, az lesz az utols� gener�ci�, akinek gyakori, hogy folyamatosan foglalkoztatj�k a fiatalokat: az els� munk�m 9 �ves, a Ponderosa Steak House a gimn�ziumi �s a harmadik m�szakos gy�ri munk�ban a f�iskol�n, eg�szen a 45 �vesekig fizetett, hogy be�rja ezeket a szavakat.

Val�j�ban a jelenlegi trendet a papag�j leomlott, �s sok gyerek sz�m�ra egyszerre �tj�rta a foglalkoztat�st. 1994-ben a fuvaroz�k 57% -a 18 �ves vagy ann�l fiatalabb; 2004-re az �js�gok �tvonalainak 81% -�t feln�ttek kezelt�k aut�kban, az Amerikai �js�gsz�vets�g szerint.

John Challenger, a Challenger vez�rigazgat�ja, a sz�rke �s a kar�csonyi �s a tin�dzserre vonatkoz� jelent�s szerz�je szerint ez az �j gener�ci� nem lusta. "Val�j�ban �pp ellenkez�leg. T�bb id�t t�ltenek a h�zi feladatra. T�bb k�z�l�k r�szt vesz t�bb tan�r�n k�v�li tev�kenys�gben, olyan m�rt�kben, hogy egyes sz�l�k agg�dnak, hogy gyermekeik t�lterheltek. "�s k�r�lbel�l 4,6 milli� tizen�ves id�t t�lt az �nk�ntess�gen. "Mindezek a t�nyez�k elt�voznak az id�t�l, amelyet hagyom�nyos munk�kban t�lt�ttek" - mondta.

A megn�vekedett verseny, hogy bevezess�k a rangos koll�giumokat �s egyetemeket, t�pl�lja a tendenci�t. De ez az er�fesz�t�s helytelen lehet. Amint David Leonhardt a New York Timesban nemr�giben megjegyezte: "m�g mindig kev�s bizony�t�k van arra, hogy a koll�gium szelektivit�sa sok k�rd�sben vesz r�szt. A hasonl� SAT-pontsz�mokkal rendelkez� di�kok, akik k�l�nb�z� szelektivit�s� koll�giumokat vettek r�szt - mondj�k Penn �s Penn State - statisztikai szempontb�l azonos j�vedelmekkel rendelkeztek a k�s�bbi �vekben, a k�zgazd�szok, Stacy Dale �s Alan Krueger kutat�sa szerint.

Amit a tizen�vesek nyernek a takarm�nyok sz�m�ra az egyetemi alkalmaz�sokban, elvesz�tik a karrierlehet�s�geket a p�ly�n. A Drexel Egyetem k�zelm�ltbeli tanulm�nya szerint a k�z�piskolai munkalehetõs�gek 20% -r�l 25% -ra n�velik a j�võbeni bev�teleket egy �vtizeddel k�sõbb. M�s tanulm�nyok azt mutatj�k, hogy a kor�bbi tin�dzserek kev�sb� val�sz�n�, hogy az �let k�s�bbi munkan�lk�lis�gi id�szakai szenvednek.

T�bb mint zsebp�nz, a munkahelyek a tizen�veseknek adj�k fel az els� igazi felfordul�st a feln�tt �letben - az els� alkalom, amikor olyan feln�ttekkel dolgoznak, akikkel nem "Mr." vagy "Mrs." n�ven foglalkozik, el�sz�r egy csoporttal a k�l�nb�z� kor� �s t�rsadalmi-gazdas�gi h�tt�rrel. �s ez az els� alkalom, amikor a fiatal feln�ttek szembes�lnek a val�s probl�m�kkal, mint p�ld�ul hogyan kezelheti a d�h�s �gyfelet, aki rossz �lelmiszerrendet kapott, mivel a nyilv�ntart�sban szerepl� vonal n� �s k�t �llom�st fedez fel, mivel egy koll�ga nem jelent meg?

A fat chance ny�ri iskola meg fogja tan�tani, hogyan kell megoldani ezt a probl�m�t. Ahogy a tin�dzser foglalkoztat�sa visszaesik, nyugtalan�t� a gondolat, hogy mi van a ny�ri munk�kkal.

Szeretn�nk tudni a gondolataidat a cikkr�l. Tal�lkozzon vel�nk a Facebookon, a Twitteren vagy a Google+ -on, hogy csatlakozzon a besz�lget�shez!

Illusztr�ci� �s infogr�fia Brian Yee.