5 A CU v�laszt�si modell hib�s

A Colorado-i Egyetem k�t politikus k�zgazd�sza k�zelm�ltban k�zz�tette a 2012. �vi eln�kv�laszt�s elemz�s�t, amely megj�solta, hogy Romney nyer. A modell sz�mos gazdas�gi v�ltoz�t n�zett fel, �s azt �ll�totta, hogy ez a modell "helyesen el�re jelezn� minden v�laszt�st 1980 �ta."

A Investmentmatome v�laszt�si modellt ezzel ellent�tben olyan elemz�k hozt�k l�tre, akik �konometriai elemz�st folytattak Princetonban �s Stanfordban, �s azt j�solja, hogy Obama k�nnyed�n megnyeri a v�laszt�sokat.

Mindk�t modell azt �ll�tja, hogy a szem�lyes v�lem�nyek n�lk�l elfoglalja a statisztikai t�nyeket, de ellent�tes k�vetkeztet�sekhez vezet. Hogy lehet ez? Egyszer�en megfogalmazva, a Coloado Egyetem modellje m�lyen hib�s. Ez�rt:

5 Ok, ami�rt a Colorado Egyetem v�laszt�si modellje hib�s

1. A CU modell csal

Ha elmondan�m neked, hogy mikor jelentkeztem a munk�ba minden nap a m�lt h�ten, k�pes lenn�l megj�solni, hogy mikor jelentek meg munk�ba a m�lt h�ten minden nap? Megtenn�d? Nagy! Ugyanolyan j� a statisztikai el�rejelz�si modellez�s, mint a Colorado Egyetem.

Azt �ll�tva, hogy l�trehozott egy olyan modellt, amely "helyesen el�re megj�solta volna az 1980 �ta zajl� valamennyi v�laszt�st" teljesen szesz�lyes, amikor a modellt 1980-t�l kezd�d�en minden v�laszt�s adatai alapj�n hozt�k l�tre. A statisztik�ban ez az adatb�ny�szat. A megfelel� elj�r�s az volt, hogy az adatok r�szhalmaz�t haszn�lj�k fel a modell l�trehoz�s�hoz (tal�n az 1980-as �s az 1984-es v�laszt�sokon), majd tesztelj�k a modellt olyan mint�k "out of sample" vizsg�lat�b�l, amelyeket nem haszn�ltak a modell l�trehoz�s�ban (az 1988 �s 2008 k�z�tti v�laszt�sok). Csak akkor szerezhetsz ig�nyt arra, hogy a modell b�rmilyen j�t tegyen a j�slatba.

2. A CU modell a hib�s felt�telez�seken m�lik.

A munkan�lk�lis�g befoly�solja a demokratikus inkumbensek �jrav�laszt�s�t, de nem a republik�nusokat? A republik�nusok eredm�nyei az egy f�re jut� j�vedelemhez kapcsol�dnak, m�g a demokrat�k nem? Igaz�n? A statisztik�ban meg kell kezdeni olyan felt�telez�seket, amelyeknek van �rtelme, majd tesztelni�k kell �ket, nem kell kezdeni�k az adatokat, �s csak annyi �r�lt felt�telez�st engedn�nek be, mint amire sz�ks�ged van egy olyan modell l�trehoz�s�ra, amely az �sszes adatait "helyesen el�re jelezte".

3. A CU modell v�ltoz�kat tartalmaz, amelyeket nem szabad …

Vissza a bemutat� munk�hoz. Ha adtam neked tov�bbi adatokat arr�l, hogy milyen sz�n� p�l�t viseltem minden nap, �s amit reggeliztem, jobb lenne megmondani, hogy mikor jelentek meg munk�ba? Val�sz�n�leg nem, de a modelled nem tudja ezt. Ami val�sz�n�leg megt�rt�nik, hogy a modell elkezdi mondani õr�lt dolgokat (�t perccel kor�bban jelennek meg, amikor napokba enni a toj�st reggelire, de huszonn�gy perc m�lva, ha k�k inget viselek), hogy minden extra v�ltoz�nak megfeleljenek az adat.

A Colorado-i Egyetem ezt csin�lja, de m�g sz�lesebb k�rben. Legal�bb SIX magyar�z� v�ltoz�t haszn�l, annak ellen�re, hogy csak nyolc v�laszt�si adatpontja van. Ez t�ls�gosan statisztikai szempontb�l t�l sok, �s val�sz�n�leg "hamis korrel�ci�hoz" vezet (azaz a k�k ingek k�sleltetik a munk�t, vagy a munkan�lk�lis�g csak a demokrat�kra hat.)

4 … �s figyelmen k�v�l hagyja a fontos v�ltoz�kat (mint a jel�lt!)

A kiz�r�lag gazdas�gi mutat�kon alapul� modell csak �tfog� lehet, ha a gazdas�gi mutat�k az egyetlen t�nyez�k, amelyek a v�laszt�si eredm�nyeket vezetik. �k nem. Bizony�t�k van arra, hogy a jel�ltek likvidit�sa, kamp�nyk�lts�gei, s�t az id�j�r�s is mind szerepet j�tszanak a v�laszt�si eredm�nyekben. Vegy�nk egy sz�ls�s�ges p�ld�t: Mi van akkor, ha a republik�nusok �gy d�nt�ttek, hogy lovat futtatnak ahelyett, hogy egy szem�ly a jel�lt�k? A Colorado-i Egyetem modellje azt mondan�, hogy a l�t a gazdas�gi felt�telek miatt v�lasztj�k meg, mivel modellj�k egy�ltal�n nem veszi figyelembe a jel�ltet. Minden j� v�laszt�si el�rejelz�si modellnek figyelembe kell vennie az emberi v�laszt�k azon hajland�s�g�t, hogy t�nylegesen szavazzanak egy adott jel�ltre.

5. A CU modell eredm�nyei gyakorlatilag lehetetlenek

M�g ha figyelmen k�v�l hagyjuk a CU modell m�dszertani hib�it is, eredm�nyeit neh�z elfogadni, mivel statisztikailag szinte lehetetlen. P�ld�ul a CU modell azt �ll�tja, Romney nyer Pennsylvania-t. M�gis, amikor val�sz�n�s�tett�k a Pennsylvani�ban �l� szavaz�kat, Obama �s Obama 51-42, 49-40, 47-42, 53-42, 49-43 �s �gy tov�bb. T�ny, hogy nem egyetlen szavaz�s a val�sz�n� szavaz�k Pennsylvania eg�sz �vben j�solta Romney gy�zelem. Obama k�zel 10 pontot vezet, gyakorlatilag lehetetlen vezetni a legy�z�st, mivel a t�rt�nelmi k�zv�lem�ny-kutat�sok t�bb mint 95% -a 7 ponton pontos volt. M�g ha megadjuk a CU modellt Pennsylvani�nak, m�g mindig Ohio … Virginia … Wisconsin …

R�viden, a CU modell teljesen �rtelmetlen. Ez t�nyleg nem meglep�, mivel a rossz politikai k�zgazd�szok el�rejelz�st k�sz�tenek a New York Times szerint. De ne fogadd el a szavunkat. Az al�bbiakban �sszefoglaljuk, hogy milyen m�s modellek �s piacok gondolkodnak Romney es�lyeir�l:

Modellek �s piacok	Alapj�n	Romney	Obama	Gy�ztes?
Princeton egyetem	Szavaz�s	12%	88%	Obama
Investmentmatome	Szavaz�s	20.2%	78.4%	Obama
New York Times	Szavaz�s	28.7%	71.3%	Obama
washingtoni posta	Gazdas�gi mutat�k	41.6%	58.4%	Obama
Amerikai Egyetem	Gazdas�gi mutat�k	Obama er�sen kedvelt	Obama
Betfair	Fogad�si piac	37.0%	62.1%	Obama
Cser�be	Fogad�si piac	44.0%	55.2%	Obama

Becsl�sek 2012. augusztus 28-t�l

Joanna Pratt a Investmentmatome Investing p�nz�gyi piacok�rt felel�s aleln�ke, egy p�nz�gyi m�vel�d�si weboldal, amely seg�ti a befektet�ket abban, hogy jobb befektet�si alapokat v�lasszanak 401 (k) terv�knek, jobb online brokerage k�n�l opci�s sz�ml�kat, �s �tfog�bb befektet�si d�nt�seket hoz.