A kaliforniai di�kok az amerikai �tlagot kevesebb mint a di�khitelekn�l �rik el

A kaliforniai f�iskol�k �s egyetemek hallgat�i az orsz�gos �tlagn�l alacsonyabb ar�nyban lemondanak di�khitel�kr�l, az Egyes�lt �llamok oktat�si miniszt�riuma, A tanulm�ny meg�llap�totta, hogy a kaliforniai posztgradu�lis iskol�k di�kjainak 10,4% -a, akik 2013-ban kezdt�k meg a hitelek kifizet�s�t, a visszafizet�s harmadik �v�ben nem teljes�tettek.

Az Egyes�lt �llamok �ltal�nos nemfizet�si ar�nya 11,3% volt. (L�sd az �sszes 50 �llapot alap�rt�keit.)

A tanulm�ny t�bb mint 6.000, posztszekunder iskol�t �s a kaliforniai 604-et, k�zt�k mag�n-, k�zv�llalkoz�i �s tulajdonosi (nonprofit) iskol�kat vizsg�l. Az �llami beavatkoz�sn�l a legnagyobbak k�z�l az alap�rtelmezett ar�nyok a k�vetkez�k voltak:

• City College of San Francisco: 18,7%.
• Kelet-Los Angeles-i koll�gium: 14,2%.
• Santa Ana F�iskola: 11,7%.
• Diablo Valley College: 10,8%.
• San Francisco �llami Egyetem: 4%.
• San Jose �llam Egyetem: 3,7%.
• Kaliforniai Egyetem, Berkeley: 2%.
• Kaliforniai Egyetem, Los Angeles: 2%.
• D�l-Kaliforniai Egyetem: 1,7%.
• Stanford Egyetem: 0,7%.

(Kattints ide a statisztikai adatok sz�vets�gi adatb�zis�nak keres�s�hez iskola, v�ros vagy �llam szerint.)

Az orsz�gos, nyilv�nos k�z�ss�gi koll�giumok �tlagos fizet�si k�sedelmi kamata 2013-ra 18,5% volt, �s a v�dett iskol�k 15% -on voltak. A n�gy�ves �llami f�iskol�k eset�ben az �tlagos ar�ny 7,3% volt, a n�gy�ves mag�niskol�k pedig 6,5% volt.

A k�z�ss�gi koll�giumok, a szakiskol�k �s a profitorient�lt f�iskol�k alap�rt�ke �ltal�ban magasabb, mivel a kor�bbi di�kok kev�sb� val�sz�n�ek a tanulm�nyaik befejez�s�re, vagy a j�vedelem n�vel�s�re, �s gyakran nem tudnak l�p�st tartani a hitelek kifizet�s�vel. jelent�st a Brookings Papers on Economic Activity c�m� dokumentumban.

>> T�BB:�Di�khitel-alap�rtelmez�s: Mit jelent �s hogyan kell kezelni?

Az �j jelent�s r�szletesen megvizsg�lja az �tal�nyd�jakat, de nem felt�tlen�l mutatja meg teljes k�pet a hallgat�k ad�ss�gterheir�l. M�g a besz�mol� egy pillanatk�pet k�sz�t a hitelfelvev�kr�l, akik a visszafizet�si f�zisuk els� h�rom�ves id�szak�ban vannak, nem veszi fel azokat, akik a visszafizet�s visszavon�s�t k�vetelik, am�g a h�rom�ves m�r�si id� lej�r.

San Francisco p�nz�gyi tervez�je: "Kem�nyebb, hogy sokan igazolj�k a k�lts�geket"

A f�iskolai v�gzetts�g�ek �tlagosan t�bbet keresnek, mint azok, akiknek csak egy k�z�piskolai diploma van. 2014-ben a fiatalabb feln�ttek �tlagos j�vedelme 49,900 doll�r volt, szemben a 30 000 doll�rral a k�z�piskolai v�gzetts�ggel, az Orsz�gos Oktat�si Statisztikai K�zpont szerint.

Azonban a t�lzott hallgat�i hitelek ad�ss�ga jelent�s terhet jelent sok amerikai sz�m�ra. Jelent�sen g�tolhatja a hitelfelvev�k p�nz�gyeit az�ltal, hogy n�veli az �ltal�nos ad�ss�gterheket, �s p�nzbe ker�l, amelyet a jelz�loghitelek, a nyugd�jaz�s �s m�s hossz� t�v� befektet�sek sz�m�ra felhaszn�lhat. A hallgat�i hitelek teljes �llom�nya j�niusa �ta 1,36 billi� doll�r volt, a Federal Reserve Board szerint 2011-ben 961 milli�rd doll�r volt.

Megk�rdezt�k a San Francisco-i p�nz�gyi tervez�t, Kyle Morgant arr�l, hogy a csal�dok hogyan integr�lhatj�k a hallgat�i hiteleket a p�nz�gyi �let�kbe.

Hogyan lehet a di�kok �s a csal�dok meggy�z�dni arr�l, hogy k�lcs�n�k j� befektet�s a j�v�j�kben?

Egy f�iskolai oktat�s lehet az egyik legjobb befektet�s, amelyet egy szem�ly megtehet, b�r sokak sz�m�ra egyre nehezebb a k�lts�geket igazolni. A fels�oktat�si k�lts�gek �vtizedek �ta gyorsabban emelkednek, mint az infl�ci�, sz�val nem csoda, hogy sok potenci�lis di�k ugyanazt a k�rd�st �rinti: "Hogyan engedhetem meg magammal a koll�giumot?"

Ide�lis esetben a csal�doknak �vekkel kor�bban el kell gondolkodniuk f�iskolai finansz�roz�si strat�gi�jukr�l. A di�khitelek hozz�f�r�st biztos�tanak a p�nzhez az egyetemre, de k�lts�ggel j�rnak. Javaslom els�sorban az alternat�v lehet�s�gek felt�r�s�t, bele�rtve az �nfinansz�roz�st, a t�mogat�sokat, az �szt�nd�jakat �s egy�b p�nz�gyi t�mogat�st. Ezut�n haszn�ljon hiteleket a k�lts�gek p�tl�s�ra, ha kell.

A hallgat�knak a f�iskol�kra is �sszpontos�taniuk kell, amelyek megengedhetik maguknak, ami azt jelenti, hogy egy iskol�ba j�rnak a lak�hely�k szerinti �llamban. Minden �llam saj�t nyilv�nos egyetemi rendszert m�k�dtet. A nyilv�nos, �llamilag m�k�d� egyetemeket r�szben az �llam lakosai fizetik. Emiatt az �llami lakosok tand�ja �ltal�ban sokkal olcs�bb, mint a k�lf�ldi di�kok sz�m�ra. A kaliforniai lakosok, akik �gy d�ntenek, hogy az egyetemi koll�giumban maradnak, szerencs�sek, hogy a vil�g egyik legrangosabb �llami iskol�j�b�l v�laszthatnak.

Ha a di�khitelek az �n egyetlen lehet�s�g�v� v�lnak, �sszpontos�tsunk arra, hogy a legjobb megt�r�l�st kapjuk az oktat�s k�lts�geit�l, ha a munkaer�piacon keresett jelent�s�ggel b�runk. A m�lt�nyos diplom�val rendelkez� diploma seg�teni fog abban, hogy olyan munk�t v�gezzen, amely j�l fizet, �s egy j� fizet�s lehet�v� teszi, hogy a lehet� leggyorsabban �sszpontos�tson a hallgat�i hitel ad�ss�g�nak kifizet�s�re.

Hogyan befoly�solja a hallgat�i k�lcs�n�k felv�tele a tanul�k j�v�beli p�nz�gyi �let�t?

Ha sok p�nzt k�ltenek a di�khitelek kifizet�s�re, miut�n befejezt�tek, akkor hi�nyolni fogtok arr�l, hogy ez a p�nz m�s fontos v�d�rbe ker�lj�n, p�ld�ul egy s�rg�ss�gi alap vagy nyugd�jas megtakar�t�s.

Tegy�k fel, hogy a f�iskol�n 50 000 doll�ros hallgat�i hitelviszonyt megtiszt�tunk 6% -os kamatl�bbal, 10 �ves hitelkerettel �s 555 doll�ros havi fizet�ssel. 10 �v eltelt�vel visszafizetett 50 000 USD-t �s 16.612 USD kamatot, �sszesen 66.612 USD-t.

Ha viszont minden h�nap elej�n 555 doll�rt fektet 10 �ven �t 8% -os kamatl�bbal, akkor 102.165 doll�r lenne. Ez �ri�si leng�s, �s remek kezdet egy nyugd�jas f�szek toj�s fel�p�t�s�hez.

A hallgat�i hitelek ad�ss�g�nak terhei m�s nagy d�nt�seket is �rinthetnek, mint p�ld�ul utaz�s, h�zass�gk�t�s, lak�sv�s�rl�s vagy gyermekv�llal�s.

Mit kell a sz�l�k �s a di�kok szem el�tt tartani a hallgat�i hitelek felv�telekor?

El�sz�r is, hat�rozza meg, ki veszi a k�lcs�nt: a sz�l�k, a di�kok vagy mindkett�. Ezut�n hat�rozza meg, hogy melyik k�lcs�n a lehet� legjobban illik az �n ig�nyeihez.

B�rmelyik k�lcs�nt v�lasztja, gy�z�dj�n meg arr�l, hogy teljes m�rt�kben meg�rtette a felt�teleket az al��r�s el�tt. P�ld�ul sok sz�l� nem tudja, hogy egy sz�vets�gi sz�l� PLUS-hitel sokkal kev�sb� rugalmas visszafizet�si �s megbocs�t�s-lehet�s�geket k�n�l, mint a hallgat�k �ltal k�zvetlen�l felvett PLUS-k�lcs�n�k. Szint�n a sz�vets�gi hallgat�i hitelek �ltal�ban alacsonyabb kamatok �s rugalmasabb fizet�si lehet�s�gek, mint a mag�n hitelek. A sz�vets�gi hallgat�i hitelek megk�vetelik a hitelfelvev�t�l, hogy t�ltse ki az ingyenes k�relmet a Federal Student Aid (FAFSA) sz�m�ra.

Gy�z�dj�n meg arr�l, hogy meg�rtette, mennyire fontos visszafizetni a hiteleket. A hallgat�i hitel tartoz�s�nak hi�nya s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rhat a p�nz�gyi j�v�re n�zve. A fizet�sk�ptelen kifizet�sek vagy a hitelhi�ny miatt a hiteled szenved, ami befoly�solhatja a lak�s b�rl�s�re val� k�pess�get, feliratkozhat a k�zm�vekre, kaphat mobiltelefont, j�v��rhat� m�s k�lcs�n�kh�z - �s ak�r munk�hoz is vehet fel.

A di�khitelek nemteljes�t�se fizet�s-elnyel�shez vezethet, amelyben a sz�vets�gi korm�ny havonta egy sz�zal�k�t veszi fel a fizet�sk�ptelenn�. Ha �gy gondolja, hogy a cs�dre val� bejelent�s elt�nteti a hallgat�i hiteleket, gondold �t �jra. A hallgat�i hitelk�telezetts�gek, mag�n vagy sz�vets�giek, �ltal�ban nem cs�dbe mentek.

Vegy�nk egy l�p�st h�tra, �s gondolkozzunk el minden lehet�s�gedr�l. Ha gondja van annak eld�nt�s�ben, hogy mi a legjobb az �n sz�m�ra, fontolja meg szak�rt� seg�ts�g�t, p�ld�ul egy p�nz�gyi tervez�t vagy egy f�ggetlen f�iskolai tan�csad�t. Seg�thetnek azon megold�sok azonos�t�s�ban, amelyekr�l nem tudtok.

Milyen lehet�s�gek vannak a hallgat�i hitel ad�ss�g�nak felt�teleinek jav�t�s�ra?

Sok v�llalat k�n�l programokat refinansz�roz�si hallgat�i hitel ad�ss�g. A jelenlegi kamatl�bak alacsonyak, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb r�gz�tett kamatl�bat tudsz refinansz�rozni, �s t�bb ezer doll�rt takar�t meg a hitel �lettartama alatt. Ahhoz, hogy r�szt vegyen ezeken a programokon, �ltal�ban j� hiteless�ggel kell rendelkeznie.

A legt�bb hallgat�i hitel a korai visszafizet�st is lehet�v� teszi. A hitelek ut�n j�r� t�bbletkamatok kifizet�se cs�kkenti a fizetett kamatok teljes �sszeg�t.

Mit kell tenni a csal�dok, ha �gy tal�lj�k, hogy nem tudnak kifizet�seket v�grehajtani?

Kezdje azzal, hogy ellen�rizze az �n szem�lyes kiad�sait, �s n�zze meg, hogy cs�kkentheti vagy megsz�ntetheti a k�lts�geket. Mindenkinek alapvet� sz�ks�glete van, mint p�ld�ul mened�k, ruh�zat, �lelmiszer, villany �s h�, de r�vid id�n bel�l cs�kkenteni kell a kiad�sokat m�s, kev�sb� fontos elemekre, hogy a hallgat�i hiteleket kifizethess�k.

Ha otthona �s saj�t t�k�je van, vegye fontol�ra egy otthoni hitelkeretet, hogy fizesse ki az iskolai hitelt, ha a kamatl�b alacsonyabb lesz, mint a di�khitel�t.

Alternat�v�k k�z� tartoznak a hitelkonszolid�ci� vagy a m�dos�tott visszafizet�si tervek. Hitelkonszolid�ci� cs�kkentheti a havi kifizet�s�t �gy, hogy hosszabb visszafizet�si id�szakot k�lt�tt.

A k�lcs�n t�pus�t�l f�gg�en jogosult a Pay As You Earn vagy a j�vedelemvisszat�r�t�si tervre. A hitelek elhalaszt�sa vagy elutas�t�sa bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt rendelkez�sre �ll, �s lehet�v� teszi a sz�vets�gi k�lcs�nfizet�sek elhalaszt�s�t vagy cs�kkent�s�t.

A j�vedelemorient�lt visszafizet�si terv j� v�laszt�s? Mit kell tudniuk a hitelfelvev�kr�l?

A j�vedelemorient�lt visszafizet�si tervek el�rhet�k lehetnek a megl�v� sz�vets�gi hallgat�i k�lcs�n m�dos�t�sak�nt. Lehet�v� teszik, hogy lefedje a havi kifizet�s�t az aktu�lis j�vedelme �s a h�ztart�s m�ret�nek sz�zal�k�ban. A h�tr�nya: A k�lcs�n futamideje meghosszabbodik, �gy az alacsonyabb kifizet�sek nagyobb kamatfizet�st eredm�nyezhetnek a hitel �lettartama alatt.

Egyes j�vedelemorient�lt tervek egy id� ut�n - jellemz�en 20-25 �vig - ny�jtanak hitelt a megbocs�t�snak, de a megt�r�tett �sszeg ad�k�teles j�vedelem, amely egy v�ratlan sokk ad�id�t jelenthet.

Kyle Morgan t�rsult p�nz�gyi tervez�je a Mosaic Financial Partnersrel San Francisco-ban.

�llami hallgat�i hitelek nemteljes�t�si d�jai

�Az 50 �llam a legmagasabb di�khitel-�tal�nyt�l a legalacsonyabbig rangsorolt.

Rangsor	�llapot	A di�khitelek sz�zal�kos mulaszt�sa
1.	�j-Mexik�	18.9
2.	Nyugat-Virginia	16.2
3.	Kentucky	15.5
4.	Mississippi	14.6
5.	Indiana	14.2
6.	Florida	14.1
7.	Arkansas	14
8.	Arizona	14
9.	Wyoming	14
10.	Oregon	13.7
11.	Ohio	13.6
12.	d�l Karolina	13.2
13.	Nevada	12.7
14.	Texas	12.6
15.	Oklahoma	12.5
16.	South Dakota	12.3
17.	Louisiana	12.3
18.	Alabama	12.2
19.	Gr�zia	12
20.	Iowa	11.9
21.	Michigan	11.8
22.	�szak-Karolina	11.6
23.	Alaszka	11.6
24.	Colorado	11.5
25.	Missouri	11.5
26.	Tennessee	11.4
27.	Idaho	11
28.	Kansas	10.7
29.	Washington	10.4
30.	Kalifornia	10.4
31.	Hawaii	10.4
32.	Maine	10.4
33.	Delaware	10
34.	Maryland	9.9
35.	Montana	9.8
36.	Wisconsin	9.6
37.	Illinois	9.4
38.	Pennsylvania	9.2
39.	Virginia	9.1
40.	Utah	9.1
41.	New Jersey	9
42.	Minnesota	8.8
43.	Connecticut	8.5
44.	Nebraska	8.2
45.	New York	8
46.	Rhode Island	7.9
47.	New Hampshire	7.8
48.	Vermont	7.2
49.	�szak-Dakota	6.5
50.	Massachusetts	6.1