A passz�v portf�li� akt�v ir�ny�t�sa
Steven Podnos, MD CFP
Tudjon meg t�bbet Steven honlapunkr�l K�rje tan�csad�j�t
Amikor elolvassa a p�nz�gyi sajt�t, sokszor r�miszt� �rveket fog l�tni az "akt�v" �s "passz�v" befektet�sekr�l. Ezek a kifejez�sek arra vonatkoznak, hogy egy befektet�si alap vagy cser�lt keresked�si alap felhaszn�lja-e a menedzsert, hogy akt�van kiv�lassza a "nyerteseket �s a veszteseket." Ezek az alapok "akt�van kezeltek" �s indext�pus� alapok (amelyekben az indexhez ill� �rt�kpap�rok mint�ja passz�van v�s�rolt "" passz�v "befektet�seknek tekintik, a p�nz�gyi szakirodalom szerint a nagy hat�konys�g� piacokon, p�ld�ul az amerikai t�zsd�n val� akt�v gazd�lkod�s kifizet�se �ltal�ban nem fizet.
Azonban azt �ll�tan�m, hogy mindannyian akt�v befektet�k vagyunk. �nnek (vagy tan�csad�j�nak) 100% -ot kell v�lasztania a portf�li�j�nak �sszeg�re, amely az amerikai k�szleteket (�s milyen m�ret� �s t�pus�t tartalmazza), k�lf�ldi k�szleteket, k�tv�nyeket, �rucikkeket, ingatlanokat �s m�s gazdas�gokat tartalmazza. Hacsak nem hajland� kisz�molni vagy kipr�b�lni a pontos �rt�keket, amelyeknek mindegyik elemoszt�lya glob�lis �rt�ken l�tezik, �s ennek megfelel�en illeszkedik a portf�li�hoz, akkor �gy d�nt�tt, hogy akt�v v�laszt�st ad az eloszt�sban. Tov�bbi akt�v menedzsment v�laszt�sok folytat�dnak, mivel az egyes eszk�z�k v�laszt�s�nak kezdeti sz�zal�ka id�vel v�ltozik (�rt�k�k n�vekedni vagy zsugorodni). M�dos�tja az eredeti sz�zal�kar�nyokat? D�nts el rendszeresen egy �j vagyoneloszt�st? Kiz�rja azokat az eszk�zoszt�lyokat, amelyek egy adott id�pontban t�l�rt�keltek? Ezzel szemben t�ls�lyos eszk�zoszt�lyok, amelyek t�rt�nelmileg "olcs�ak"? A vil�g�gyek �s a k�zgazdas�gtan trendjei befoly�solj�k az eloszt�si d�nt�seiket? P�ld�ul, ha �gy gondolja, hogy az olaj egyre sz�kebb anyag lesz, akkor a portf�li�ja t�kr�zze ezt a meggy�z�d�st?
Ha az eszk�zallok�ci� nem t�l k�nny�, akkor a befektet� / tan�csad�nak ki kell v�lasztania a j�rm�veket minden egyes eszk�zoszt�lyhoz. Itt visszat�r�nk a cikk c�m�hez, mivel a bizony�t�kok meglehet�sen szil�rdak, hogy a legt�bb eszk�zoszt�lyba tartoz� befektet�st "passz�v" indexalapokba kell tenni. P�ld�ul, miut�n a portf�li� 45% -�t amerikai r�szv�nyekre bocs�tott�k, a legt�bb kutat�s azt mutatja, hogy a legjobb v�laszt�s olcs�bb indexalapok (vagy t�zsd�n kereskedett alapok) megv�s�rl�sa, amelyek "teljes" r�sz�t k�pezik az amerikai r�szv�nyindex nagy darabjai (es). Ugyanez �rv�nyes a legt�bb k�lf�ldi �llom�nyra �s a k�tv�nyekre - mind hazai, mind k�lf�ldiek eset�ben. Arra lehet �rvelni, hogy bizonyos nagyon kicsi piacokat a legjobban "v�s�rolt" olyan akt�v vezet�k seg�ts�g�vel, akik megpr�b�lj�k kiv�lasztani a legjobb k�szleteket az adott piacon, de nincs bizony�t�k arra, hogy ez m�k�dik (b�r bizony�ra t�bbet k�lt!).
A l�tsz�lag ellentmond� bekezd�sek ellent�tben �llnak a j�l bev�lt gazdas�gelm�letgel, az �gynevezett hat�kony piacelm�letnek. Ez az �rtekez�s szerint a piacok azonnal reag�lnak a gazdas�gi �s egy�b t�nyez�kre, amelyek egy�bk�nt lehet�v� tehetik a befektet�k sz�m�ra el�ny�ket. Minden elk�pzelhetetlen hat�stalans�g �gy �rezte, hogy el�g kicsi ahhoz, hogy nem �rdemes id�t �s k�lts�get meghat�rozni. Az index alapok er�teljes kitart�sa az akt�v vezet�sen fel�lm�lja az elm�letet, �s Eugene Fama �ppen most nyerte el a k�zgazdas�gi Nobel-d�jat a t�tel t�mogat�s�ra.
De az elm�let ortodox m�don val� ragaszkod�sa neh�z lehet (ez nekem). Nyilv�nval�, hogy a sz�les eszk�zoszt�lyok nem hat�konyak, �s a k�r�ltekint� befektet�k egy�rtelm�en �szreveszik a t�rt�nelmi �rt�kel�sek sz�ls�s�g�t. A huszadik sz�zad v�g�n lev� NASDAQ-�llom�nyok �s a 2006-7-es ingatlan�rt�kpap�rok egy�rtelm� p�ld�k. A sz�ls�s�gek figyelmen k�v�l hagy�sa a piaci viselked�sben b�lcsnek t�nik, �s bizonyos fok� akt�v ir�ny�t�ssal foglalkozik a vagyoneloszt�s v�grehajt�s�ban. Robert Shiller �ppen most nyerte el a k�zgazdas�gi Nobel-d�jat.
Tegy�k fel ezeket a gondolatokat, �s megegyezhet�nk abban, hogy a k�r�ltekint� befektet� akt�v kezel�si st�lust haszn�l az eszk�zallok�ci� fejleszt�s�re �s fenntart�s�ra. Ezut�n a haszn�lt j�rm�vek gyakran passz�vak lehetnek a k�lts�gek cs�kkent�se �s a teljes�tm�ny n�vel�se �rdek�ben.
