Akt�v vagy passz�v befektet�s: l�p�s a jobb visszat�r�shez

A h�rek �vek �ta megegyeznek: t�bb p�nz folyik az akt�van kezelt befektet�si alapokb�l, �s passz�v m�don kezelt alapokba.

2016-ban a befektet�k 285 milli�rd doll�rt h�ztak ki akt�v forr�sokb�l, mik�zben k�zel 429 milli�rd doll�rt tettek sz�t passz�vv� - �s ebben az �vben a Morningstar szerint ez a v�ltoz�s is hasonl�. A Deutsche Bank becsl�se szerint a passz�v p�nzeszk�z�knek annyi p�nz�sszeggel kell rendelkezni�k, mint az akt�vak, n�h�ny �ven bel�l.

Teh�t mi�rt vannak olyan befektet�k, akik passz�vak?

A r�vid v�lasz: a passz�v megk�zel�t�s jobb �ltal�nos hozamhoz vezet, �s gyorsabb �s k�nnyebb, mint a k�szletek felkutat�sa �s felkutat�sa. A passz�v befektet�s ez�rt m�k�dhet az �n sz�m�ra, �s hogyan kezdheti el passz�v befektet�s egy robo-tan�csad�val an�lk�l, hogy sokat kellene tudnia a t�zsd�r�l.

Az akt�v �s passz�v k�l�nbs�g

A befektet�snek k�t sz�les k�r� megk�zel�t�se van: akt�v �s passz�v.

• Az akt�v befektet�k kutatj�k �s k�vetik a v�llalatokat szorosan, �s k�szleteket v�s�rolnak �s �rt�kes�tenek a j�v�k�p�k alapj�n. Ez egy tipikus megk�zel�t�s a szakemberek sz�m�ra vagy azok sz�m�ra, akik sok id�t ford�thatnak a kutat�sra �s a kereskedelemre.
• A passz�v befektet�k v�s�rolnak egy �llom�nykos�rat, �s t�bb�-kev�sb� rendszeresen v�s�rolnak, f�ggetlen�l att�l, hogy a piac hogyan halad. Ez a megk�zel�t�s hossz� t�v� gondolkod�st ig�nyel, amely figyelmen k�v�l hagyja a piac napi ingadoz�s�t.

Hasonl�k�ppen, a befektet�si alapok �s a t�zsd�n kereskedett alapok akt�v vagy passz�v megk�zel�t�st alkalmazhatnak.

• Az akt�v alapkezel�k minden nap kutat�st v�geznek v�s�rl�ssal �s �rt�kes�t�ssel, �s megpr�b�lj�k kov�csolni azokat a k�szleteket, amelyek meg tudj�k verni a piaci �tlagokat
• Ezzel szemben a passz�v alapkezel�k el�gedettek lenni �a piac �tlag�t, egy el�re be�ll�tott befektet�si indexhez, p�ld�ul a nagyv�llalatok Standard & Poor's 500 index�hez

�s a befektet�k �ssze tudnak keveredni. �k lehetnek a passz�v alapok akt�v keresked�i, fogadhatj�k el a piac n�veked�s�t �s cs�kken�s�t, ahelyett, hogy val�di passz�v befektet�t v�s�roln�nak �s tartan�nak. Ezzel szemben a passz�v befektet�k akt�van kezelt alapokat tarthatnak fenn, arra sz�m�tva, hogy egy j� p�nzkezel� meg tudja verni a piacot.

»El�nyben r�szes�tik a passz�v megk�zel�t�st?�Tekintse meg a legjobb robo-tan�csad�kat

A passz�v befektet�s hajlamos a teljes�t�sre

Az akt�v p�nzkezel�k kb. 83-95% -a nem tudja megtapasztalni a referencia�rt�k�ket b�rmely adott �vben; a Dow Jones ipari �tlag�val szemben fogadnak, �s a Dow nyert. Annyi profi lend�lettel �s hi�nyzik, hogy sok egy�ni befektet� arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy "ha nem tudsz legy�zni �ket, csatlakozz hozz�juk". �k egyre ink�bb passz�v befektet�si alapokat v�lasztottak k�szletek vagy m�s �rt�kpap�rok el�re jelzett index�b�l.

A passz�v alapok mechanikusan v�s�rolnak �s �rt�kes�tenek k�szleteket. A passz�v p�nzeszk�z�kbe befektet�k fizetnek sz�m�t�g�p�rt �s szoftver�rt a p�nzt mozgatni, nem pedig egy magas �r� szakembernek. Teh�t a passz�v alapok �ltal�ban alacsonyabb r�ford�t�sokat mutatnak, vagy az alap egy darabj�nak �ves k�lts�geit. Az alacsonyabb k�lts�gek egy m�sik t�nyez� a passz�v befektet�k jobb megt�r�l�se szempontj�b�l.

Az S & P 500 indexre �p�l� alapok, amelyek t�bbnyire a legnagyobb amerikai v�llalatokat k�vett�k, a legn�pszer�bb passz�v befektet�sek k�z� tartoznak. Ha v�s�rolnak �s tartanak, a befektet�k a piac hossz� t�v� �tlagos hozam�hoz k�zel - k�r�lbel�l 10% -kal �vente - azt jelentik, hogy majdnem minden hivat�sos befektet�t legy�zni kev�s er�fesz�t�ssel �s alacsonyabb k�lts�ggel. Az akt�v alapkezel� tapasztalata nagyobb megt�r�l�st eredm�nyezhet, de a passz�v befektet�s, m�g a kezd� befektet�k sz�m�ra is k�vetkezetesen legy�zi az �sszeset, csak a legjobb j�t�kosokat.

Ez alig hangzik �gy, mint egy "passz�v" megk�zel�t�s. Val�j�ban a milli�rdos befektet�, Warren Buffett rendszeresen aj�nlja az alacsony k�lts�g� S & P 500 index alapok v�s�rl�s�t, mint a rendszeres befektet�k sz�m�ra a legjobb megold�s.

M�g az S & P 500 index alapok a legn�pszer�bbek, az indexalapok sz�mos kateg�ri�ba sorolhat�k. P�ld�ul vannak k�zepes m�ret� �s kisv�llalatokb�l �ll� indexek. Az egy�b forr�sokat az ipar, a f�ldrajz �s szinte b�rmely m�s n�pszer� r�teg, p�ld�ul a t�rsadalmilag felel�s v�llalatok vagy a "z�ld" c�gek csoportos�tj�k.

M�g egyes passz�v befektet�k maguk szerzik maguknak a p�nzeszk�z�ket, sokan v�lasztj�k az automatiz�lt robo-tan�csad�kat portf�li�ik �p�t�s�hez �s kezel�s�hez. Ezek az online tan�csad�k �ltal�ban alacsony k�lts�g� ETF-eket haszn�lnak a k�lts�gek cs�kkent�se �rdek�ben, �s olyan k�nnyed�n fektetnek be befektet�seket, mint a p�nz �tutal�sa a robo-advisor sz�ml�j�ra.

»Akt�v befektet�skezel�st szeretne?�N�zd meg a legjobb br�kereket a befektet�si alapok befektet�i sz�m�ra

De meg kell maradnia

A piac hossz� t�v� megt�r�l�s�hez azonban a passz�v befektet�knek t�nylegesen passz�vnak kell maradniuk, �s tartaniuk kell poz�ci�ikat (�s ide�lis esetben rendszeres id�k�z�nk�nt t�bb p�nzt kell hozz�adniuk portfoli�ikhoz).

A legt�bb befektet� sz�m�ra az els� l�p�s, hogy akt�v legyen, azt jelenti, hogy egy harap�st vesz�tenek potenci�lis hozamukb�l. A befektet�k hajlamosak:

• Eladj�k, miut�n befektet�seik �rt�kesek voltak
• V�s�roljon, miut�n befektet�sei �rt�kben n�vekedtek
• Hagyja abba a v�s�rl�st, miut�n a piac cs�kkent

Ritk�n el�fordulnak olyan akt�v alapkezel�k is, akiknek a feladata, hogy jobban ellens�lyozz�k a piacot. Nem val�sz�n�, hogy egy amat�r befektet�, kevesebb er�forr�ssal �s kevesebb id�vel fog jobban teljes�teni.

A fenti t�bl�zatban l�thatja, hogy a passz�v S & P 500 indexel�si megk�zel�t�s �sszehasonl�tja-e az �sszes �llom�ny (ak�r akt�v, ak�r passz�v) teljes�tm�ny�t az elm�lt 30 �v k�l�nb�z� id�szakaiban, a Dalbar, a p�nz�gyi teljes�tm�ny f�ggetlen �rt�kel�je szerint. Az S & P index alap� passz�v megk�zel�t�s �tlagosan jobb, mint egy akt�v megk�zel�t�s.

Egy r�vid esettanulm�ny tanulm�nyoz�sa arr�l, hogy az akt�v befektet�k mik�nt k�vetik Peter Lynch-et, a vil�g egyik vezet� befektet�j�t, �s m�g mindig p�nzt vesz�tettek.

�+ Szeretne egy p�ld�t?

Peter Lynch 13 �ve, 1977 �s 1990 k�z�tt futott a Fidelity Magellan Alapj�n. Akt�v alapkezel�k�nt leny�g�z� 29% -os �ves hozamot �rt el - ez a piaci r�szesed�s k�tszerese 13,3% volt. Ez egy kezdeti $ 1,000-os beruh�z�st jelentett volna t�bb mint 27 000 doll�rra a Lynch birtokl�s�nak v�g�n.

Az akt�v befektet�s egyes befektet�k sz�m�ra m�k�dhet �s t�lm�retezett nyeres�get eredm�nyezhet. N�h�ny p�nzkezel� el�gg� �gyes, hogy el�gg� k�vetkezetesen, b�r nem mindig k�pes megverni a piaci �tlagokat. M�g Warren Buffett, p�ld�ul a legend�k befektet�se is megbotlott, b�r Buffett hossz� t�v� eredm�nye nagyszer�.

Mi a helyzet azokkal a befektet�kkel, akik akt�van �rt�kes�tett�k a Lynch alapj�t? Sz�rnyen viselkedtek, legal�bbis a vagyonkezel�h�z k�pest. A Lynch befektet�i �sszess�g�ben mind�ssze 7% -os �ves hozamot �rtek el, �s az �tlagos befektet� t�nylegesen elvesztette a p�nz�t, gondolta Fidelity, mik�zben a forr� teljes�tm�ny�t �ld�zt�k, miut�n a k�szletek felhalmoz�dtak �s eladt�k, miut�n elesettek. Lynch az akt�v befektet�k sz�m�ra a legjobb megold�s volt, �s szerencs�tlen�l siker�lt.

A befektet�k m�s m�don fizettek. Fizetettek jutal�kot az alap kereskedelm�re, �s ad�k�teles nyeres�g�rt voltak felel�sek. A befektet�k a portf�li� figyelemmel k�s�rt id�beli k�lts�geit �s az elad�si aggodalmakat is hordozt�k. Az akt�v alapok �ltal�ban magasabb ar�nyban viselkednek, mint a passz�v alapok is.

�s passz�v befektet�s egy akt�v alapba?

A passz�v befektet�k azonban mes�sen j�rtak a Lynch alapj�ban.

�pp�gy, mint Lynch, 29% -kal, �s n�h�nyan jobban csin�lt�k volna, att�l f�gg�en, hogy mikor p�nzt adtak a poz�ci�jukhoz. P�ld�ul, a passz�v befektet�k m�r 1987 okt�ber�ben l�tt�k az ijeszt� �llom�nyt, mint lehet�s�get arra, hogy t�bbet fektessenek be egy bev�lt vezet�be, mint p�ld�ul a Lynchbe. Mindenesetre a passz�v befektet�k folyamatosan n�veln�k poz�ci�jukat, amikor lej�rt, �s hozz�j�rultak a hossz� t�v� hozamuk n�vel�s�hez.

A Lynchhez hasonl� szt�rhoz kapcsol�dva, a passz�v befektet�k fenomen�lisan akt�v vezet�k�nt j�rtak el. De ez nem mindig �gy van. Az akt�v hivat�sos vezet�k 83-95% -a nem tudja megtapasztalni a referencia�rt�k�ket b�rmely adott �vben, �gy csak az akt�v menedzser megv�s�rl�sa �s tart�sa nem megold�s, hacsak nem tal�lta meg a k�vetkez� Lynch-ot. Term�szetesen n�h�ny p�nzkezel� a k�vetkez� Lynch, de lehet neh�z vagy lehetetlen megtal�lni �ket, miel�tt elindultak volna.

Val�sz�n�leg gy�ztes

Tegy�k le mindet egy diagramban, �sszehasonl�tva a k�t megk�zel�t�st egy olyan befektet� fel�, aki egy akt�v vagy passz�v befektet�si alapot v�s�rolna.

	Akt�v alap	Passz�v alap
* 30 �v alatt Dalbar 22. befektet�i magatart�s �ves kvantitat�v elemz�se, 2016�** Az ICI kutat�si perspekt�v�ja, 2017 m�jus
Visszat�r	3.7%*	K�r�lbel�l 10% az id� m�l�s�val, a piaci �tlag
K�lts�gek	Magas, 0,82% -kal **	Alacsony, 0,09% -kal **
C�lkit�z�s	Legy�zni a piac hozam�t	Legyen a piac visszat�r�se

V�g�l passz�v befektet�s a passz�v alapokhoz hasonl�an a legt�bb befektet� gy�ztes�hez hasonl�t.

Tal�n a legegyszer�bb m�dja a passz�v befektet�snek egy robo-tan�csad�, amely automatiz�lja a folyamatot a befektet�si c�lok, az id�horizont �s m�s szem�lyes t�nyez�k alapj�n. A robo-tan�csad� kiv�lasztja a befektet�si alapokat. Sok tan�csad� tartja a befektet�seit kiegyens�lyozottan �s minim�lisra cs�kkenti az ad�k�teles nyeres�get k�l�nb�z� m�don.

Majdnem mind�ssze annyit kell tennie, hogy megnyit egy sz�ml�t, �s elveted p�nzzel. �s h�t vissza.

T�bbet a Investmentmatome-r�l

• A legjobb br�kerek a befektet�si alapok�rt
• Mi a tipikus befektet�si alap ar�ny?
• A legjobb br�kerek a jutal�kmentes ETF-ek kereskedelm�hez