Mi�rt nem �lveznek t�bbet az ad�visszat�r�t�sek?

Tipikus tan�csok arr�l, hogy mit kell tenni az emberek az ad�visszat�r�t�ssel - a nyugd�jaz�s kiv�tel�vel! fizesse ki az ad�ss�got! - figyelmen k�v�l hagyja, hogy a kis k�t�z�tt terem sok csal�dot finansz�rozza.

Az ad�visszat�r�t�sek �tlagosan $ 2,895-t tettek ki tavaly, �s a legnagyobb egyszeri inf�zi�t kapt�k az �v folyam�n a JPMorgan Chase Int�zet �ltal nemr�giben tanulm�nyozott sz�ml�k tulajdonosainak 40% -�val. A kutat�sok szerint:

• Kev�s felt�n�s.�A legt�bb amerikai azt mondja, hogy meg k�v�nj�k menteni a visszat�r�t�seket, vagy fizetni kell az ad�ss�got, de a felm�r�sek jelent�s sz�mokat mutatnak arra, hogy p�nzt haszn�ljanak a mindennapi �lethez. Az elm�lt �vben az Orsz�gos Kiskereskedelmi Sz�vets�g �ltal megk�rdezettek huszonnyolc sz�zal�ka v�rt arra, hogy visszat�r�t�st terveznek a mindennapi k�lts�geket felhaszn�lni. Csak 16% - a legalacsonyabb ar�ny a felm�r�s 13 �ves t�rt�net�ben - nagy v�s�rl�si vagy k�l�nleges b�n�sm�dot ig�nyel.
• A visszat�r�t�sek lehet�v� teszik az emberek sz�m�ra az orvosi ell�t�st.�Az int�zet tanulm�nya 1,2 milli� foly�sz�mla-tulajdonosr�l azt �llap�totta meg, hogy a fogyaszt�k az ad�visszat�r�t�s ut�ni h�ten 60% -kal n�velt�k eg�szs�g�gyi kiad�saikat. A kiad�sok nagy r�sze az eg�szs�g�gyi szolg�ltat�k szem�lyesen teljes�tett kifizet�seib�l �llt, jelezve, hogy az emberek �j �s felt�telezhet�en k�sleltetett kezel�sek�rt fizetnek, nem pedig a megl�v� orvosi sz�ml�k kiegyenl�t�s�r�l - mondja Fiona Greig, a tanulm�ny vezet� kutat�ja.
• A cs�d�k felbukkannak.�7. fejezet: cs�delj�r�sok, a tipikus fogyaszt�k jellemz�en f�jlok, j�val meghaladj�k a havi �tlagot m�rcius �s �prilis, sz�vets�gi statisztik�k jelzik. 2013-t�l 2016-ig a 7. fejezetben bejelent�sek m�rciusban 26% -r�l 34% -kal magasabbak voltak, mint a havi �tlag, m�g �prilisban 15% -25% -kal magasabb volt a bejegyz�s. A 7-es beadv�nyok �ltal�ban 1,500 doll�rba ker�lnek, a cs�d�gyn�k�k k�lts�gei azt mondj�k, hogy sok �gyfel�k nem engedheti meg mag�nak, am�g a visszat�r�t�sek meg�rkeznek.

Az ad�visszat�r�t�sek messze nem sz�lsõs�gesek, mert az amerikaiak milli�i kisz�m�thatatlan bev�telekkel �s kiad�sokkal k�szk�dnek - mondja John Thompson, a P�nz�gyi Szolg�ltat�sok Innov�ci�s K�zpontj�nak vez�rigazgat�ja.

A k�zpont finansz�rozza az alacsony �s k�zepes j�vedelm� csal�di p�nz�gyek kutat�s�t, amely sok h�ztart�st keresett az �v sor�n, hogy fedezze k�lts�geit, de az erk�lcsi j�vedelmek �s a v�ltoz� sz�ml�k id�nk�nt meggondoltak.

"Sokan novemberben kezdik zsongl�rk�dni sz�ml�z�si kifizet�seikr�l" - mondja Thompson, mivel a f�t�si sz�ml�k emelkednek �s az �nnepek k�zelednek. "Az ad�visszafizet�si id� csak akkor kezd�dik, amikor az eg�sz."

Greig azt �ll�tja, hogy a kutat�k azt gyan�tj�k, hogy a p�nz�gyi instabilit�s miatt az emberek elh�r�tj�k az eg�szs�g�gyi ell�t�st, de a visszat�r�t�s ut�ni t�sk�k m�rete meglep� volt - �s aggaszt�.

"Az eg�szs�g�gyi probl�m�k nem koradnak j�l" - mondja Greig. "Ha elhalasztja a kezel�st, a teljes jegy csak megy fel."

Az orvosi kiad�sok k�zel sem n�ttek azok k�z�tt, akiknek a legmagasabb foly�sz�mla egyenlegei voltak, vagy akik hitelhez jutottak, az int�zet tal�lt. A legalacsonyabb foly�sz�mla egyenleg�ek 20-szor t�bbsz�r n�velt�k eg�szs�g�gyi visszat�r�t�s�k ut�ni kiad�saikat, mint a legmagasabb egyenleg�ek. Az eg�szs�g�gyi ell�t�s k�lts�ge 104% -kal emelkedett azok sz�m�ra, akik nem rendelkeztek hitelk�rty�val, szemben a 48% -kal.

Tekintettel ezekre a val�s�gokra, nem meglep�, hogy a t�r�keny p�nz�gyekkel rendelkez�k nem akarnak kevesebbet elk�lteni �s t�bbet megtakar�tani, mondja Michael Thomas Jr., akkredit�lt p�nz�gyi tan�csad�, aki az alacsony �s a k�zepes j�vedelm� �gyfeleket tan�csolja a Georgia Egyetem Aspir�ci�s Klinik�j�n.

De az ad�visszafizet�si id� m�g mindig �rt�kes lehet�s�get jelent az emberek sz�m�ra, hogy v�ltoztat�sokat hajtsanak v�gre, amelyek j�v�re jobb p�nz�gyi helyzetbe ker�lhetnek, mondja Thomas. A 400 doll�r megtakar�t�st eredm�nyez, p�ld�ul hagyja a szok�sos visszat�r�t�s 86% -�t egy�b c�lokra, mik�zben elegend� p�rn�t biztos�t a kis vesz�lyhelyzetek kezel�s�re, �s elker�lheti a napi hiteleket vagy m�s magas k�lts�g� k�lcs�n�ket.

Egyszer�en �gy d�nt, hogy megment, miel�tt egy ad�visszat�r�t�s �rkezik, �gy t�nik, hogy seg�t. A nonprofit Common Cents Lab egy olyan k�s�rletben tal�lta meg a megtakar�t�si app Digit-t, amely el�re megk�rdezte az embereket, hogy a visszat�r�t�sek mekkora r�sz�t k�v�nj�k megtakar�tani a megn�vekedett megtakar�t�si r�ta 51% -kal. K�t m�sik nonprofit, az EARN �s a Commonwealth haszn�lta ezt a kutat�st a Savers Win program l�trehoz�s�ra, amely heti 100 doll�ros p�nznyerem�nyeket k�n�l azoknak, akik meg�g�rt�k, hogy legal�bb 50 doll�r visszat�r�t�st kapnak. B�r b�rki be tud l�pni, a Savers Win c�lja, hogy �szt�n�zze az alacsonyabb j�vedelm� embereket arra, hogy megtakar�t�si szok�sokat kezdjenek, mondja Leigh Phillips, az EARN �gyvezet�je.

Az �szt�nz�k �s az emp�tia sokkal nagyobb val�sz�n�s�ggel v�ltoztatj�k meg az emberek viselked�s�t, mint a leplez� tan�csokat, amelyek nem ismerik fel neh�z helyzet�ket.

"Nem tudunk csak konzerv v�laszokat adni �s hib�ztatni �ket, mert nem v�ltoznak" - mondja.

Ezt a cikket a Investmentmatome �rta, �s eredetileg a The Associated Press kiadta.