Mi�rt kellene valaki k�lcs�nadni?

Azok a szem�lyek, akik a b�rleti d�jakat saj�t boltokban haszn�lj�k, gyakran fizetnek k�tszer a kiskereskedelmi �rat - vagy t�bbet - b�rmi�rt v�s�rolnak.

Akkor mi�rt milli�kat b�relnek saj�t tulajdon�ak?

A kutat�k azt mondj�k, hogy az emberek, akik pinc�relj�k a saj�t b�rleti d�jakat, nem felt�tlen�l h�ly�k. Ehelyett elesik az olyan irracion�lis gondolkod�sm�dok fajt�it�l, amelyek a legt�bb embert puszt�tj�k, valamint a korl�tozott, alacsony j�vedelm�, rossz, nem l�tez� vagy elhanyagolt hitelt �r� emberek sz�m�ra.

"Ha besz�lni szeretne a saj�t �gyfelekkel, akkor megtudhatja, hogy senki sem hiszi, hogy ez olcs�" - mondja Jim Hawkins, a Houston Law Center professzora, aki kutat�sokat v�gzett az ipar�gban. "Mindenki tudja, hogy ez egy k�lts�ges m�dja a v�s�rl�snak."

A saj�t tulajdon� b�rleti d�j els�dleges vonzereje, hogy azonnali hozz�f�r�st biztos�t a h�ztart�si cikkekhez, an�lk�l, hogy meg kellene mentenie vagy hossz� t�v� k�telezetts�gv�llal�st kellene tennie - k�t olyan dolog, amely k�l�n�sen neh�z a kev�sb� keres� csal�dok sz�m�ra, gazdagabb csal�dok.

Mi�rt vonz�bbak a kifizet�sek, mint a megtakar�t�s?

Az �gyfelek m�rk�j� b�torokat, berendez�seket vagy elektronik�t kaphatnak (a Market-Rent-A-Center mott�ja a "Get the Good Things Today"), hitel-ellen�rz�sekkel vagy le fizet�sekkel �s viszonylag alacsony havi vagy heti kifizet�sek n�lk�l.

A b�rbead�si v�llalatok �ltal�ban ingyenes sz�ll�t�st, �zembe helyez�st �s szervizel�st k�n�lnak, ha az elemek jav�t�sra szorulnak, ami �ri�si plusz, mivel sok csal�dnak nincs megtakar�t�suk a v�ratlan kiad�sok�rt. (A Federal Reserve szerint az amerikai feln�ttek 44% -a v�szhelyzetben nem tudott 400 doll�rt felvenni.)

Ha az �gyfelek nem tudj�k kifizetni a fizet�seket, a t�telek visszak�ldhet�k a gy�jtem�nyek tev�kenys�g�nek vagy a hiteljelent�sek k�ros�t�s�nak kiv�lt�sa n�lk�l. Mivel az alacsony j�vedelm� csal�doknak gyakran hi�nyoznak a megtakar�t�si p�rn�k a p�nz�gyi sokkok kezel�s�re, hajland�k fizetni egy komoly pr�miumot a "teljesen kimenthet� szerz�d�s" rugalmass�g�ra, a Carnegie Mellon Egyetem kutat�inak tal�lt�k.

"Egy k�ls� megfigyel� �szrevehetn�, hogy hatalmas �rat fizetnek ezek�rt a funkci�k�rt" - mondja Brian Zikmund-Fisher kutat�, aki ma a Michigan Egyetem professzora. "De neh�z, hogy valaki megvizsg�lja ezeket a szerz�d�seket a p�nz�gyi stabilit�s �s a vagyon hely�r�l, hogy val�ban meg�rtse azt a p�nz�gyi bizonytalans�got, amelyet sokan �lnek."

Ahol a k�szp�nz kock�zatos

Zikmund-Fisher �s munkat�rsa, Andrew Parker sz�mos �gyfelet tal�ltak, akik p�nzt takar�tottak meg, ahelyett, hogy b�rleti szerz�d�seket alkalmaztak, mint p�nz�gyi ir�ny�t�si eszk�zt. Az alacsony j�vedelm�ek gyakran f�lnek att�l, hogy az �ltaluk megtakar�tott p�nz elt�vozik az egy�b kiad�sokba, amikor bev�teleik cs�kkennek, vagy banksz�ml�val elfogyasztj�k �ket, vagy kiz�rj�k �ket bizonyos k�z�rdekekt�l, m�g a b�rleti szerz�d�s �ltal megk�vetelt fizet�sek lehet�v� teszik sz�mukra, hogy megv�s�rolni azokat az �rukat, amelyeket egy�bk�nt nem lehetett kapni.

"A saj�t tulajdon� szerz�d�seket �nellen�rz�si mechanizmusk�nt alkalmazt�k: arra k�nyszer�tett�k �ket, hogy heti tart�s fogyaszt�sra vezessenek p�nzt a tart�s javakra" - mondja Zikmund-Fisher.

Ez m�g mindig nem j� �tlet a saj�t b�rbead�shoz. Az olyan dolgok v�s�rl�sa, amelyekkel val�ban nem engedheti meg mag�nak, ritk�n.

A k�l�nbs�g az, hogy a magasabb j�vedelm�ek �s a jobb hitelez�kkel a m�anyagn�l kev�sb� hat�kony kamatoz�s�ak lehetnek. Az a szem�ly, aki egy 20% -os kamatl�bbal rendelkez� k�rty�val 450 doll�ros telev�zi�t sz�m�t fel, t�bb mint 22 h�napot fizet 89,49 kamatra, ha minim�lis kifizet�seket fizet. Ha ugyanazt a TV-t v�s�rolja meg, a b�rleti d�j saj�t v�s�rl�ja 52 heti fizet�st fizethet 20 doll�r�rt, �s 1040 doll�rral - 590 doll�rt k�lt t�bbet a k�szp�nz�rn�l.

Annak ellen�re, hogy az �gyfelek meg�rtik, hogy a k�lts�gek magasak, sokan nem �rtik pontosan, mennyire magasak vagy mennyire �rt�kelik, hogy a saj�t b�rleti d�j - pl. A payday hitelek, az automatikus c�mk�lcs�n�k �s az alacsony j�vedelm� fogyaszt�knak sz�nt term�kek - hogyan cs�kkenthetik p�nz�gyi j�l�t�ket, mondja Signe-Mary McKernan k�zgazd�sz, a gazdags�g fel�p�t�s�nek �s szeg�nys�g�nek szak�rt�je a V�rosi Int�zetnek, egy gazdas�gi �s szoci�lpolitikai kutat�k�zpontnak.

McKernan �gy v�li, hogy a megold�s nem az, hogy szab�lyozza ezeket a v�llalkoz�sokat a l�tez�sb�l, hanem seg�t az alacsony j�vedelm� csal�doknak az akad�lyok ellen�re megmenteni. B�tor�tja az embereket, hogy automatikus megtakar�t�sokat v�gezzenek, alacsony d�jaz�s� banksz�ml�kat keressenek, �s ismerj�k meg a seg�lyprogramok eszk�zt�rait, p�ld�ul az �lelmiszerseg�lyeket, mivel ezek magasabbak lehetnek, mint az emberek gondolkodnak.

"Az �tlet az, hogy megk�nny�ts�k a megtakar�t�sok megteremt�s�t, �gy kevesebb term�kre van sz�ks�g�k" - mondja McKernan.