Hogyan �p�l fel a Wall Street �j "Concierge" rendszere?
Demonstráció egy élhető jó világért. Occupy Wall Street Budapesten
Tartalomjegyzék:
- Ak�r ez is tetszhet:
- �Nyugd�jas terv ipar �rett a forradalom�rt?
- �A k�zelm�ltban a nyugd�jas megtakar�t�sok nem teljes�lnek
- �A sikeres nyugd�jrendez�s egyik kulcsa
- �A c�ld�tumalapok f�gg�ny m�g�tt
Jonathan Broadbent
Tudjon meg t�bbet a Jonathan weboldal�r�l K�rje tan�csad�j�t
Nem tudtam elhinni a f�lem. Az orsz�g egyik legnagyobb befektet�si v�llalkoz�s�nak igen hiteles forr�saival besz�lgettem, �s ny�ltan azt mondta nekem, hogy a nagy Wall Street-i c�gek egyik csoportja olyan �rt�kes�t�si gyakorlattal rendelkezik, amelynek c�lja a munkahelyi nyugd�jaz�si tervek magas d�jaz�s�v� t�tele, alacsony fogyaszt�s�, kev�s vagy semmilyen elsz�moltathat� term�k.
�gy m�k�dik: A p�nz�gyi tan�csad�k egy csoportja cs�csteljes�tm�ny� szolg�ltat�sokat k�n�l, kiz�r�lag a nagyv�llalatok kulcsfontoss�g� d�nt�shoz�i sz�m�ra. Ezek a d�nt�shoz�k kiz�r�lagos biztos�t�si �s befektet�si �gyleteket kapnak maguk �s csal�djuk sz�m�ra. Cser�be adj�k a c�gnek a c�g j�vedelmez� 401 (k) terv�t.
Nekik van egy remek neve, mint a "concierge szolg�ltat�s".
A sokkol� r�sz az volt, ahogy ezt a forr�st kiadta. Nagyon kicsit hangzott: "Milyen okos �tlet ezek a sr�cok. Ki tud ellen�llni a k�l�nleges feh�r keszty� kezel�snek?"
Egy pillanatig azt hittem, id�ben utaztam. Amit ez a fick� jellemzett, az az 1990-es �s 2000-es �vek banki kamatrendszer�re eml�keztetett, de rosszabb.
K�zismert, hogy a bankok alacsonyabb kamatl�bakat aj�nlottak fel azoknak a v�llalkoz�soknak, amelyek 401 (k) tervet �ll�tottak fel a bankn�l. A bank enyh�n kevesebb nyeres�get tud ny�jtani az alacsonyabb kamatl�bbal, felt�telezve, hogy a v�llalat a hitelkeretet haszn�lta. De ez egy kis �ldozat, mivel a bank t�bbet tud p�tolni, ha a nyugd�jaz�si tervet t�bbet megt�r�ti. Ez azt jelenti, hogy a v�llalat kism�rt�k� hasznot h�z - de munkat�rsainak esetleg m�g n�h�ny �vet kell dolgozniuk, hogy javuljanak befektet�seik elveszett bev�telei.
�n azt �ll�thatja, hogy k�zvetett el�ny�kkel j�r az alkalmazottak sz�m�ra, mert ez el�seg�ti a v�llalat meger�s�t�s�t, ez�rt a v�llalat p�nz�gyileg jobb helyzetben van. Ez egy kicsit el�rhet�, de legal�bbis elfogadhat�.
Az �j "concierge" rendszer viszont sokkal rosszabb, �s nincs elfogadhat� kifog�s. Ebben az esetben a v�llalat d�nt�shoz�i egyszer�en csak �gy helyezik el a nyugd�jaz�si tervet, hogy maguk �s csal�djaik sz�m�ra valamif�le kiz�r�lagos biztos�t�si �s befektet�si meg�llapod�st kapjanak. Nincs olyan �rv, amely arra enged k�vetkeztetni, hogy a munkav�llal�kat nem k�ros�tj�k egyed�l, hogy a d�nt�shoz�k szem�lyes el�ny�ket szerezzenek.
Tegy�k fel ennek logik�j�t �s a kapcsol�d� jogi k�vetelm�nyeket. A t�rv�ny szerint minden olyan d�nt�st, amelyet ezek az emberek a nyugd�jaz�si tervvel kapcsolatban tettek, kiz�r�lag a terv r�sztvev�i sz�m�ra szolg�lhat. Ez ennyire egyszer�. A legt�bb d�nt�shoz� nagym�rt�kben megpr�b�lja dokument�lni t�rgyilagoss�gukat, �s komolyan kezelni ezt a felel�ss�get, mivel a t�rv�ny val�sz�n�leg lehet�v� teszi sz�mukra, hogy szem�lyesen perelhet�ek be, ha a terv kedvezm�nyezettjein k�v�l m�s is r�szes�l.
K�pzelj�k el p�ld�ul, hogy a v�llalat olyan k�l�nleges eg�szs�gbiztos�t�si tervbe helyezi �nt, amely magasabb d�jakat tartalmaz, mint a t�bbi rendelkez�sre �ll� terv, mivel a v�llalatn�l t�bb magas szint� ember jut egy exkluz�v golfklubba vagy utaz�si pontokba. Ez nem t�rt�nhet meg, mert az eg�szs�g�gyi tervek meglehet�sen �tl�that�ak. Ha hirtelen nagyobb levonhat� vagy nem l�tja orvos�t, azonnal tudni fog.
Ha azonban dr�g�bb nyugd�jaz�si tervbe ker�lsz, akkor nem �rezd �gy a f�jdalmat, am�g el nem �ri a nyugd�jkorhat�rt. Ezen a ponton az emberek, akik eladt�k a tervet a v�llalatnak, n�h�ny k�sz kifog�s. �k hib�ztathatj�k a piacokat, �s azt sugallhatj�k, hogy tal�n nem el�gedettek meg. B�r ezek mindegyike relev�ns t�nyez�, csak egy dolog, amit biztosan mondhatunk, pozit�v hat�ssal lesz befektet�si hozamaira: alacsony d�jak.
Az az elk�pzel�s, hogy egy nagy p�nz�gyi �rt�kes�t�si szervezet, �s tal�n m�sok is tetszenek, testreszabott egy �rt�kes�t�si p�ly�t a kulcsfontoss�g� d�nt�shoz�knak arra, hogy vonz�djanak az �rz�kenys�g�kh�z, hogy elt�r� b�n�sm�dban r�szes�ljenek, m�g rosszabb az a t�ny, hogy ez egy�rtelm�en diszkriminat�v gyakorlat. Ez �zenetet k�ld az alkalmazottaknak, hogy ha nincs el�g p�nz�k a befektet�shez, kev�s vagy semmilyen figyelmet kap, �s term�szetesen nem a "concierge" szolg�ltat�st. Ez egy olyan gyakorlat, amely a fels� vezet�s �s a c�g rangsoros alkalmazottai k�z�tti �ket vezeti.
Az, hogy a tervez�k �s a c�g d�nt�shoz�i k�z�tti kapcsolat hogyan m�k�dik, k�t nagyon fontos �tletre f�zik: a "H�s�g k�teless�ge" �s az "Exkluz�v c�lok". Mindenf�le inform�ci�t megtal�l ezekr�l az �gynevezett ERISA-r�l, ami az Munkav�llal�i nyugd�jj�vedelem-v�delmi t�rv�nyt jelenti. Egyszer�en azt jelentik, hogy b�rki, aki a munkahelyi nyugd�jaz�si terv�vel kapcsolatos d�nt�seket hoz, ezt kiz�r�lag a r�sztvev�k �rdek�ben kell megtennie, �s �sszer� �rakat kell fizetnie.
Ha ez megakad�lyozza, hogy h�ny extra �vet kell dolgoznia annak �rdek�ben, hogy a nyugd�jaz�si terv megtakar�t�s�nak �vek sor�n kijav�tsa a f�ldi elveszett �rt�kes�t�si gyakorlatokat, akkor tudnia kell, hogy sz�mos �j webalap� er�forr�s j�n online, hogy seg�tsen meghat�rozni a hat�s�t az extra d�jak val�sz�n�leg a j�v�re n�zve.Megmutatj�k a d�jakat, amelyeket a terv fizet, �sszehasonl�tva az �sszehasonl�that� tervek �tlagos d�jaival, �s becs�lje meg az extra �vek sz�m�t, hogy meg kell dolgoznia a k�l�nbs�g p�tl�sa �rdek�ben. Az ilyen helyek legal�bbis gondolkod�sg�tl�ak �s a legjobbak a szemnyit�shoz.
K�p iStockon kereszt�l.