�llami nyugd�jak �s meghat�rozott hozz�j�rul�si tervek

Amikor a legt�bb�nk a "nyugd�j" sz�t gondolja, a munkav�llal� �let�nek garant�lt minim�lis nyugd�jj�vedelm�t, vagy a munkav�llal� �s h�zast�rsa egy�tt�l�s�t �lvezi. Az ilyen t�pus� nyugd�j technikai felt�tele "meghat�rozott juttat�s". Vagyis az el�ny�ket a terv hat�rozza meg, �s a v�grehajt� aktu�riusok alkalmazkodnak �s megpr�b�lj�k meggy�zni a korm�ny vagy a v�llalati terv t�mogat�j�t, hogy el�gs�ges m�rt�kben j�ruljon hozz� az �g�rt juttat�sok finansz�roz�s�hoz.

Elm�letileg ez egy nagyon hat�kony �s m�lt�nyos rendszer: adminisztr�ci�s k�lts�gei szer�nyek, mivel nincs k�l�n�ll� elsz�mol�s a fenntart�shoz - minden t�keegy�ttesbe ker�l. R�ad�sul a munk�sokat a t�zsd�k felfel� �s lefel� sz�ll�tja. A gyakorlatban ez nagyon j� dolog, mert kev�s munkav�llal� is nagyon j� befektet�k. Val�j�ban a tanulm�ny ut�ni tanulm�ny azt mutatja, hogy az �tlagos egy�n jelent�sen alulm�lja a szakmai p�nzkezel�k �s a nyugd�jalapok �ltal realiz�lt eredm�nyeket. Ez az�rt fontos, mert m�g egy 1 vagy 2 sz�zal�kos hi�ny az alapvonalhoz k�pest, amely egy 30 �ves munkan�lk�lis�gen �t reproduk�lt, t�bb t�zezer doll�r k�l�nbs�get jelenthet a vagyon felhalmoz�d�s�ban.

M�g enn�l is fontosabb, hogy mivel a hagyom�nyos nyugd�jakat j�rad�k vagy �letj�vedelem form�j�ban fizetik ki, a nyugd�jasok r�szes�lnek v�delemben a hossz� t�v� kock�zatok puszt�t� h�tr�ny�t�l: A saj�t eszk�zeikre hagyva, a nyugd�jasok jelent�s r�sze el fog fogyni p�nzt, miel�tt elfogynak a sz�vver�sek. Ek�zben a meghat�rozott juttat�si rendszerben szomsz�djuknak nincsenek ilyen aggodalmai: tov�bbra is havi j�vedelmet kap mindaddig, am�g a nyugd�j tov�bbra is old�. Abban az esetben, ha egy nyugd�jalap �sszeomlik, akkor egy kv�zi korm�nyzati hivatal, a nyugd�jp�nzt�ri garanciav�llalat, legal�bb minim�lis hozz�j�rul�st v�llal. A munkav�llal�nak teh�t nincs sok rugalmass�g a j�vedelme kiv�laszt�s�ban, de nem kell sok nem j�vedelem.

A probl�ma term�szetesen az, hogy mind a korm�nyok, mind pedig a v�llalatok furcsa m�don nem t�mogatj�k ezeket a nyugd�jakat. Az eredm�ny egy teljes k�r�, orsz�gos nyugd�jp�nzt�ri v�ls�g, amely m�r megkezdte a v�rosok cs�dd�nt� b�r�s�g el� �ll�t�s�t. Az egy�b nyugd�jak jelenleg fizetik a jelenlegi juttat�sokat, de �sszess�g�k nem el�g ahhoz, hogy az �sszes �g�rt juttat�st megfizethesse a j�v�beli munkav�llal�knak. A CalPERS, a Kalifornia �llam nyugd�jalapja az �llami munk�soknak �s a t�bb ezer �nkorm�nyzati �gyn�ks�g munkat�rsainak a hi�nya 100 milli�rd doll�r. Ez azt jelenti, hogy az �sszes terv v�rhat� nett� jelen�rt�ke, valamint az �j tagok sz�m�ra v�rhat� el�ny�k 100 milli�rd doll�rral t�bb, mint a terv eszk�zeinek �rt�ke. Valamit, amit el�bb-ut�bb meg kell adni.

De Kaliforni�ban van t�rsas�g. S�t, m�g csak nem is a legrosszabb: a v�rhat� k�telezetts�gek 24% -a, az Illinois nyugd�jprogramja a legs�lyosabban alulfinansz�rozott terv az orsz�gban - 287 milli�rd doll�r�rt. A Connecticut terve csak 25 sz�zal�k, a Kentucky terve 27 sz�zal�k, �s Mississippi, New Hampshire �s Alaska csak 30 sz�zal�kos finansz�roz�sban r�szes�lnek.

Rhode Island, egy viszonylag kicsi, k�r�lbel�l egymilli� ember volt, k�t�d� volt. 2010-ben a nyugd�j�t mintegy 51% -al alulfinansz�rozta - ami azt jelentette, hogy a program eszk�zei csak a v�rhat� el�ny�k 49% -�t fedezik.

De a Rhode Island �llami K�zgy�l�se 2011-ben n�h�ny jelent�s reformot hozott a nyugd�jaz�si biztons�gr�l sz�l� t�rv�nyen kereszt�l - olyan reformokat, amelyeket m�s �llamok is elfogadhatnak.

Ezt szem el�tt tartva a mag�nszektor nyugd�jp�nzt�rai finansz�roz�sra ker�lnek, ha a k�telezetts�gek 80% -�n�l kevesebbet "kock�zatosnak" tartanak, �s a szab�lyoz�k �s a nyugd�jp�nzt�ri garanciav�llalat alaposabb vizsg�lata al� ker�lnek.

A probl�ma megold�sa �rdek�ben a Rhode Island �llam a k�vetkez� reformokat hajtotta v�gre:

A tiszta, meghat�rozott juttat�s� modellt lecs�kkentett�k. Ehelyett Rhode Island egy "hibrid" tervet vezetett be, amely egy kisebb, meghat�rozott juttat�st vagy hagyom�nyos nyugd�jtervet tartalmazott, valamint egy meghat�rozott hozz�j�rul�si tervet, amely hasonl� a 401 (k) s, 403 (b) s �s a sz�vets�gi Thrift Savings Plan. Ebben a tervben az el�ny�k annak f�ggv�nyei, hogy a munkav�llal�k mik�nt j�rulnak hozz� hozz�juk �s visszat�rnek ezekbe a befektet�sekbe.
Az alkalmazottaknak most sokkal t�bbet kell hozz�j�rulniuk saj�t nyugd�jaz�sukhoz.
Mivel a terv meghat�rozott juttat�si r�sze kisebb, az aktu�riusan sz�ks�ges hozz�j�rul�sok kisebbek lesznek. A Rhode Island ad�fizet� sz�m�ra k�nnyebb a kisebb terv 100 sz�zal�kos finansz�roz�sa, mint egy nagy. A terv t�mogat�i azt is megjegyezt�k, hogy az el�ny�k nagyobb hordozhat�s�got jelentenek az olyan alkalmazottak sz�m�ra, akik a nyugd�jba vonul�s el�tt m�s munkahelyekre k�lt�znek.
A nyugd�jkorhat�rt 67 f�re emelt�k az �j b�rbead�k �s mindazok sz�m�ra, akik m�g nem r�szes�ltek. A szerzett munkav�llal�k �veken �t ig�nybe vett�k a hitelt, de a munkav�llal� semmilyen esetben sem r�szes�lhet teljes nyugd�jaz�sban az 59 �ves kor el�tt. A terv azonban cs�kkenti az el�ny�ket, ha a munkav�llal� kor�n visszavonul.
Rhode Island szint�n felf�ggesztette a COLA n�vel�s�t, am�g a program eszk�zei legal�bb 80% -a teljes m�rt�kben finansz�rozott. Az ideiglenes emel�sek �t�vente ker�lnek kifizet�sre, befektet�si hozamok alapj�n, az Illinois Fiscal Sustainability Institute-nak megfelel�en.

A k�zszolg�lati szakszervezetek nem t�r�dtek a tervvel, �s keser�en panaszkodtak. A Rhode Island �ltal v�lasztott �t a megval�s�t�shoz nem n�lk�l�zhetetlen a kritikusokt�l. �m egyszer�en az �tutal�ssal a terv mintegy 2,7 milli�rd doll�rral cs�kkentette az el�re nem rendelkez�sre bocs�tott k�telezetts�get, �s a tervet azonnal finansz�rozta - az aktu�riumok tekintet�ben - a v�rhat� k�telezetts�gek 59,8 sz�zal�k�ra. Ez egy nagy ugr�s a 48 sz�zal�kos szintr�l, ahonnan elkezdt�k.

Orsz�gszerte a 3,500 korm�nyzati tervnek az orsz�gban elmaradt nyugd�ja 4,1 trilli� doll�rra n�tt. Amint egy el�z� oszlopban megvitattuk, egyed�l a Detroit v�rosnak van egy hi�nya ak�r 3,5 milli�rd doll�r - �gy cs�djeik bejelent�se. An�lk�l, hogy emeln�nek az ad�kat an�lk�l, hogy kock�ztatn�k az �zleti tev�kenys�get a stabilabb joghat�s�gok fel�, az �llami �s �nkorm�nyzati lehet�s�gek gyors �temben sz�k�ltek. A Rhode Island-v�n�ban tov�bbi reformok k�zel� bizonyoss�got jelentenek - vagy a fisk�lis realit�sok a 9. fejezetben szerepl� cs�dt�rv�nyekkel kombin�lva m�g f�jdalmasabb reformokat tesznek lehet�v� sz�mukra az �ton.

Az Illinois Policy Center m�r elfogadta, hogy egy meghat�rozott hozz�j�rul�si modellre k�lt�z�tt, mint az egyetlen olyan megold�s, amellyel megoldhat� a hi�ny. Igen, mindegyik �llami munk�s nyugd�jj�vedelm�nek valahonnan el kell j�nnie. Egy tiszt�n meghat�rozott hozz�j�rul�si terv szerint a j�v�beni munkav�llal�knak maguknak kell finansz�rozniuk, �s v�llalniuk kell a piaci hi�nyoss�gok kock�zat�t, mint egy�nek, ami puszt�t� lehet azok sz�m�ra, akik rossz befektet�si d�nt�seket hoznak. A munk�sok szembesz�k� v�laszt�sa az az �tmenet, amelyb�l a nyugd�jaz�s j�vedelme elm�letileg garant�lt (am�g a cs�d megt�rt�nik, ahogyan a Detroit munkat�rsai most tanulnak), �s amelyikben j�vedelm�k nem garant�lt.

Tov�bbi inform�ci�k a Investmentmatome-r�l: