Kil�t�sok az OpenTable-re: vajon ez az online �ttermi foglal�s az �zleti falatoz�s?

Jonathan Hwa, Vend�g-k�zrem�k�d�.

Az elm�lt cs�t�rt�k�n el�rt �tlagos, de nem l�tv�nyos bev�telek miatt az OpenTable (OPEN) �gy t�nik, hogy k�s�n vesz�tette el a n�veked�si szikr�t, k�zel lapos YTD-hoz. B�r tov�bbra is n�vekszik az �ltetett �ttermek 26% -os �ves n�veked�s�vel, a befektet�k aggodalmukat fejezt�k ki az �ltal�nosan telep�tett �ttermi �s �l� �tkezdei tendenci�k lassul�sa miatt.

Mit kell a befektet�k gondolkodniuk, �s agg�dniuk kell?

A Bulls azzal �rvelt, hogy az OpenTable m�k�d�si hat�sk�re �s az �tkez�si foglal�sokra vonatkoz� �tlagos bev�teln�veked�s lehet�v� teszi a n�vekv� n�veked�s er�s monetiz�ci�j�t ett�l a pontt�l kezdve. Ez a n�zet ugyanakkor att�l f�gg, hogy a folyamatosan n�vekv� vagy n�vekv� m�k�d�si k�l�nb�zet k�nnyen cs�kkenhet-e a n�vekv� versenyben a rendk�v�l j�vedelmez� internetes foglal�sok ter�n.

Az Intelnek az AMD gyors n�veked�se el�tt �s ut�n az �vsz�zad fordul�j�n val� megvizsg�l�sa benn�nket betekint�st ny�jt a piacvezet� marg� sebezhet�s�g�vel kapcsolatban.

Az Intel (INTC), amely 1968-ban alakult, gyorsan v�lt az eg�sz PC-ipar els�dleges hardvergy�rt�j�v�, Pentium m�rkan�v�vel h�ztart�sban. 2000 ut�n azonban az Advanced Micro Devices (AMD) kezdetben az als� �s a k�z�psõ piacokon, �s v�g�l az eg�sz Intel term�kcsal�d spektrum�n�l kezdõd�tt. 1997 �s 2003 k�z�tt, Az AMD bev�telek n�veked�se szinte egybeesett az Intel m�k�d�si �rr�s�nek cs�kken�s�vel�hasonl� nagys�g�.

Az AMD sikeres piacra jut�sa eredm�nyek�ppen az Intel m�k�d�si haszna 30,8% -r�l 8,5% -ra esett, m�g az AMD 2000-ben �s 2001-ben 2,29% -ra n�velte a marg�kat -0,9% -r�l 12,5% -ra. Az Intel marginjei soha nem t�rnek vissza teljesen.

Mik�zben az Intel �s az AMD egy teljesen m�s piacon van, mint az OpenTable �s m�s tiszta internetes c�gek, p�rhuzamot tudunk h�zni. Az Intelhez hasonl�an az OpenTable is szinte vitathatatlan vezet�je a t�rben. M�g a Livebookings egy hasonl� m�ret� versenyt�rs Eur�p�ban, az OpenTable �ri�si vezet� szerepet t�lt be az �ttermeiben �szak-Amerik�ban, mint p�ld�ul a Urbanspoon, az UReserv vagy a SeatMe (az OpenTable-nek 25 000 telep�tett �tterme van a Urbanspoon 1,300-zal szemben).

Ugyanakkor hasonl� az Intel eset�ben is, van egy hely egy alacsony �r� versenyt�rs sz�m�ra a piaci r�szesed�s megszerz�s�hez.

�rak �sszehasonl�t�sa
Rendszer	Telep�t�s	Base Havi �El�fizet�s	�tl. D�j �Per Diner	K�lts�g �1 �v	K�lts�g �3 �v
OpenTable	$1,000	$199	$0.74	$7,813	$21,439
Urbanspoon	$0	$200	$0.65	$6,300	$18,900
SeatMe	$0	$99	$0.00	$1,188	$3,564
UReserv	$0	$30	$0.00	$360	$1,080
* a foglal�sok 65% -�val foglal helyet foglal�skor �s 500 foglal�s havonta

Az OpenTable rendszere pr�miummal rendelkezik az ipar�g vezet� �ttermek �s �ttermek h�l�zat�nak k�sz�nhet�en. Amint azt a fenti �sszehasonl�t�s mutatja, az �j indul� v�llalkoz�sok, mint p�ld�ul a SeatMe �s az UReserv, megpr�b�lj�k kihaszn�lni az alacsony �r� piaci lehet�s�get. Azonban, an�lk�l, hogy a forr�sok �s a m�rkafelismer�s jelent�sen m�rs�kl�dne, a Google (GOOG) m�ret� versenyt�rsa egy versenyt�rsat venne ig�nybe, hogy az OpenTable m�veleteihez fektessen.

Teh�t mi t�rt�nik az OpenTable-lel, ha egy olyan c�g, mint a Google, bel�p a piacra? A Google er�forr�sait figyelembe v�ve nem neh�z elk�pzelni, hogy olyan rendszereket �p�tsenek fel, amelyek nem olyanok, mint az OpenTable-nek, �s a k�lts�geket a gyors t�meggy�rt�shoz. Az Intel �s az AMD eset�ben az OpenTable �rk�pz�se �s �rr�se drasztikusan cs�kken, mivel k�nytelen versenyezni egy olyan nagy c�ggel, amely hajland� p�nzt k�sz�teni.

Az OpenTable FY 2011-es sz�mainak haszn�lat�val becs�lhetj�k az alacsonyabb �rk�pz�s hat�s�t a m�k�d�si marginokra (�szak-Amerik�ra jellemz�) a 2012. harmadik negyed�v legut�bbi bev�teli mutat�ihoz k�pest (amelyet a kiemelt cella k�pvisel).

Mivel a 10% alatti m�k�d�si tartal�kok vesz�lyesen alacsonynak tekinthet�k, l�thatja, hogy az OpenTable gyorsan megk�rd�jelezhet� j�vedelmez�s�get eredm�nyez, ha k�nytelen versenyezni az �ron. Ha a Google egy egyenl� min�s�g� �s �r� term�ket k�v�n bevezetni b�rhol a SeatMe vagy az UReserv k�zel�ben, akkor az OpenTable azzal a v�laszt�ssal szembes�lne, hogy ak�r vesztes�gess� v�lik, vagy elvesz�ti a telep�tett �ttermeket, mindkett� meg fogja �lni n�veked�si �rt�k�t. A n�veked�si k�szlet eset�ben minden bizonnyal fenyeget� k�ts�g mer�l fel minden befektet� sz�m�ra.

B�r lehetetlen megmondani arr�l, hogy vajon a Google akar-e az online foglal�si t�rben megcsod�lni (b�r Zagat 151 milli� doll�ros v�s�rl�sa nem ad nek�nk nyomot), akkor biztos, hogy a verseny elker�lhetetlen. Egy ilyen vonz� �zleti modell �s leny�g�z� marg�k eset�n ez nem k�rd�s ha �de ink�bb amikor �Az OpenTable-nek harcolnia kell az �let��rt a Google, a Facebook, a Microsoft vagy az Apple ellen. Az OpenTable k�szlete tal�n nem esik holnap, de a hossz� t�v� k�szleteket tart�k is k�t�dhetnek egy horgonyhoz.