Vajon az olajv�llalatok magasabb ad�kat fizetnek? Prof Ho magyar�zza az optim�lis ad�z�s gazdas�goss�g�t

�ltal: Ben Ho professzor

Az olajt�rsas�gok �ltal fizetett ad�k emel�s�re vonatkoz� Obama-javaslatokr�l folytatott nyilv�nos vita egy kihagyott lehet�s�g volt. A kongresszusi meghallgat�sok �s a nagyk�z�ns�g bizonys�ga �s �rvei nagyr�szt figyelmen k�v�l hagyt�k az �llamh�ztart�s k�zgazdas�gtanban megfogalmazott meg�llap�t�sokat arr�l, hogy az ad�kat optim�lisan kell meghat�rozni. A szok�sos keretek k�zgazd�szai haszn�lj�k �s nagyj�b�l egyet�rtenek abban, hogy hossz� t�von seg�tenek a vit�t.

A felsz�nen mind a demokrat�k, mind az olajv�llalatok helyesek a javaslatok val�sz�n� hat�sair�l. Az olajt�rsas�gok azzal �rvelnek, hogy a hazai olajv�llalatok befektet�seinek ad�bev�tele egyre kev�sb� j�vedelmez�v� teszi beruh�z�saikat, a tengerent�li olajhajt�st, cs�kkenti az olajell�t�st �s cs�kkenti a hazai munkahelyek sz�m�t az olajiparban. A demokrat�k elismerik, hogy ezek a k�vetkezm�nyek l�teznek, de azt �ll�tj�k, hogy az �ltaluk javasolt ad�emel�sek olyan kicsiek az ipar�gi nyeres�ghez k�pest, hogy ezek a negat�v hat�sok kicsiek lesznek a sz�vets�gi hi�ny cs�kkent�s�re ford�tott milli�rdokhoz k�pest.

Ez a vita azonban hi�nyzik a nagyobb pontr�l. A szen�tus p�nz�gyi eln�ke, Max Baucus val�j�ban a tavalyi meghallgat�son feltett k�rd�st, de a k�rd�st nagyr�szt figyelmen k�v�l hagyt�k. A k�rd�s feltett: mivel egyet�rt�nk abban, hogy a korm�nynak cs�kkentenie kell a sz�vets�gi hi�nyt, mi a legjobb m�dja ennek? �Ezt a k�rd�st az optim�lis ad�k gazdas�goss�ga v�laszolja.

Alapelv - a terhek lehet� legsz�lesebb k�r� terjeszt�se; vagy a torz�t�sokat a lehet� legnagyobb m�rt�kben cs�kkenteni

Az optim�lis ad�politika egyik alapelve az, hogy az ad�kat a lehet� legsz�lesebb ad�alapra kell terjeszteni mind az �gazatok sz�m�ban, mind pedig a v�llalatok sz�m�ban. Ennek az az oka, hogy az egyes �gazatok ad�ztat�s�b�l sz�rmaz� ad�bev�teleknek az els� doll�rja szinte semmif�le k�lts�ggel nem j�r a gazdas�g sz�m�ra (elveszett fogyaszt�s �s elveszett termel�s, vagy a politika szempontj�b�l t�r�dve, kevesebb p�nz a zsebk�nyvekben �s kevesebb munkahely). Azonban a gazdas�gra ford�tott k�lts�gek emelkednek az egyes ad�k�teles bev�telekkel. Ez�rt egy olyan �gazat ad�ztat�sa, amely m�r er�sen ad�k�teles, a gazdas�g sz�m�ra k�lts�gesebb, mint egy olyan �gazat ad�ztat�sa, amely egy�ltal�n nem ad�k�teles.

Az egyenl� b�n�sm�dnak ez az alapja az olajt�rsas�gok azon �rvei, hogy az ad� alapvet�en igazs�gtalan, mivel a hazai termel�ket a k�lf�ldi termel�kre val� kihat�s n�lk�l �rinti, �s mivel az olajiparral foglalkozik, annak ellen�re, hogy az olajipar t�bb ad�t fizet a nyeres�g sz�zal�k�ban, mint a legt�bb m�s a legfontosabb amerikai ipar�gak. A gazdas�g torzul�sa a nagyobb ad�z�s� �gazatok ad�ztat�sakor nagyobb lesz.

1. kiv�tel - A Ramsey-elv: Egyes �gazatok jobban hajlamosak a torz�t�sra, mint m�sok

Azonban sz�mos fontos kiv�telt�l eltekint�nk azon szab�lyt�l, hogy minden t�rsas�got meg kell ad�ztatni. Az els� az optim�lis ad�ztat�sra vonatkoz� Ramsey-elv, amely szerint bizonyos �gazatok �rz�kenyebbek a torzul�sokra kivetett ad�kra, mint m�s �gazatok. Olyan �gazatok, mint az olaj, ahol a kereslet �s a k�n�lat rugalmatlan, ami azt jelenti, hogy a keresletre ker�l� mennyis�g �s a sz�ll�tott mennyis�g nem v�ltoznak jelent�sen az �rra v�laszul, j� hely a korm�nyzati bev�tel n�vel�s�re, mivel az ad�k gazdas�gilag kev�sb� torz�t� hat�s�ak.

Kiv�tel # 2 - Pigouvi�s ad�k: Amikor egy term�k k�rt okoz a t�rsadalomnak, amelyet nem sz�molnak el az �r�ban

Egy m�sik kiv�tel az, amikor egy �gazat negat�v extern�li�kat okoz, amikor egy term�k k�rt okoz egy olyan t�rsadalomnak, amelyet nem �rulnak el. Az ad� (amit Pigouvia ad�nak neveznek) indokolhat�, ha cs�kkenten� a j�sz�g fogyaszt�s�t, cs�kkenti a t�rsadalom negat�v extern�li�it. Azonban, ha az extern�li�k cs�kkent�se a motiv�ci�, Obama javaslatai k�l�n�sen rosszul c�lzottak. Az olajt�l val� extern�li�k az �sszes olajtermel�t�l sz�rmaznak, nemcsak a hazai gy�rt�k. C�lz�s szerint csak a belf�ldi termel�k, a javasolt ad�k minim�lis hat�st gyakorolnak az �rakra, �s �gy minim�lis hat�st gyakorolnak az olajfogyaszt�s cs�kkent�s�re. Val�j�ban, a termel�snek a k�lf�ldi termel�kre t�rt�n� �t�ll�t�s�val, Obama ad�javaslataival ezek a k�ls� hat�sok m�g rosszabbak lehetnek.

Kiv�tel # 3 - Az ad�kat a fogyaszt�sra kellene �sszpontos�tani, a megtakar�t�sok vagy a beruh�z�sok helyett

V�g�l egy v�gs� kiv�tel az ad�k egyenletesen terjeszt�s�nek �tlet�b�l az, hogy a k�zgazd�szok nagyr�szt egyet�rtenek abban, hogy az ad�kat ink�bb a fogyaszt�sra kell �sszpontos�tani, mintsem a beruh�z�sokra / megtakar�t�sokra. Az Egyes�lt �llamok kev�ss� megtakar�t� oka annak az oka, hogy az Egyes�lt �llamok a fejlett vil�gban a befektet�sek / megtakar�t�sok (mint p�ld�ul a t�rsas�gi ad�) legmagasabb ad�ja k�z� tartozik. Az ad�kedvezm�nyek, amelyeket a demokrat�k szeretn�nek megsz�ntetni, minden ipar�gnak felaj�nlott t�mogat�sok, �s a befektet�s �szt�nz�se �rdek�ben ezen egyens�lyhi�ny orvosl�s�ra ir�nyultak.

�sszess�g�ben ez arra utal, hogy sem a demokrat�k, sem az olajv�llalatok nem teljesen igazak. Sz�les egyet�rt�s van abban, hogy cs�kkenteni kell a sz�vets�gi hi�nyt, �s j� gazdas�gi okok vannak arra, hogy az olajt�rsas�goknak mi�rt fizetn�nek a cs�kkent�s �rdek�ben. Ide�lis esetben az ilyen ad�emel�seknek �tfog� ad�reformmal kell rendelkezni�k, �s sz�les k�rben �s egyenletesen kell alkalmazni, valamint a fogyaszt�sra �s a beruh�z�sra nem. Nem ide�lis vil�gban ilyen �tfog� reformok nem lehets�gesek, de ezek a vit�k kulcsfontoss�g�ak a vita meg�rt�se szempontj�b�l.

�Az ad�kr�l val� r�szletesebb megbesz�l�s �rdek�ben Ho professzor r�vid alapoz�st aj�nl. Az S & P 500 �ltal fizetett ad�kulcsok megkeres�s�hez n�zze meg a Investmentmatome t�rsas�gi ad� eszk�z�t