Obama felsz�l�t a "konfliktusos" nyugd�jas tan�csad�kra

Az �sszef�rhetetlens�gi br�kerek az IRA-kkal vagy m�s nyugd�jaz�si tervekkel foglalkoz� amerikai befektet�ket �vente 17 milli�rd doll�rra k�ltik, a Feh�r H�z gazdas�gi tan�csad�i �ltal kiadott jelent�s szerint.

A jelent�s az�rt j�tt, amikor az Obama-adminisztr�ci� bejelentette, hogy megpr�b�lja meg�ll�tani azokat a tan�csad�kat, akik szab�lyv�ltoztat�ssal k�vetelik meg �ket, hogy a befektet�k �rdek�ben �lljanak, nem pedig azok, akik fizetni fognak az oldalon.

"Ha kem�nyen dolgozol, ha p�nzt helyez el, ha fel�ldoznod az �j aut�t vagy a pihen�st, hogy k�s�bb egy f�szek toj�st �p�tsen, akkor nyugodtan kell tudnod, hogy tudod, hogy a a doll�rba val� befektet�s hangos, "mondta Obama h�tf�n d�lut�n az AARP washingtoni besz�d�ben. "Ezek a kifizet�sek … �szt�nzik az �gyn�k�ket, hogy aj�nl�sokat tegyenek, amelyek a legjobb megt�r�l�st eredm�nyezik, de nem felt�tlen�l a legjobb megt�r�l�s."

A gazdas�gi tan�csad�k felm�r�se, amely az egy�ni nyugd�jsz�ml�kra �sszpontos�tott, �gy tal�lta, hogy a "konfliktusellenes tan�csad�s" �vente k�r�lbel�l 1% -os k�lts�gmegtakar�t�st jelent. �gy p�ld�ul egy olyan sz�mla, amely egy �v alatt 6% -os hozamot tudott volna ny�jtani, 5% -ot kellene megadnia.

A jelent�s szerint a becsl�sek szerint 1,7 trilli� doll�rt fektetnek a potenci�lisan ellent�tes sz�ml�kba.

A Feh�r H�z p�ld�jak�nt egy olyan munkav�llal�, aki egy 45 000 �ves kor� IRA-k�nt 401 (k) doll�rt adott meg, 45 ezer doll�rt elvesz�thetne ebben a fi�kban a 65 �ves korhat�ron a potenci�lis keresetek miatt.

"Sok amerikai t�maszkodik a szakmai p�nz�gyi tan�csad�sra, amikor d�nt a nyugd�jaz�si megtakar�t�sr�l" - mondta Richard Cordray, a sz�vets�gi fogyaszt�v�delmi p�nz�gyi v�delmi iroda igazgat�ja. "Ez�rt fontos, hogy amikor szakmai ir�nymutat�st keresnek, b�zhatnak abban, hogy a p�nz�gyi tan�csad� el�sz�r a fogyaszt�i �rdekeket teremti meg."

A Feh�r H�z szerint a p�nz�gyi tan�csad�k ma jogilag elfogadhatj�k a "backdoor" kifizet�seket vagy egy�b rejtett d�jakat, amelyekkel a befektet�k ir�ny�thatj�k a megtakar�t�si terveket, amelyek nem felt�tlen�l a legjobb �rdek�kben vannak. A jelenlegi szab�lyoz�s csak azt �rja el�, hogy aj�nlott "megfelel�" nyugd�jaz�si lehet�s�geket.

Obama ir�ny�tja a Munka�gyi Miniszt�riumot, hogy �j szab�lyokat kezdjen az ilyen magatart�s ir�ny�t�s�ra. A Munka�gyi Miniszt�rium eredeti javaslata azt ig�nyeln�, hogy a br�kerek eladj�k a k�szleteket �s egy�b befektet�seket, hogy �gyfeleik tudj�k, hogy bizonyos d�jakat vagy egy�b kifizet�seket kapnak-e bizonyos tervekhez.

A munka�gyi miniszt�rium szerint 40 �vig nem friss�tett�k a nyugd�jaz�si tervek kezel�s�t meghat�roz� szab�lyokat. Amikor az 1974-es Munkav�llal�i nyugd�jjogosults�gr�l sz�l� t�rv�ny elfogad�sra ker�lt, a munkahelyi nyugd�jas vezet�k gyakrabban felel�sek a tervez�si d�nt�sek meghozatal��rt, mint a k�ls� tan�csad�k.

A h�napos folyamat mag�ban foglalja a nyilv�noss�g, �s term�szetesen a p�nz�gyi �gazat id�tartam�t, hogy b�rmilyen javasolt v�ltoztat�ssal j�ruljon hozz�.

Nem ez az els� alkalom, amikor Obama megpr�b�lt ilyen konfliktusokat megzavarni. Hasonl� szab�lyv�ltoz�st javasol 2010-ben, de visszavonta azt a k�vetkez� �vben a p�nz�gyi �gazat csoportjainak er�s ellenz�se ut�n.

Azok a csoportok azzal �rveltek, hogy a szab�lyok befektet�si lehet�s�geik cs�kkent�s�vel fenyegetn�k a befektet�ket.