Hi�nyz� lehet�s�gek: Iszl�m p�nz�gyek Amerik�ban

Sok amerikai csak az iszl�m p�nz�gy leghalv�nyabb fogalm�val rendelkezik. Nyilv�nval� oka az, hogy az "Iszl�m" bet�lt�tt kifejez�s az Egyes�lt �llamokban (egyesek �rvelhetnek "p�nz�gy" is). Azonban a sok bank �s befektet�si tan�csad� ellenszenv�nek az iszl�m p�nz�gyekkel val� megakad�lyoz�sa megakad�lyozza, hogy hozz�f�rjenek a gazdag befektet�kh�z, �s tagadja sok muszlim amerikai megfelel� befektet�si tan�csad�st �s eszk�zt.

Az iszl�m p�nz�gy minden olyan banki vagy banki tev�kenys�g, amely ragaszkodik a Shariah elveihez, az iszl�m erk�lcsi k�dex�hez �s vall�si t�rv�ny�hez. P�ld�ul a muzulm�nok sz�m�ra tilos a hagyom�nyos jelz�logk�lcs�n�k felv�tele lak�shitelekre, mert a Shariah szerint tilos fizets�get fizetni vagy elfogadni. A 2010-es vall�si n�psz�ml�l�s szerint az iszl�mnak 2,6 milli� k�vet�je van, �s a leggyorsabban n�vekv� vall�s az Egyes�lt �llamokban.

Amikor a muzulm�n amerikaiak h�zakat v�s�rolnak, finansz�rozz�k v�s�rl�saikat kamatmentes eszk�z�kkel, p�ld�ul murabahah. A murabahah a bank egy ingatlant v�s�rol, �s egy elfogadott haszonkulcsra eladja egy homebuyernek, amely gyakran t�kr�zi a hagyom�nyos jelz�log-hitelez�k �ltal k�n�lt kamatl�bakat. A lak�stulajdonos ezut�n visszafizeti a hitel r�szletekben, �s a bank nem sz�m�that fel tov�bbi nyeres�get a k�sedelmes fizet�sek�rt.

A shariah k�vetelm�nyek nem csak a muzulm�n amerikaiak otthoni tulajdon�t �rintik, hanem a befektet�seik is. M�gis, neh�z megtal�lni a megb�zhat� Shariah befektet�si tan�csad�kat az Egyes�lt �llamokban. Az egyik ilyen tan�csad�, a Razor Hedge Investment Management l�trehozta a passz�v Shariah indexet, amely �sszegy�jti az Iszl�m finansz�roz�si forr�sok �ltal az Egyes�lt �llamokban l�v� eszk�z�ket. Annie Hashmi, Razor Hedge eln�k szerint, b�r a Razor Hedge �gyfeleinek csak egyharmada muzulm�n, sokan k�v�ncsiak a Shariah befektet�sek ir�nt.

"Az �tlagos amerikai muszlim csal�d gazdag �s 40% -kal t�bbet keres, mint az �tlagos amerikai csal�d" - mondta Hashmi. "Azonban sok amerikai muzulm�n az els� gener�ci�s bev�ndorl�k �s nem �rti vagy b�zik a p�nz�gyi piacokon. V�get vetnek a l�v�snek a l�bfejben, mert k�szp�nzben hagyj�k el az infl�ci�t, vagy t�lzott kock�zatot jelentenek az ingatlan vagy a forr� k�szletek tippjein kereszt�l. Vagy olyan tan�csad�kon kereszt�l fektetnek be, akik t�lterhelt d�jakkal eladj�k az els� rakod�si alapokat. �gy l�tjuk, munk�nk fontos r�sz�t k�pezi az alapvet� p�nz�gyi oktat�s, �gy az amerikai muzulm�n k�z�ss�g, �gy teljes m�rt�kben integr�lhat�k a p�nz�gyi int�zm�nyekkel �s val�ban el�rhetik az amerikai �lmot maguknak �s a k�vetkez� gener�ci�nak."

Sok Shariah alap gyakran t�l magas piaci hozamot jelent, �s Hashmi �gy v�li, hogy minden befektet� sz�m�ra lehet�s�g van, k�l�n�sen a befektet�kre, nem csak a muzulm�nokra.

"A Sharia befektet�si elvei jelent�sen �tfedik a t�rsadalmilag felel�s befektet�si elveket" - folytatta. "Ez elker�li a befektet�st olyan c�gekbe, amelyek k�rt okoznak a t�rsadalomnak, k�l�n�sen olyan c�geknek, amelyek kihaszn�lj�k �s tart�s�tj�k a szoci�lis �gyeket, mint p�ld�ul a szerencsej�t�k, a feln�tt sz�rakoztat�s, az alkohol, a doh�nyz�s �s a fegyverek. Ezenk�v�l a Shariah elvek kiz�rj�k a sert�sh�s term�kekkel, hitelviszonyt megtestes�t� �rt�kpap�rokkal foglalkoz� vagy t�lzott t�ke�tt�tellel rendelkez� c�gekkel kapcsolatos befektet�seket is. Ez az utols� k�vetelm�ny azt jelenti, hogy a Shariah t�kebefektet�s viszonylag alacsony t�ke�tt�tellel rendelkezik, �gy alacsony b�ta befektet�si jegyek, amelyek alacsonyabb volatilit�ssal rendelkeznek, mint az �tlagos jegyzett t�zsde.

Hashmi �gy v�li, hogy a Shariah befektet�se t�k�letesen illeszkedik a hagyom�nyos befektet�si strat�gi�khoz �s seg�t a befektet�k tranzakci�s k�lts�geinek alacsony szinten tart�s�ban.

"A Shariah befektet�s tov�bbi k�vetelm�nye a spekulat�v kereskedelem tilalma. Ez j�l illeszkedik a p�nz�gy modern meg�rt�s�hez "- mondta. "Jobb, ha olyan indexes megk�zel�t�st k�vet�nk, amely alacsony tranzakci�s k�lts�gekkel j�r. Ennek megfelel�en sz�les k�r�, passz�v Sharia indul� befektet�si strat�gi�t k�sz�tett�nk, amely az Egyes�lt �llamok r�szv�nyeibe fektet be, amelyek Shariah-kompatibilisek. Az index az Egyes�lt �llamokban hat Shariah alap befektet�si jegyeinek �rt�kel�se �s az �rt�kpap�rok mesteri list�j�nak �ssze�ll�t�sa. Ezut�n a t�rzslist�n szerepl� �llom�nyok relat�v t�ke s�ly�t haszn�ljuk a passz�v sh�ria index elk�sz�t�s�re.

"Az ilyen passz�v Shariah index befektet�si strat�gia olyan befektet�k sz�m�ra alkalmas, akik t�rsadalmilag felel�s m�don k�v�nnak befektetni, alacsonyabb volatilit�st akarnak a t�zsd�n, �s nem akarnak spekulat�v kock�zatot v�llalni. A Shariah befektet�sek �s a t�rsadalmilag felel�s befektet�sek k�z�tti partners�gben van lehet�s�g. A Shariah befektet�si strat�gi�kat azonban nem forgalmazz�k a t�rsadalmilag felel�s befektet�knek. A j�v�ben esetleg m�r maguk is megjel�lhetik magukat.

A Chicago Microfinance Project eln�ke, Karen Hunt-Ahmed szerint a j�t�konys�gi szervezetek �s a mikrofinansz�roz�si szervezetek a befektet�k sz�m�ra el�ny�sek lehetnek a Shariah elveket k�vetve.

"Minden olyan v�llalatnak, amely p�nzt keres, adom�nyoznia kell bizonyos nyeres�gr�sz�t, ha nem tartja be az iszl�m elveket" - magyar�zta Hunt-Ahmed. "P�ld�ul, ha valaki behoz egy �lelmiszerboltba, a nyeres�g nagy r�sze �lelmiszerb�l sz�rmazik. Azonban ezeknek a nyeres�geknek egy r�sze alkohol �s sert�sh�s �rt�kes�t�s�b�l sz�rmazik, ami nem megengedett. A befektet�knek kezelni�k kell azt, hogy a nyeres�g h�ny sz�zal�ka olyan t�telekb�l sz�rmazik, amelyek nem tartott�k be az iszl�m elveket. Ezeket a j�t�konys�gi adom�nyokat kell adom�nyozniuk.Sok ilyen adom�nyt az iszl�m mikrofinansz�roz�s fel� ir�ny�tanak, �s visszaadj�k a k�z�ss�gbe."

Tov�bbi inform�ci�k a Investmentmatome-r�l: