Befektet�sek felv�tele, gondolkod�s strat�gi�k �s k�lts�gek

Michael Finch

Tudjon meg t�bbet a Michael-r�l a Investmentmatome's Ask Ad Advisor-r�l

Az a koncepci�, hogy a dolgokat a lehet� legegyszer�bb� kell tenni, de nem egyszer�bb�, gyakran Albert Einsteinnek tulajdon�tj�k. Gyakran eml�keztetek erre az �tletre, amikor cikkeket olvasok a befektet�sr�l.

Biztosan nem akarunk t�lm�retezni a befektet�st, de a helyes megold�s kritikus gondolkod�st ig�nyel. Meg kell gy�z�dn�nk arr�l, hogy mi levonjuk a megfelel� k�vetkeztet�seket arr�l, amit olvasunk. An�lk�l, hogy k�zelebbr�l megn�zz�k, hogy a sz�mok val�ban elmondj�k nek�nk, a befektet�seinkkel egy kev�sb� optim�lis (esetleg el�g k�lts�ges) utat vezethet�nk.

Egy nemr�giben megjelent cikk az ipar honlapj�n a P�nz�gyi tervez�sr�l: "Akt�v vagy passz�v? A V�ratlan gy�ztes "arra k�sztetett, hogy pontosan ezt a k�rd�st gondoltam. Ez minden t�nyszer� adat, gondoltam magamban, de minden t�ke a befektet�k sz�m�ra? Van-e jobb m�dja a befektet�si hozamokra gondolni �s haszn�lni?

Akt�v vagy passz�v alapok

A cikk �sszehasonl�tja a 20 cs�csteljes�tm�ny� nagy t�k�s�t�s� n�veked�si akt�v p�nzalap h�rom�ves hozam�t a 20 legnagyobb teljes�tm�ny� nagykapacit�s� n�veked�si passz�v hozam�val. Ezek a legmagasabb akt�v alapok magasabb �tlagos hozamot kapnak, mint az azonos kateg�ri�j� fels� passz�v alapok, a cikk jelent�sei. Azonban nem ez az, amit v�rn�nk? �s ami m�g fontosabb, mit csin�lunk ezzel az inform�ci�val?

Az akt�v alapok megpr�b�lj�k legy�zni a piacot a kateg�ri�jukban. Visszat�r�seik �sszehasonl�t�sra ker�lnek a referencia�rt�kkel, gyakran egy sz�les piacra mutat� indexel, amely nyomon k�veti a kateg�ria megt�r�l�s�t. Mivel az akt�v alapok a legjobban a benchmarkjukat szeretn�k el�rni, k�l�nb�z� gazdas�gokkal kell rendelkezni�k.

Tervez�s szerint minden akt�v alap hozama val�sz�n�leg ingadozik a referencia�rt�kt�l, gyakran jelent�sen. N�ha a hozamuk sokkal magasabb, �s n�ha jelent�sen alacsonyabbak. �gy teh�t csak a 20 legjobb teljes�tm�ny� akt�v alapok megmutat�s�val l�thatunk minket egy nagy �sszeg� forr�sokb�l. Term�szetesen ezeknek az alapoknak a hozama j�val magasabb lesz, mint a 20 legjobban teljes�t� passz�v alapok�, amelyek �ltal�ban ink�bb a benchmarkhoz hasonl�tanak.

R�ad�sul egy Vanguard tanulm�ny azt mutatja, hogy az akt�v ir�ny�t�s �tlagosan cs�kkenti a portf�li� hozam�t, �s n�veli a volatilit�st, �sszehasonl�tva egy passz�v indexstrat�gi�val, ugyanazt az eszk�z allok�ci�t haszn�lva.

A nyertesek kiv�laszt�sa

Teh�t a d�nt�shozatal sor�n a 20 legjobban teljes�t�, akt�van kezelt alap h�rom�ves megt�r�l�se? A r�vid v�lasz nem. Ezen inform�ci�k kihaszn�l�s�hoz el�bb el�re kell v�lasztania a gy�ztes alapokat. A befektet�si felel�ss�gv�llal�st szinte mindenhol l�tjuk: "A m�ltbeli teljes�tm�ny nem jelzi a j�v�beni teljes�tm�nyt." �s persze, ez a j�v�beli teljes�tm�ny, amire agg�dunk.

De mi�rt nem egyszer�en kiv�laszthat egy m�ltbeli gy�ztest, mondjuk az els� 20% -os alapot, hogy befektessen? B�r ez el�sz�r j� �tletnek t�nik, egy m�sik Vanguard tanulm�ny azt mutatja, milyen neh�z megmondani, hogy ezek a gy�ztesek tov�bbra is a j�v�ben a legjobb el�ad�k lesznek. A tanulm�ny meg�llap�totta, hogy a m�ltb�li nyertesek teljes�tm�ny�nek megmarad�sa m�r nem kisz�m�that�bb, mint egy �rme forgat�sa.

P�ld�ul a tanulm�ny azt mutatja, hogy a 2007-ben v�get �r� �t�ves id�szak legmagasabb 20% -�ban v�grehajtott p�nzeszk�z�k k�z�l csak 12% maradt a legfontosabb kvintilisben a k�vetkez� �t�ves id�szakban, m�g 28% -kal cs�kkent a legalacsonyabb kvintilis �s 14% �sszevont vagy z�rt. M�s sz�val, ha egy befektet� a legjobb 20% -os alapot v�lasztotta ki, majd �t �vvel k�s�bb megn�zi a rangsor�t, h�romszor nagyobb val�sz�n�s�ggel, hogy alapja a legalacsonyabb kvintilisben vagy a z�rt vagy egyes�tett alapcsoportban v�gz�dik hogy a legmagasabb 20% -os csoportban maradjon.

Jobb k�rd�s

Ahelyett, hogy megk�rdezn�nk, hogyan lehet �sszehasonl�tani a legjobban teljes�t� akt�v forr�sok hozam�t a legjobban teljes�t� passz�v alapok�val, egy l�nyegesebb k�rd�s lehetne, hogy melyik st�lus hossz� t�von jobban m�k�dik? M�s sz�val, milyen t�pus�, akt�v vagy passz�v alapokat kaptak �tlagosan �tlagosan egy adott kateg�ri�ban �s id�szakban?

Erre a k�rd�sre v�laszolhatunk egy 2015. j�niusi pap�rt�l a Morningstar befektet�si kutat� c�gt�l. B�r nem mutatja a P�nz�gyi tervez�s cikk�ben t�rgyalt konkr�t h�rom�ves id�szakot, �sszehasonl�t�st ny�jt a 2014. december 31-�n v�get �r� 10 �ves id�szakra.

Ha megvizsg�ljuk a nagybetûs n�veked�si kateg�ri�ra vonatkoz� �tlagos hozamot, akkor az akt�v versus passz�v verseny vil�gos gyõztes lesz. A 2014. december 31-�n v�get �r� 10 �ves id�szakra a passz�valap-kezel�k nagym�rt�kben t�lteljes�tett�k az akt�v alapkezel�ket.

Val�j�ban a jelent�s szerint: "A legnagyobb n�veked�s� akt�v vezet�k voltak a legrosszabbak. Az Egyes�lt �llamok nagy n�veked�si vezet�inek csak 16,9% -a tudta legjobban a passz�v t�rsaikat a 10 �ves id�szak alatt, b�r a sikeress�gi r�ta 28,9% -ra javult, amikor a legalacsonyabb k�lts�g� nagy n�veked�si alapokra korl�toz�dott."

K�lts�gh�nyadok

Ha a m�ltbeli teljes�tm�ny nem seg�t a j�v�beni alapok teljes�tm�ny�nek el�rejelz�s�ben, akkor milyen egy�b t�nyez�ket is megvizsg�lhatunk? Befektet�si k�lts�gek. A Morningstar szerint a 2014-es �tlagos eszk�zt�meg� r�ford�t�sok ar�nya az alapok k�z�tt 0,64% volt, de a k�lts�gek k�l�nb�zı t�nyezıktıl f�ggıen legfeljebb 0,3% -t�l 2% -ig terjedhetnek.

Az alapok siker�nek el�rejelz�s�vel foglalkoz� tanulm�ny szerint a befektet�si menedzser kutat�s�nak igazgat�ja, Russ Kinnel szerint: "A befektet�knek a k�lts�gh�nyadokat els�dleges tesztnek kell tekinteni�k az alapok kiv�laszt�s�ban.M�g mindig a teljes�tm�ny legmegb�zhat�bb el�rejelz�je. "Hozz�teszi:" Minden egyes id�intervallumban �s adatpontban teszteltek, az alacsony k�lts�g� alapok megfizetik a magas k�lts�g� forr�sokat."

A Kinnel hangs�lyt fektet a k�lts�gek fontoss�g�ra, mivel mind az akt�v, mind a passz�v alapokra vonatkozik. A k�lts�gh�nyadok kateg�ri�nk�nt elt�r�ek lehetnek, de a Vanguard kutat�sai inverz kapcsolatot mutatnak a befektet�si teljes�tm�ny �s a k�lts�gek k�z�tt, az akt�v �s passz�v t�bb forr�skateg�ri�k k�z�tt.

A Nobel-d�j nyertese �s a Stanford Egyetem p�nz�gyi szakembere, William Sharpe egy hasonl� �zenetet k�zvet�t a kiad�sok minimaliz�l�s�nak fontoss�g�r�l. A befektet�si k�lts�gekr�l sz�l� tanulm�ny�ban a Sharpe becsl�se szerint az alacsony k�lts�g� befektet�seket v�laszt� nyugd�jas befektet�k 20% -kal magasabb nyugd�jaz�si �letsz�nvonalat kaphatnak, mint egy hasonl�, magas k�lts�g� befektet�st v�laszt� mag�nszem�ly.

Charles Ellis befektet�si szak�rt�, aki a Harvardon �s a Yale-n tan�tott, arra is figyelmeztet, hogy m�g egyes akt�v alapok jobban teljes�tik a piacot, a befektet�knek alaposan meg kell fontolniuk az alapok k�lts�geit.

Cikk�ben: "A befektet�si kezel�si d�jak (sokkal) magasabbak, mint gondolj�k" Ellis azt �rja, hogy "kiterjedt, vitathatatlan adatok azt mutatj�k, hogy el�re meg kell hat�rozni minden olyan befektet�si menedzsert, aki - a k�lts�gek, az ad�k �s a d�jak ut�n - a sztr�jk a piac megver�se ellen�re nagyon val�sz�n�tlen. "Tov�bb folytatja:" Egyes vezet�k mindig megverik a piacot, de nincs megb�zhat� m�djuk annak meghat�roz�s�ra, hogy melyik menedzser lesz a szerencs�s."

Als� sor

Ahelyett, hogy az elm�lt �vekben a legjobb teljes�tm�ny� p�nzeszk�z�ket az elm�lt n�h�ny �vben szerzett bev�teleik alapj�n vizsg�lta volna, a befektet�k k�t kulcsfontoss�g� t�nyez�t is figyelembe vettek: az alapalap� strat�gi�k hossz� t�v� �tlagos hozam�t �s az adott alaphoz kapcsol�d� k�lts�geket.

Hacsak nincs bizony�tott m�dja annak, hogy el�re megkeresse a nyertes alapkezel�ket, az alapst�lus �tlagos megt�r�l�sei m�g relev�nsabbak, mint a legjobban teljes�t�k teljes�tm�ny�nek visszaad�sa. A befektet�knek alaposan meg kell vizsg�lniuk a kiv�lasztott p�nzeszk�z�k teljes kiad�sait is, mivel a tanulm�nyok inverz kapcsolatot mutattak a befektet�si teljes�tm�ny �s a k�lts�g k�z�tt.

A befektet�si hozamok �s d�jak kritikus megfontol�sa a befektet�k sz�m�ra olyan d�nt�seket hozhat, amelyek hossz� t�von jobb hozamot �s nagyobb befektet�si sikert eredm�nyezhetnek.

Ez a cikk a Nasdaq-on is megjelenik.

K�p iStockon kereszt�l.