Befektet�s 102: A t�zsde t�l dr�ga?

Brian McCann

Tudjon meg t�bbet a Brian honlapunkr�l K�rje tan�csad�j�t

Hat �vvel az amerikai �llom�nyok bikapiac�ra, akkor tal�n k�v�ncsiak: vajon a futtat�s? A p�nz�gyi h�reket a t�zsdei referenci�kkal t�lt�tt�k, t�l�rt�keltek �s �rettek voltak a korrekci� �rdek�ben, �gy term�szetes lenne, ha egy megfigyel� agg�dna.

Gondoltam, hogy megn�zem n�h�ny adatot, amelyet ezekre a j�slatokra haszn�ltam, hogy megtudhassam, mit tanulhatok. Az egyik olyan int�zked�s, amelyet a piaci ig�nyl�k gyakran hivatkoznak, t�l�rt�kelt a ciklikusan igaz�tott �r / nyeres�g ar�ny. Ezt a CAPE vagy a P / E10-et is nevezik. �gy h�vom, hogy a PE ar�ny nagy testv�re.

Mi a CAPE?

Egy kor�bbi posztban megvitatt�k az �r-nyeres�get vagy a PE-ar�nyt. Mint friss�t�, itt van az alapvet� egyenlet:

PE = piaci �r / nett� j�vedelem

Robert Shiller, a Nobel-d�j nyertese a k�zgazdas�gtan professzora a Yale Egyetemen �s a "Irrational Exuberance,” l�trehozta a CAPE ar�nyt. �A CAPE megpr�b�l foglalkozni a PE-ar�ny egyik legfontosabb hib�j�val: A v�llalat j�vedelme (nett� j�vedelme) r�vid t�von nagyon v�ltoz� lehet. Ennek a v�ltoz�konys�gnak a jav�t�s�hoz a CAPE 10 �ves �tlagot haszn�l a bev�telekre vonatkoz�an, minden �vben az infl�ci�hoz igaz�tott sz�mmal. Elm�letileg ez cs�kkenti az �ves v�ltoz�k volatilit�s�t, �s legal�bb a teljes �zleti ciklus �rt�k�t tartalmazza.

Itt van a CAPE formula:

CAPE = Piaci �r / 10 �ves �tlagos kereset

Mivel az ebben az ar�nyban alkalmazott j�vedelemsz�m nagyobb id�t vesz ig�nybe, a CAPE tendenci�ja sokkal kev�sb� volatilis, mint a hagyom�nyos PE ar�ny. Ezenk�v�l magasabb a korrel�ci� a 10 �ves befektet�si hozamokkal, mint a standard PE.

Az egyik oka annak, hogy sokan �gy tekintik az amerikai piacot, hogy t�l�rt�keltek, hogy a jelenlegi CAPE 26,7, szemben a t�rt�nelmi �tlag 16,6 (1871 �ta). Ezzel a CAPE-t a legmagasabb 10% -os �rt�ken r�gz�tik. Ez bizony�ra azt jelzi, hogy az amerikai piac dr�ga.

Mit jelentenek az adatok?

Szeretn�m �tn�zni a forr�sadatokat, amikor olyan cikkeket olvastam az ilyen jelleg� dolgokr�l, hogy meg�t�lj�k a k�vetel�s erej�t. Szerencs�re Shiller el�gedett ahhoz, hogy online adatait adj�k ki, hogy magunkra n�zhess�k az inform�ci�kat.

El�sz�r �gy d�nt�ttem, hogy megvizsg�ltam, hogy a megemelt CAPE szinteket a rossz hossz� t�v� hozamok k�vetik-e. Minden h�napban azonos�tottam, amelyben a CAPE a jelenlegi 26,7 felett volt. Azt�n megn�ztem az �tlagos hozamokat 10 �vvel k�s�bb. 1871 �ta az egy h�napot k�vet� CAPE �tlagosan 10 �ves megt�r�l�s 14,75% -kal, vagy �vi negat�v 1,5% -kal negat�v. Ez nem tartalmazza az adott id�kereten bel�l kifizetett osztal�kokat.

Bizony�ra �gy t�nik, hogy a hossz� t�v� hozamok negat�v kil�t�sait az adatok igazolj�k. Ugyanakkor a CAPE el�rejelz� eszk�zk�nt val� felhaszn�l�s�nak kritikusai n�h�ny dolgot mutatnak:

• Az egyes�lt �llamokbeli ipar�g 1871 �ta - vagy ak�r 1971-ben is - dr�maian megv�ltozott. A korai ipar�gak, mint a b�ny�szat, az olaj, a vas�t �s a feldolgoz�ipar er�sen t�keig�nyesek voltak. Id�vel az Egyes�lt �llamok gazdas�ga sokkal kev�sb� t�keig�nyes ipar�gakra, p�ld�ul szolg�ltat�sokra �s p�nz�gyekre fordult.
• A sz�mviteli szabv�nyok ma sokkal k�l�nb�z�ek �s sokkal szigor�bbak, mint �vtizedek vagy sz�z �vvel ezel�tt. Ennek k�vetkezt�ben a j�vedelemm�r�s nem k�vetkezetes.
• Az el�z� �rvek �s m�sok miatt a modern v�llalatok j�vedelmez�bbek �s kev�sb� t�keig�nyesek. Mint ilyenek, kev�sb� kock�zatosak, �s meg�rdemlik, hogy a j�vedelmek magasabb t�bbsz�r�seivel kereskedjenek.

Ezeknek az elm�leteknek a tesztel�s�re 1985 �ta csak egy pillant�st vetni a visszat�r�sre. Ebben az esetben az �tlagos CAPE 23,5. A jelenlegi, 26,7 �ves CAPE felett �ll� �llom�nyok ut�ni 10 �ves megt�r�l�se �tlagosan 9,5% volt, �vente pedig negat�v 1% volt. Az osztal�k �jrabefektet�s�vel val�sz�n�leg kisebb nyeres�get �rt el az adott id�kereten bel�l.

Egy m�sik dolog, ami kiugrik r�m, az az, ami egy kis adatk�szlet. B�r 144 �v hossz� id�nek t�nik, csak 1,733 havi adatpontot ad nek�nk. 1985 �ta ez a sz�m t�bb, mint 360. Biztos vagyok benne, hogy ezeknek az eredm�nyeknek van n�mi statisztikai jelent�s�ge, de ez egy viszonylag kicsi adathalmaz, amelyb�l k�vetkeztet�seket vonhatnak le.

Mit jelent mindez?

�me, amit elveszek ett�l az elemz�st�l:

1. A CAPE adatok azt mutatj�k, hogy az Egyes�lt �llamok piac�n megjelen� hozamok t�rt�nelmileg alacsonyan k�vett�k a cs�cspontokat, ahogyan azt most l�tjuk. Sajnos a t�rt�nelem nem ad nagyszer� �tmutat�st. Ezek a fajta �rt�kel�sek a m�ltban megold�dtak nagy piaci cseppekkel, valamint hossz� �s hossz� t�v� "oldalir�ny�" piacokon. Volt olyan eset is, amikor a 10 �ves hozamok jelent�sen pozit�vak voltak.
2. Az elemzett adatok mennyis�ge sokkal kisebb, hogy k�nyelmesen haszn�ln�m a j�v�beli j�v�beli el�rejelz�st.
3. Az elm�lt 30 �v adatai sokkal magasabb �tlagos CAPE-t jeleznek, mint a hossz� t�v� t�rt�nelmi �tlag.
4. A rendelkez�sre �ll� adatok mennyis�ge val�sz�n�leg nem bizony�tja, hogy a CAPE az amerikai gazdas�g struktur�lis v�ltoz�sai miatt folyamatosan megemelkedik. M�s sz�val, nincs el�g adatunk arra a k�vetkeztet�sre jutni, hogy "ez alkalommal m�sk�pp van".

Amint l�thatja, ez sokkal �rnyaltabb k�pet mutat, mint a "A piac dr�ga - mikor fog �sszeomlani?" C�m� szabv�nyos c�msor�ban. M�g �gy is �gy gondolom, hogy ez m�g mindig hasznos �tmutat�st adhat:

• Mivel a t�z�ves hozamok a CAPE szintjei �ta olyan alacsonyak voltak, mint amilyenek most vannak, v�rakoz�sainkat vissza k�v�njuk h�vni. B�rmely �vatos lehet, ha a megtakar�t�si r�ta egy kicsit felborul, hogy kompenz�ljon.
• Ez r�vil�g�t arra, hogy az egyes�lt �llamokbeli �llom�nyok mellett az egyes eszk�zoszt�lyok k�z�tt diverzifik�ci�ra van sz�ks�g. A j� h�r az, hogy a CAPE int�zked�s�n�l sok nem amerikai piac nem k�zel olyan dr�ga.
• Ha az elm�lt id�szakban nem hajtott v�gre m�dos�t�st a portfoli�j�n, �rdemes ellen�riznie, hogy a k�l�nb�z� eszk�zoszt�lyok szerinti eloszt�sa t�kr�zi-e a kock�zati toleranci�t - bele�rtve a k�szletek esetleges cs�kken�s�t is.

Ahelyett, hogy figyelmet ford�tan�nak a t�lzott vagy alul�rt�kelt piacra felsz�l�t�, egyszer�s�tett c�msorokra, hasznosnak tal�lom a r�szleteket mer�teni, �s megpr�b�lok saj�t k�vetkeztet�seimet levonni. Rem�lem, ezt is �rt�kesnek tal�lt�tok.

Ez a hozz�sz�l�s el�sz�r a Nasdaq-on jelent meg.

K�p iStockon kereszt�l.

Ak�r ez is tetszhet:

�Will Robo-Advisors Sink p�nz�gyi tan�csad�k?

�Hogyan lehet meg�ll�tani a befektet�seit alulteljes�tve?

�K�szletek er�s? Ker�lje el ezt a k�z�s hib�t

�5 dolog, amit tudni kell miel�tt a k�szleteket gyakoroln�