A hitelk�rtya t�rt�nete

Amikor New York-i �zletember Frank McNamara 1950-ben elind�totta a Diners Clubot, nagy �lmokat �lmodott az �j c�g�rt �s a hitelk�rty�j��rt.

"Egy nap - mondta -," az eg�sz New York-i �ttermek tiszteletben fogj�k tartani ezt a k�rty�t "- jegyezte meg a kor�bbi Diners Club �gyvezet�je Matty Simmons, aki McNamara r�gen elmondta neki. Simmons besz�molt a besz�lget�sr�l a "A hitelk�rtya katasztr�fa" c�m� k�nyv�ben.

Abban az id�ben egyetlen m�s c�g sem siker�lt kiadnia t�bb keresked� �ltal elfogadott hitelk�rty�t. De McNamara-nak igaza volt a j�v�re n�zve, majd n�h�nyan. A Diners Club els� nagy t�bbc�l� d�jkiad� kibocs�t�jak�nt sz�les k�r� elfogad�st szerzett a keresked�k k�z�tt, �s utat nyitott a t�bbi kibocs�t� sz�m�ra. Az Egyes�lt �llamok fogyaszt�inak 72% -a most bejelent egy hitelk�rty�t a 2014-es Federal Reserve Bank of Boston-i felm�r�s szerint.

Egy ipar�g sz�letik

A hitelk�rtya �tlete nem a Diners Clubn�l kezd�d�tt, de McNamara �tlete nagy el�rel�p�st jelentett a m�r l�tez� t�nyez�k sz�m�ra.

Az 1920-as �vekben az �ruh�zak �s az olajt�rsas�gok elkezdt�k felvenni a f�md�jas lemezeket �s a "v�s�rl�si k�rty�kat", amelyeket az �gyfelek David S. Evans �s Richard Schmalensee "Paying with plastic" szerint v�s�rolhatnak. Ezeket a k�rty�kat csak a keresked�k adt�k ki, akik a korabeli k�rty�khoz hasonl�an kiadt�k �ket. Az �ttermek m�g csak ilyen k�rty�kat sem k�n�ltak.

Kartonos hitelk�rty�ival a Diners Club t�meges elfogad�sra t�rekedett. Minden �gyletn�l 7% -os d�jat sz�molt fel a keresked�knek, de biztos�totta sz�mukra, hogy a k�rtyatulajdonosok t�bbet k�ltenek a nem k�rtyatulajdonosokn�l. Meg�g�rte a k�rtyatulajdonosok k�nyelm�t - csak egy havi sz�ml�t az �tkez�si k�lts�gek�rt! - �s a st�tusz szimb�lumot, hogy megtarts�k a t�rc�jukat. Ezek a k�rty�k havonta teljes fizet�st ig�nyeltek, �gy ma ma "k�rty�knak" nevezn�nk �ket. De abban az id�ben h�vt�k �ket hitelk�rty�knak.

Els� �vfordul�ja alkalm�b�l a Diners Club 42 000 tagot �s n�h�ny versenyt�rsat vonzott. A v�llalat szerint 1953-ban az els� nemzetk�zileg elfogadott k�rtya.

De 1958-ig csak a nagyv�llalatok csatlakoztak a versenyhez. Ezek k�z� tartozott az American Express, amely az els� m�anyag k�rty�kat kiadta; Amerikai bank; �s a Hilton Hotels tulajdon�ban l�v� Carte Blanche.

" T�BB:�A g�zk�rty�k meteorikus emelked�se �s kem�ny es�se

A verseny felmelegszik

Az 1958-ban elind�tott hitelk�rty�k k�z�tt a Bank of America volt a leginnovat�vabb. A Diners Club �s egy�b k�rty�k csak �ttermekben �s utaz�si �s sz�rakoztat� m�helyekben fogadtak el. De az �j "BankAmericard" -t t�bb k�l�nb�z� keresked� fogadta el, b�r kor�bban Kaliforni�ban volt. Ezenk�v�l egyes �gyfelek sz�m�ra lehet�v� tette az egyenlegek �j forgalm�t, az Evans �s a Schmalensee szerint.

A Bank of America bemutatta a k�rty�t egy felejthetetlen - �s hihetetlen�l dr�ga - nyilv�nos prom�ci�val: 60 000 m�r aktiv�lt BankAmericard hitelk�rty�t k�ld�tt �gyfeleinek Fresno-ban, Kaliforni�ban.

Az ipar�gban "Fresno drop" n�ven ismertt� v�lt ez a t�meges levelez�s sz�les k�rben elterjedt csal�sokat �s delinquencies-okat eredm�nyezett, amelyek a bank milli�it k�ros�tott�k. A vesztes�gek ellen�re a kibocs�t� a k�vetkez� �vre ugyanazt a k�rty�t k�n�lta a t�bbi kaliforniai �gyfel�nek. 1961-ben a k�rtya hozta l�tre az els� m�k�d�si nyeres�get Evans �s Schmalensee szerint.

" T�BB:�Milyenek voltak az els� hitelk�rty�k

A k�rtyarendszerek �szt�nzik a n�veked�st

1966-ban a BankAmericard megkezdte bankk�rty�inak enged�lyez�s�t m�s �llamok bankjaihoz, hogy cs�kkents�k �zleti tev�kenys�g�t. Ez lehet�v� tette az �llamon k�v�li bankok sz�m�ra, hogy olyan bankk�rty�kat bocs�ssanak ki, amelyeket a BankAmericard-t elfoglal� keresked�k fogadtak el. Ugyanebben az �vben a kaliforniai bankok egy k�l�n csoportja kezdte meg a Bankk�zi K�rtya Egyes�letet, egy�tt dolgozva a kibocs�t�-keresked�i tranzakci�k kezel�s�ben.

Id�vel ezek a szervezetek k�t orsz�gos h�l�zatba fejl�dtek. Most m�r hat�konyan j�rnak el k�zvet�t�k�nt a kibocs�t�k �s a keresked�k k�z�tt, biztos�tva, hogy a tranzakci�k jogszer�ek legyenek, miel�tt a tranzakci�kat befejez�dn�nek �s egy�ttm�k�dn�nek a keresked� bankokkal:

• A BankAmericard k�s�bb Visa lett, amely azut�n megsz�nt a Bank of America-b�l. (A Bank az�ta �jj��lesztette BankAmericard nev�t hitelk�rty�ja sz�m�ra.)
• Az ICA t�bb tagbankot szerzett, �s megv�ltoztatta a MasterCharge nev�t, amely k�s�bb MasterCard lett.

Ezek a h�l�zatok a kibocs�t�k figyelm�t versenyezt�k, mik�zben kiterjesztett�k keresked�i elfogad�sukat.

Az 1970-es �s 80-as �vekben volt �rtelme, hogy v�lasszon egy k�rtya alapj�n h�l�zat, mivel a log� a k�rtya �rintette, ahol lehet elfogadni. De mivel a keresked�k elfogad�sa mindk�t h�l�zat sz�m�ra minden�tt jelen volt, a kibocs�t�k �j k�rty�kkal kezdtek versenyezni.

1986-ban a Sears bevezette a Discover k�rty�t, amely minden v�s�rl�sra felaj�nlotta a fogyaszt�knak egy kis visszat�r�t�st, �gy az egyik amerikai cashback k�rty�k egyik�nek felrobbant. Azok a kibocs�t�k, akik kor�bban m�r t�maszkodtak a h�l�zatuk m�rk�ira a k�rty�ik n�pszer�s�t�s�re, felaj�nlott�k a b�nuszokat, a gyakori terepi m�rf�ldeket, az alacsony kamatoz�s� id�szakokat �s egy�b cs�b�t�sokat.

" T�BB: Mi�rt csak a Costco elfogadja a Visa-ot?

A szab�lyoz�s felz�rk�zik

Mivel a hitelk�rtya-ipar�g t�bb ezer k�rtyatulajdonosb�l t�bb milli�ra n�tt, m�g a legfontosabb szab�lyok is, amelyek szerint a hitelez�s - p�ld�ul a hitelk�rtya kamatl�ba - val�j�ban s�t�ts�get jelentett.

"A hitelek csodaorsz�g�ban … a fogyaszt� szinte soha nem besz�lt az ad�ss�gk�lts�gr�l a val�di �ves kamatok tekintet�ben" - �rta Hillel Black a "Buy Now, Pay later" c�m� 1961-es k�nyvben. A hitelez�k t�bb k�l�nb�z� m�dszert alkalmaztak a kamatsz�m�t�sra, amelyek k�z�l n�h�ny �lc�zott t�lzott m�rt�k�. N�h�ny havi kamatl�bat, m�g m�sok �ves kamatokat haszn�ltak.

M�s probl�m�k is nyilv�nval�v� v�ltak. P�ld�ul sok k�rtyatulajdonos k�vette a csal� d�jakat. A n�k �ltal�ban nem jogosultak hitelk�rty�ra a h�mivar� al��r� n�lk�l. A hitelk�rtya k�zz�t�tele minim�lis maradt.

A t�rv�nyhoz�k l�pkedtek, de nem gyorsan. 1968-ban a fogyaszt�si hitelekr�l sz�l� t�rv�nyben szerepl� hitel hiteless�gi aktusban egys�ges�tett m�dszert alkalmaztak a sz�zal�kos ar�nyok (APR) kisz�m�t�s�ra. De a kongresszus csak akkor hagyta j�v� a t�rv�nyt, ha nyolc �vig tanulm�nyozta a k�rd�st, a The Journal of Consumer Affairs 1971-es cikke szerint.

Az 1970-es �vek sor�n a fogyaszt�i hitelek v�delm�r�l sz�l� t�rv�ny �rtelm�ben t�bb fogyaszt�v�delmet vezettek be. A szex, a csal�di �llapot, a verseny vagy egy�b okok miatt jogellenes volt a hitelk�rtya-k�relmez�k h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�se. A k�rtyabirtokosok csal�rd d�jak�rt val� felel�ss�ge korl�tozott volt. Jobb k�zz�t�telre volt sz�ks�g.

Mivel a hitelk�rtya-ipar gyorsan fejl�d�tt, sok ilyen t�rv�nyt m�dos�tott, hogy l�p�st tartson a jelenlegi gyakorlatokkal. A 2009-es k�rtya t�rv�ny p�ld�ul kieg�sz�tette a m�r l�tez� k�zz�t�teli k�vetelm�nyeket, �s tov�bbi korl�toz�sokat vezetett be az Igazs�g a hitelez�si t�rv�nyben.

Mobil fizet�sek �s azon t�l

Ma a hitelk�rty�k egyre ink�bb a hitelekr�l �s a k�rty�kr�l sz�lnak.

A plasztik�rty�k haszn�lata helyett sok fogyaszt� haszn�l okostelefonj�t. A First Annapolis Consulting 2016-os tanulm�nya szerint k�r�lbel�l h�rom, n�gy fogyaszt�, bankk�rty�val vagy foly�sz�ml�val �s okostelefonnal rendelkez� fogyaszt�k az elm�lt 12 h�napban legal�bb egyszer v�geztek mobil fizet�st. Sz�mos hitelk�rty�t haszn�lnak az online v�s�rl�shoz, an�lk�l, hogy a k�rty�ikat beolvasztan�k vagy kicser�ln�k.

McNamara l�tta, hogy ez j�n? Val�sz�n�leg nem. Miel�tt eladn� a saj�t t�k�j�t a Diners Clubban 1952-ben, azt j�solta, hogy a c�g "250 ezer tagb�l indul ki, egy ideig elt�nik, majd elt�nik, mint a zoot �lt�zet" - mondja Simmons.

T�bb mint 60 �vvel k�s�bb a Diners Club - amely jelenleg a Discover r�sze - m�g mindig k�r�l van, �s az �ltala inspir�lt ipar�g tov�bbra is n�vekszik.

Claire Tsosie a Investmentmatome egyik szem�lyzeti �r�ja, egy szem�lyes p�nz�gy honlapja. Email: [email protected] . Twitter: @ ideclaire7 .

Friss�tve: 2011. febru�r 9.