Osztalékkedvezmény modell (

Gordon Growth Model

Financial Dictionary Gordon Growth Model Definition & DDM), a készlet belső értékének kiszámítására szolgáló módszer, a jelenlegi piaci feltételek kivételével. A modell ezt az értéket az állomány jövőbeli osztalékainak jelenlegi értékéhez igazítja. A modell neve a 1960-as években Myron J. Gordon professzor után, de Gordon nem volt az egyetlen pénzügyi tudós, aki népszerűsítené a modellt. Az 1930-as években Robert F. Weise és John Burr Williams szintén jelentős munkát végzett ezen a területen.

A modell két alapvető formája: a stabil modell és a többlépcsős növekedési modell.

Stabil modell

Érték =

D ₁ = következő évi egy részvényre jutó várható éves osztalék

k = a befektető diszkontrátája vagy a szükséges megtérülési ráta, amelyet a Capital Asset Pricing Model vagy az osztalék növekedési modell segítségével becsülhetünk (lásd a részvények költségét)

g = várható osztaléknövekedési ráta (vegye figyelembe, hogy ez feltételezhetően állandó) _{Multistage növekedési modell} Ha az osztalék nem várható állandó növekedés mellett, a befektetőnek minden évben osztalékot külön kell értékelnie, amely tartalmazza az éves várható osztalék növekedési rátát. A többlépcsős növekedési modell azonban azt feltételezi, hogy az osztaléknövekedés végül állandóvá válik. Lásd az alábbi példát:

Hogyan működik (Példa):

Stabil modell

Tegyük fel, hogy az XYZ Company jövőre egy részvényenként 1 dollár osztalékot kíván fizetni, és ez várhatóan 5% év után. Tegyük fel továbbá, hogy a szükséges megtérülési ráta az XYZ Company részvényre 10%. Jelenleg az XYZ Társaság részvénye részvényenként 10 USD. A fenti képlet segítségével kiszámíthatjuk, hogy az XYZ Társaság részvényének egy részének értéke:

$ 1.00 / (.10-.05) = $ 20

A modell szerint a XYZ Társaság értéke 20 dollár részesedés, de 10 dollárért kereskedik; a Gordon növekedési modell azt sugallja, hogy az állomány alulértékelt.

Az állandó modell feltételezi, hogy az osztalék állandó ütemben növekszik. Ez nem mindig reális feltételezés a növekvő (vagy csökkenő) vállalatok számára, amely a többszintű növekedési modellt adja át.

Többfokozatú növekedési modell

Tegyük fel, hogy az elkövetkező években az XYZ Társaság osztalékai gyorsan növekszenek, majd növekedni fognak stabil ütemben. A jövő évi osztalék várhatóan részvényenként 1 dollár lesz, de az osztalék évente 7% -kal, majd 10% -kal, majd 12% -kal növekszik, majd ezt követően folyamatosan 5% -kal emelkedik. A stabil modell elemeinek felhasználásával, de külön-külön az egyes évek szokatlan osztaléknövekedéseinek elemzésével az XYZ Társaság aktuális valós értékét tudjuk kiszámolni.

Itt vannak a bemenetek:

D

1

= (Osztaléknövekedési ütem, 1. év) = 7%

g

2 _{(osztaléknövekedési ráta, 2. év) = 1,00 $} k = 10%

10%

g ₃ (osztaléknövekedés, 3. év) = 12%

g _n (osztaléknövekedési ütem utána) = 5%

az osztalék növekedési ütemét becsülhetjük, az évek tényleges osztalékát kiszámíthatjuk: _D 1

= $ 1,00 _D 2

= 1,00 dollár * 1,07 = $ 1,07

D ₃ = $ 1.07 * 1.10 = $ 1.18

D ₄ = $ 1.18 * 1.12 = $ 1.32

Ezután kiszámítjuk az egyes osztalékok jelenértékét a szokatlan növekedési időszak alatt: _{$ 1.00 / $ 1.10 = $ 0.91} $ 1.07 / (1.10) 2 = $ 0.88

$ 1.18 / (1.10) 3 = $ 0.89 _{$ 1.32 / (1.10) 4 = $ 0.90}

értékelje a stabil növekedési periódusban előforduló osztalékokat, kezdve az f ifth éves osztalék:

D

5

= 1,32 $ (1,05) = 1,39 $

Ezt követően alkalmazzuk a stabil növekedésű Gordon Growth Model formulát ezekre az osztalékokra, hogy meghatározzuk az értéküket az ötödik évben:

$ 1.39 / (0.10-0.05) = $ 27.80

Ebből a számításból következik a stabil növekedési időszak osztalékainak jelenlegi értéke:

$ 27.80 / (1.10) 5 = $ 17.26 _{A XYZ társaság jövőbeli osztalékainak elérése a XYZ Társaság aktuális értékéhez:} A többlépcsős növekedési modell azt is jelzi, hogy a Társaság XYZ készlete alulértékelt (20,84 dollár belső érték, szemben a 10 dolláros kereskedési árral).

Az elemzők gyakran tartalmaznak feltételezett eladási árat és értékesítési dátumot számolnak be ezekre a számításokra, ha tudják, hogy az állományt korlátlan ideig nem tartják. Az osztalékok helyett a kuponfizetések is használhatók a kötvények elemzése során.

Miért fontos:

A Gordon növekedési modell lehetővé teszi a befektetők számára, hogy kiszámítsák az állomány egy részét a jelenlegi piaci feltételek mellett. Ez a kizárás lehetővé teszi a befektetők számára, hogy az alma-alma összehasonlításokat végezzenek a különböző iparágakban működő vállalatok között, és ezért a Gordon Growth Model az egyik legszélesebb körben használt tőkeelemzési és értékelési eszköz. Azonban van némi hangulat, hogy a Gordon Growth Model kizárása az osztalékfizetési tényezőkből azt jelenti, hogy alulbecsülheti a kivételes márkanevekkel, vevői hűséggel, egyedi szellemi tulajdonnal vagy más nem osztalék jellegű, értéknövelő jellemzőkkel rendelkező vállalatok részvényeit.

Matematikailag két körülményre van szükség hogy a Gordon növekedési modell hatékony legyen. Először is, a társaságnak osztalékot kell terjesztenie (azonban az elemzők gyakran alkalmazzák a Gordon növekedési modellt az osztalékot nem fizető állományokra, feltételezve, hogy mi lenne az osztalék, ha a társaság osztalékot fizetett). Másodszor, az osztalék növekedési rátája (g) nem haladhatja meg a befektető kívánt hozamát (k). Ha a g nagyobb, mint a k, az eredmény negatív lenne, és a készletek nem lehetnek negatív értékekkel.

A Gordon növekedési modellje, különösen a többlépcsős növekedési modell gyakran megkívánja a felhasználók számára, hogy kissé irreális és nehéz becsléseket készítsenek az osztalék növekedési üteméről (g). Fontos megérteni, hogy a Gordon növekedési modellje rendkívül érzékeny a g és k változásokra, és sok elemző érzékenységvizsgálatot végez, hogy értékelje, hogy a különböző feltevések hogyan változtatják meg az értékelést. A Gordon növekedési modellje szerint az állomány értékesebbé válik az osztalék növelésekor, a befektető keresett megtérülési rátája csökken, vagy a várható osztalék növekedési üteme nő. A Gordon növekedési modell azt is jelenti, hogy az osztalék árfolyama ugyanolyan mértékben növekszik, mint az osztalék.