J� h�r: A keresked�k hamarosan Levy Hitelk�rtya fel�rat vehetnek ig�nybe

Mindannyian betegek vagyunk a d�jakb�l, a sz�ml�kr�l a foly�sz�mlahitelekre �s a k�lf�ldi tranzakci�s d�jakra. A Wall Street Journal szerint egy m�sik lehets�ges, hogy a keresked�k hamarosan a Visa �s a MasterCard leteleped�se alatt k�pesek lesznek felm�rni a hitelk�rtya-kezel� �gyfelek p�td�j�t. Ez m�g egy �jabb k�s�rletet jelent a Big Retail sz�m�ra, hogy p�nzeket szedjen ki a m�r k�zd� fogyaszt�kb�l? Tal�n. De ez rossz dolog? Nem eg�szen.

H�tt�r: Mi�rt emeli a vizet a g�z�rak?

A peres �gyek k�zpontja, amelyek nagykapacit�s� kiskeresked�ket �s k�l�nb�z� �gyv�deket fektetnek a k�rtyah�l�zatok Visa �s MasterCard k�rty�k ellen, a bankk�zi d�jak - a keresked�kre kivetett d�jak, minden esetben, amikor az �gyf�l m�anyagot v�s�rol a v�s�rl�shoz.

Ezek a d�jak �ltal�ban a v�s�rl�s kb. 1-2% -�t teszik ki, de a kisebb tranzakci�k nagyobb h�nyad�t teszik ki. Ez�rt l�tja (technikailag illeg�lis) jeleket, amelyek szerint "Legal�bb 10 doll�r hitelk�rty�k�rt."

Az elm�lt h�t �v sor�n beny�jtott sz�mos perben a felperesek (k�zt�k a nagybet�s kiskeresked�k, akik a Durbin-m�dos�t�s mellett lobbiztak) v�dolj�k az �rr�gz�t�s k�rty�s h�l�zatait, ami a versenyt az �rcs�kkent�si d�jakkal szemben akad�lyozza azzal, hogy p�ld�ul egy Visa k�rty�t feldolgozz�k a Visa h�l�zat�n. Van valami igazs�g erre: a k�rtyarendszerek nem �szt�nzik a csal�s elleni v�delmet, mivel a magas csal�s vesztes�gei a magas d�jaz�s m�rt�k�t indokolj�k.

A status quo: regressz�v vagyon�tad�s

Jelenleg a keresked�k nem sz�m�thatnak fel extra k�rty�kat. Ez azt jelenti, hogy a magasabb bankk�zi d�jak be�p�lnek az �rakba mindenki sz�m�ra. A hitelk�rtya-tulajdonosok jutalmakat keresnek, amelyek ellens�lyozz�k v�s�rl�suk magasabb �r�t. A nem-hitelk�rtyatulajdonosok emelt �rakkal �s k�rt�r�t�ssel nem rendelkeznek.

A jelenlegi helyzetben a nem hitelk�rtyatulajdonosok t�mogatj�k a m�anyag swipers-t, hasonl�an azokhoz, akik ut�lj�k a l�git�rsas�gok �teleit, hogy t�mogass�k az ingyenes eb�deket, �s az �ttermi veget�ri�nusok t�mogass�k a ragadoz� t�rsaikat.

De ebben az esetben a div�zi� jelent�sbb. El�sz�r is, az �rak l�nyegesen nagyobbak, mint az indul�k: a latte-t�l a t�li kab�tokig. M�sodszor, a p�nz�gyi v�ls�g csak s�lyosb�totta a hitelk�rtya-tulajdonosok (k�l�n�sen a high-end jutalmak hitelk�rtya-tulajdonosai) k�z�tti t�rsadalmi-gazdas�gi megoszt�st. Az els�dleges �gyfelek, akiknek a k�rty�i a legmagasabb bankk�zi d�jakat szab�lyozz�k, soha nem l�tott jutalmaz�si aj�nlatokat kapnak. B�rki, aki kevesebb, mint a szt�rhitel, szembes�lnie kell a sikkes hitelez�kkel szorosabb p�nzt�rc�kkal.

A csered�jak t�mogat�st ny�jtanak a szeg�nyeknek a gazdagokt�l. A szerencs�sek, akik jutalmazz�k �ket, haszn�lj�k fel �ket, n�velve a keresked�k k�lts�geit, �s �gy az �rakat mindenki sz�m�ra, nem csak a magas �rakat okoz� �gyfeleket.

Mi lesz a v�rt megold�s?

A Wall Street Journal el�rejelz�se szerint a telep�l�s lehet�v� teszi, hogy a keresked�k p�td�jat kapjanak a Visa �s a MasterCard hitelk�rty�t haszn�l� �gyfelek sz�m�ra (az American Express �s a Discover pedig a m�sik kett�h�z k�t�dik, �gy az �gylet hat�konyan fedezi a hitelk�rty�kat). El�g egyszer�. �gy v�rhat�, hogy ez val�sz�n�leg befoly�solja a k�l�nb�z� v�laszt�ker�leteket: keresked�k: Ha ez Econ 101 vagy t�nd�rek, akkor a p�td�jak �gy m�k�dn�nek. Az �rak cs�kkenten�k a keresked�k alacsonyabb k�lts�geit. A p�td�j pontosan fedezn� a keresked� hozz�adott k�lts�geit, �gy k�z�mb�s lenne a fizet�si m�ddal szemben. Az �gyfelek ezut�n k�pesek lenn�nek fizetni mag�nak a j�nak, �s eld�nteni, hogy �rdemes-e hitelt haszn�lni.

De a piacr�l besz�l�nk, nem pedig a piacon. Teljesen elk�pzelhet�, hogy a megtakar�t�sok egy r�sze a keresked�k zsebeit, vagy hogy a hitelk�rtya fel�rak egy kicsit nagyobbak lenn�nek, mint a v�lt�si k�lts�gek, annyira, hogy elker�lj�k a fogyaszt�k figyelm�t. De �sszess�g�ben a piac szab�lyai szerint az �ruk alapd�ja cs�kkenni fog.

Bankok �s k�rtyah�l�zatok: K�rd�s n�lk�l a bankok �s a hitelk�rtya-h�l�zatok elveszhetnek, ha p�td�jakat enged�lyeznek. Tekints�k csak a vesztes�geket tartoz�s bankk�zi d�jak:

• A Bank of America 430 milli� doll�ros bankk�rtya bev�telt vesztett 2011 negyedik negyed�v�ben, els�sorban a jogszab�lyok miatt.
• A JPMorgan Chase becsl�se szerint �vente 600 milli� doll�rt vesz�t a Durbin m�dos�t�s eredm�nyek�nt.

K�rtya h�l�zatok is szenvednek. A Visa �s a MasterCard virtu�lis duop�liummal rendelkezik a hitelk�rtya feldolgoz�s�n�l, �s az ellen�rz�s megsz�ntet�se elker�lhetetlen�l cs�kkenti a nyeres�g�t.

fogyaszt�k: A fogyaszt�k a legt�bbet kihaszn�lj�k. Azok, akik nem rendelkeznek kiv�l� hitellel, alacsonyabb �rakat fognak tal�lni, �s a napi �rukat megfizethet�bb� teszik a legink�bb k�zd� lakoss�g sz�m�ra. A kiv�l� hitelekkel rendelkez�k is r�szes�lnek. A bankok r�szben felaj�nlj�k a jutalmakat, hogy �szt�n�zz�k a kiad�sokat, �s �gy d�jakat cser�ljenek. A m�anyag haszn�lat�t g�tl� �j elutas�t� t�nyez�kkel szemben a bankoknak meg kell r�gniuk jutalmaz�si programjaikat, ha ugyanazt a forgalmi bev�telt szeretn�k keresni.

A hitelk�rtya fel�r�t k�nnyed�n festhetj�k, mint egy �jabb fogyaszt�i kivizsg�l�si d�jat, amely extra s�lyt jelent a k�szp�nzes mindenki sz�m�ra. De furcsa m�don a p�td�j csak el�ny�s lehet - �s mindenk�ppen orvosolja az elmaradott helyzetet, ahol a szeg�nyek fizetik a gazdagokat.