Soros Gy�rgy �ll�tja be a befektet�si alapot, a j�t�konys�got

Brandy Betz

N�zd meg a vil�g legjobb befektet�inek list�j�t, �s l�tni fogod a Soros Gy�rgy nevet. Soros vezetett egy cs�csteljes�tm�ny� fedezeti alapot, amelyet nagym�rt�kben adom�nyozott az emberi jogok �s a politikai okok miatt, �s olyan mer�sz befektet�seket hajtott v�gre, akit azzal v�dolt�k, hogy "felt�rte" a Bank of England-t.

A 2016-os eln�ki v�laszt�sokon a Soros val�sz�n�leg tov�bbra is az amerikai politik�ban j�tszik szerepet. Itt van egy pillant�s a karrierj�re.

Befektet�si h�tt�r

Soros Gy�rgy 1930-ban sz�letett Magyarorsz�gon �s az 1940-es �vek v�g�n Angli�ba k�lt�z�tt, hogy a londoni K�zgazdas�gtudom�nyi Iskol�ban tanuljon. E vizsg�latok sor�n Soros a filoz�fus Karl Popper elm�let�re t�maszkodott. Ezek az elm�letek magukban foglalt�k az egy�ni jogok fontoss�g�t a demokr�ci�kban �s egy olyan t�rsadalmi elm�letet, amelyet a reflexivit�snak neveznek.

A k�zgazdas�gtanban a reflexivit�s egyfajta �nel�g�lt piaci reakci�ra utal. Azok a befektet�k, akik azt gondolj�k, hogy egy r�szv�ny�rfolyam hamarosan felemelkedik, r�szv�nyeket fog v�s�rolni e k�szletben, ami felemelkedik. A magasztos �r lehet, hogy az �llom�ny t�l�rt�kelt ter�letre tol�dik, ekkor az �r zuhanni fog. Soros a beruh�z�si karrierje sor�n befektet�si technikak�nt vette kezdet�t, amely New Yorkban az 1950-es �vek v�g�n kezd�d�tt.

Soros 1973-ban mag�nv�llalkoz�st ind�tott, amely a legend�s Quantum Fund lett. A fedezeti alapon v�grehajtott befektet�sek Soros h�resek a p�nz�gyek ter�n.

A "Breaking the Bank" h�rnevet hoz

1992-ben a Bank of England neh�zs�gekbe �tk�z�tt a brit font stabiliz�l�sa miatt n�h�ny deviza�rfolyam-probl�ma miatt. Soros Kvantum Alapja l�tta a falon val� �r�st, �s 10 milli�rd doll�rt tett az angol font ellen. Amint a font �rt�ke �sszeomlott, a Soros k�r�lbel�l 1 milli�rd doll�rt nyert. Az �js�gok az Egyes�lt Kir�lys�gban azzal v�dolt�k, hogy "felt�rte" a bankot.

Az Alap t�rt�nelmi teljes�tm�nye

A Quantum Alap �tlagos �ves megt�r�l�se 20% k�r�l volt 1969-t�l a 2000-es �vek elej�n. Ez a teljes�tm�ny 2011-ben elkezdett cs�szni, r�viddel azel�tt, hogy Soros �gy d�nt�tt, visszaszolg�ltatja a k�lf�ldi befektet�k p�nz�t, hogy a Quantumot �sszpontos�tsa csal�dja p�nz�nek kezel�s�re. A fennmarad� alapot a Soros Alapkezel� t�rsas�g kezeli.

A k�lsõ befektetõk hi�nya nem tartja a Soros alap�t a h�rektõl. A szakm�k tov�bbra is szigor�an figyelik �s a p�nz�gyi sajt� elgondolkozik. 2013-ban a Soros Alapkezel� mintegy 1 milli�rd doll�ros nyeres�get tett a jen ellen, mivel a jap�n gazdas�g zuhant a Wall Street Journal szerint.

Bennfentes kereskedelem elnyer�se

2005-ben Soros egy t�bb mint egy �vtizedes esem�nyek miatt el�t�lt�k egy francia b�r�s�g bennfentes kereskedelm�t. A korm�ny privatiz�lt egy nagy francia bankot, �s Sorosr�l t�j�koztatt�k a mag�nbefektet�k egy csoportj�t, amely megpr�b�lja �tvenni az ir�ny�t�st. Az aj�nlatot megel�z�en v�s�rolt r�szv�nyeket a bankban, �s akkor profit�lt, amikor az aj�nlati felh�v�s r�szv�ny�rfolyamokat k�ld�tt skyrocketingnek. A befektet�k v�g�l elmulasztott�k �tvenni a bankot, �s a Soros-t b�ntet�ssel b�ntett�k kereskedelmi ismereteihez.

A Soros-t 2,2 milli� eur�val, vagyis k�r�lbel�l 2,9 milli� doll�rral b�r�lt�k az adott id�pontban. A b�rs�got k�s�bb 940 000 eur�ra cs�kkentett�k. A Soros Alapkezel� 2009-ben 2,5 milli� doll�ros finom b�rs�got kapott a magyar szab�lyoz�kt�l a nemzet bankjai k�z�l.

Filantr�pia �s politika

A Soros Alapkezel� �ltal a k�ls� befektet�k p�nzeszk�zeinek elt�vol�t�s�val a Soros filantr�p munk�ja els�sorban a k�z�ppontba ker�lt. Soros Gy�rgy t�bb mint 8 milli�rd doll�rt adott az emberi jogi okoknak vil�gszerte.

1979-ben Soros elind�totta a Ny�lt T�rsadalom Alap�tv�nyokat, a demokr�ci�ra �s az emberi jogokra sz�nt k�zrendi h�l�zatot. A Ny�lt T�rsas�g jelenleg olyan finansz�rozott programokat tart fenn, amelyek magukban foglalj�k a f�ggetlen �js�g�r�st, a k�zeg�szs�get, a korm�nyzati kiad�sokat �s a korai gyermekkori oktat�st.

Soros p�nz�gyileg is r�szt vett a demokratikus jel�ltek �s okok miatt. Soros adom�nyozott 24 milli� doll�rt k�t �v alatt, hogy t�mogassa George W. Bush eln�k ellenfeleit a 2004-es v�laszt�sokon. A Soros Alapkezel� munkat�rsai tavaly 75 ezer doll�rt adtak a Hillary Clive-hez, a Hillary Clinton 2016-os eln�kv�laszt�si fordul�j�nak szentelt politikai akci�bizotts�ghoz.

Soros neve hat�rozott v�lem�nyt t�maszt a p�nz�gyek �s a politikai k�r�k k�z�tt. Ha Clinton �jra el fog indulni, v�rjon Soros Gy�rent az �js�g politik�j�ban, mint a p�nz�gyi r�szleg.

Soros Gy�rgy fot� Adrin Shamsudin / Shutterstock.com