Szak�rt� GYIK: Milyen Romney v�laszt�sa a Legfels�bb B�r�s�gnak jelentene
A gyakorikerdesek.hu rejtelmei #1
Tartalomjegyzék:
- A sz�mok szerint: A legr�gebbi Legfels�bb B�r�s�g
- Roe v. Wade kontra Romney: Romney �tverte volna az abortuszt �s az eg�szs�g�gyi t�rv�nyeket?
- Szak�rt�i v�lem�nyek: Ha Romney-t v�lasztj�k, mi v�ltozik a Legfels�bb B�r�s�g?
A jelenlegi Legfels�bb B�r�s�g az egyik legr�gebbi �s legkonzervat�vabb az 1930-as �vek �ta. Ha Mitt Romney-t megv�lasztott�k a k�vetkez� amerikai eln�knek, sok v�ltozhat a Legfels�bb B�r�s�g b�r�s�gi kinevez�se �s d�nt�sei tekintet�ben.
"�s rem�lem, hogy a Legfels�bb B�r�s�ghoz rendeznek igazgat�kat, amelyek k�vetik a t�rv�nyt �s az alkotm�nyt. �s szeretn�m, ha visszavonj�k Roe v. Wade-t, �s ez�rt visszat�rnek az emberekhez �s v�lasztott k�pvisel�ikh�z az e fontos k�rd�ssel kapcsolatos d�nt�sekhez. "
- Mitt Romney
Mennyire val�sz�n�ek ilyen nagy v�ltoz�sok?
A sz�mok szerint: A legr�gebbi Legfels�bb B�r�s�g
Orsz�gunk jelenlegi legfels�bb b�r�s�gi b�r�i �tlagosan tizen�t �vet szolg�lnak fel, az �tlag�letkor 78,7 �v. Az egyik vagy mindk�t �tlag feletti, f�lk�v�res b�r�k:
| Igazs�gszolg�ltat�s | Kor | Birtokl�s | Politikai n�zetek |
|---|---|---|---|
| Ruth Bader Ginsberg | 79 | 19 | Liber�lis |
| Antonin Scalia | 76 | 25 | Konzervat�v |
| Anthony Kennedy | 76 | 24 | Konzervat�v |
| Stephen Breyer | 74 | 18 | Liber�lis |
| Clarence Thomas | 64 | 20 | Konzervat�v |
| Samuel Alito | 62 | 6 | Konzervat�v |
| Sonia Sotomayor | 58 | 3 | Liber�lis |
| John Roberts | 57 | 6 | Konzervat�v |
| Elena Kagan | 52 | 2 | Liber�lis |
(Forr�s: SupremeCourt.gov �s FiveThirtyEight blog.)
N�gy igazs�g�gyi tisztvisel� a legfels�bb b�r�s�gi igazs�gszolg�ltat�s �tlagos nyugd�jkorhat�r�t�l sz�m�tott �t �ven bel�l �s �t igazgat�k j�val meghaladj�k az �tlagos birtokl�st. Val�sz�n�s�thet�, hogy legal�bb egy igazs�gszolg�ltat�s a k�vetkez� n�gy �vben nyugd�jba fog vonulni, �s mivel a B�r�s�g jelenlegi �sszet�tele 4-4-1, a k�vetkez� n�gy �vben a kinevez�sek drasztikus eltol�d�st okozhatnak a B�r�s�gban.
B�r az igazs�g�gyek nem technikailag szavaznak a p�rtok k�z�tt - az alkotm�ny �s az egy�b semleges elvek vez�rlik - szavazataik gyakran k�l�nb�znek az ideol�giai k�l�nbs�gek szerint. Ezenk�v�l Mitt Romney kijelentette, hogy a legfels�bb b�r�s�gnak vissza kell vonnia a Roe v. Wade d�nt�st, �s fel kell h�vnia Obama eg�szs�g�gyi t�rv�ny�t.
Roe v. Wade kontra Romney: Romney �tverte volna az abortuszt �s az eg�szs�g�gyi t�rv�nyeket?
A r�vid v�lasz: m�g ha akarja is, val�sz�n�leg nem. A Roe v. Wade, vagy ak�r a k�zelm�ltbeli Affordable Care Act ("ObamaCare") megford�t�sa olyan lehets�ges, de nagyon val�sz�n�, hogy az elk�vetkez� n�gy �vben, m�g akkor is, ha Romney megv�laszt�sra ker�lne. De Romney statisztikai nyer�si es�lyei v�konyak, amint azt a Webhely�nk statisztikai v�laszt�si nyomk�vet�je sz�m�tja ki.
Ez azt jelenti, hogy a Romney-korm�nyzat minden bizonnyal nyom�st gyakorol a kulcsfontoss�g� t�rt�nelmi d�nt�sek megd�nt�s�re. A Roe kontra Wade hat�rozata szerint:
"Az �llami b�ntet�jogi abortuszokra vonatkoz� t�rv�nyek … hogy a b�n�z�s kiv�tel�vel csak az anya nev�ben �letment� elj�r�s, terhess�g�nek �s egy�b �rdekeinek figyelembev�tele n�lk�l, megs�rti a tizennegyedik m�dos�t�si elj�r�s megfelel� elj�r�si z�rad�k�t, amely megv�di az �llami beavatkoz�st. a mag�n�lethez val� jogot, ide�rtve a n�nek a terhess�g megsz�ntet�s�re vonatkoz� jog�t. B�r az �llam nem tudja fel�l�rni ezt a jogot, jogos �rdeke mind a terhes n�k eg�szs�g�nek, mind az emberi �let potenci�lj�nak v�delm�ben, amelyek mindegyik�nek �rdeke egyre n�ni fog, �s el�ri a "k�nyszer�t�" pontot a n�i t�voll�t�ben.
Teh�t a d�nt�s nem az abortusz alkotm�nyos volt, hanem az abortuszokat tilt� �llami t�rv�nyek alkotm�nyellenesek. Ennek eredm�nyek�ppen az 1973-as legfels�bb b�r�s�g �gy�nek megd�nt�se nem tiltja az abortuszt; ink�bb lehet�v� tenn�, hogy az egyes �llamok eld�nts�k az abortuszra vonatkoz� saj�t t�rv�nyeiket. A Roe kontra Wade d�nt�se el�tt 1973-ban a n�k, akik abortuszokat tilt� �llamokban �ltek, New Yorkba, Kaliforni�ba �s m�s liber�lis �llamokba utaznak, hogy megkapj�k az elj�r�st; val�sz�n�, hogy Roe v. Wade megford�t�sa hasonl� helyzethez vezetne.
Szak�rt�i v�lem�nyek: Ha Romney-t v�lasztj�k, mi v�ltozik a Legfels�bb B�r�s�g?
Azt k�rdezz�k a szak�rt�kt�l, hogy mit gondolnak a nagy v�ltoz�sok, hogy vigy�zzra lenne Mitt Romney, hogy a Feh�r H�z.
- Edward Fallone professzor, egyetemi docens Marquette Law Schoolazt �ll�tja, hogy ha Romney megv�laszt�sra ker�l, �s val�ban meg akarja tenni a dolgokat, akkor el kell kezdenie a fisk�lis politik�kat, �s az els� �v�ben fel kell t�ntetnie a forr� gomb t�rsadalmi k�rd�seit a backburner-ben:
"Ha Romney nyerni szeretne, mind a politikai fronton, mind az igazs�g�gyi kinevez�si lehet�s�geken is �t kellene tekinteni. A politika szerint �n vagyok az egyik olyan ember, aki nem hiszi a retorik�j�t. A szakpolitikai fronton �gy gondolom, hogy Ronald Reagannal j�tszan�: a dobog�t a forr� gomb szoci�lis k�rd�seire, p�ld�ul az eg�szs�g�gyre �s az abortuszra helyezi, de azokat a backburnerre fekteti, mik�zben ink�bb a fisk�lis v�ltoz�sokra �sszpontos�t, v�g�sok �s lecs�kkent� kiad�si programok.
Az igazs�g�gyi kinevez�sek tekintet�ben nem val�sz�n�, hogy a k�vetkez� n�gy �v b�r�s�gi elj�r�st nyit meg, de ha l�tjuk, akkor sok aggodalomra ad okot olyan �j k�rd�sek miatt, amelyeket kor�bban nem l�ttunk, mint p�ld�ul a v�llalati szem�lyis�g �s a kamp�nyfinansz�roz�s. Amikor megn�zed Romney Massachusetts rekordj�t, ez egy vegyes zs�k; mint eln�k, val�sz�n�leg j�tszik majd a republik�nus j�t�kk�nyvb�l, �s egy hasonl� medenc�b�l kinevez George W. Bushba."
- Caroline Fredrickson, a�Amerikai Alkotm�ny T�rsas�g a t�rv�nyek �s a politika szerint, mi magyar�zza, mi�rt van a Legfels�bb B�r�s�g sz�m�ra forog kock�n a 2012-es �vben, f�ggetlen�l att�l, hogy melyik p�rt nyer:
"Az ACS nem p�rtos szervezet, ez�rt nem vesz�nk r�szt a v�laszt�sokon vagy megvitatjuk az egyes politikai jel�lteket, de a Legfels�bb B�r�s�g j�v�je k�l�n�sen �rdekes sz�munkra. A Legfels�bb B�r�s�g b�r�i gyakran �vtizedekig szolg�lnak, �s messze meghaladj�k az �ket kinevez� eln�k�ket. A jelenlegi Legfels�bb B�r�s�g a New Deal �ta a legr�gebbi. Ez azt jelenti, hogy a k�vetkez� eln�k val�sz�n�leg az elk�vetkez� �vekben felveszi a b�lyeg�t a b�r�s�gon. �s a B�r�s�gnak oly gyakran osztott�k az 5-4-et ideol�giai vonalak ment�n, a t�tek a szok�sosn�l magasabbak.
F�ggetlen�l att�l, hogy egy progressz�v vagy konzervat�v csatlakozik a legfels�bb b�r�s�ghoz, hatalmas hat�ssal lesz az amerikai k�z�ns�g sz�m�ra igen komoly aggodalomra sz�mot tart� k�rd�sekre. A Sz�mvev�sz�k �sszet�tel�nek megv�ltoz�sa �ltal legink�bb �rintett ter�letek k�z� tartozik a kongresszusi hat�s�g a nemzeti gazdas�gi probl�m�k, az igazs�gszolg�ltat�si igazs�gszolg�ltat�s, a b�ntet� igazs�gszolg�ltat�s, a szavazati jogok, az egyh�z �s az �llam sz�tv�laszt�sa, a reprodukt�v jogok, az egyenl�s�gi k�rd�sek, az adatv�delmi jogok, a nemzetbiztons�g, hogy csak n�h�nyat eml�ts�nk. K�l�n�sen:
- Egy konzervat�vabb Legfels�bb B�r�s�g nyitott lehetett a kereskedelemr�l sz�l� t�rv�ny el�tti New Deal �rtelmez�s�re, amely drasztikusan korl�tozn� a kongresszus k�pess�geit a nemzeti probl�m�k lek�zd�s�re.
- Egy konzervat�v Legfels�bb B�r�s�g lehet�v� teheti a v�llalatok sz�m�ra, hogy megpr�b�lj�k befoly�solni a b�r�s�gi d�nt�seket, amelyek hat�ssal lehetnek az als� sorban.
- Egy konzervat�v Legfels�bb B�r�s�g val�sz�n�leg drasztikusan korl�tozza a Kongresszus azon er�fesz�t�seit, hogy orvosolja a h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�st a szavaz�sban �s m�shol.
- Egy konzervat�vabb Legfels�bb B�r�s�g val�sz�n�leg vesz�lyeztetn� a fels�oktat�s sokf�les�g�t.
- A konzervat�vabb Legfels�bb B�r�s�g nemcsak a teljes egyenl�s�g �tj�n �llhat az LMBT k�z�ss�g sz�m�ra, hanem korl�tozhatja (vagy megsz�ntetheti) a feln�ttek adatv�delmi jog�t is.
- Egy konzervat�vabb Legfels�bb B�r�s�g fenntarthatn� a megn�vekedett korl�toz�sokat a n�k v�laszt�si joga �s m�s m�don korl�tozni reprodukt�v szabads�g�t - m�g a d�nt�pontot is felbor�thatja Roe v. Wade.
- Egy konzervat�v Legfels�bb B�r�s�g visszaford�thatn� az �v�n�st a rend�rs�gben l�v� szem�lyek v�delme �rdek�ben, �s megk�nny�theti a fel�gyeleti �llam l�trehoz�s�t.
- Egy konzervat�vabb Legfels�bb B�r�s�g szankcion�lhatja a hal�lb�ntet�st, amelyet a gyermekekre �s sz�lesebb k�r� b�ncselekm�nyekre, valamint a szellemi fogyat�kkal �l�kre is alkalmazni kell.
- Egy konzervat�vabb Legfels�bb B�r�s�g val�sz�n�leg sokkal ink�bb a nemzetbiztons�gi �gyek eln�ki cselekv�s�re ir�nyul.
- Egy konzervat�v Legfels�bb B�r�s�g gyeng�theti az egyh�z �s az �llam sz�tv�laszt�s�t, �s �sszekapcsolhatja a vall�st �s a politik�t. "
- Jack Rakove professzor, a William Robertson Coe professzor a t�rt�nelem �s az amerikai tanulm�nyok at Stanford Egyetem, elmagyar�zza, hogy a hatalom nagy r�sze az igazs�g�gyi tisztvisel�k �s a nyugd�jba vonul�s id�z�t�se, nem csak a k�vetkez� eln�k:
"El�sz�r is, sokat f�gg az igazs�g�gyi tisztvisel�kt�l, �s amikor elhat�rozz�k, hogy visszavonulnak. Az igazs�g�gyi tisztek most nyugd�jba vonulnak, hogy megbizonyosodjanak arr�l, hogy valaki, aki szimpatikus a n�zeteikkel, bet�lti hely�t.
M�sodszor, nincs sok okom azt hinni, hogy Romney az Alkotm�ny kifinomult meg�rt�se - de ez sok eln�kre igaz. Romney nem rendelkezik alkotm�nyjogi h�tt�rrel, �s meglehet�sen hagyom�nyos konzervat�v �ll�spontokat fogadott el sz�mos k�rd�sben. A konzervat�v jogi appar�tus nagyon hat�konyan azonos�totta a jel�ltek csoportj�t (b�r Harriet Miers kijel�l�se kiss� ki volt t�ve a megvert utat�l), amit Romney v�laszthat.
Harmadszor, �s kezdetben nem sz�molnak b�r�s�gi kinevez�sekkel, a k�vetkez� �vben sz�mos nagy d�nt�s sz�letik, amelyek szint�n alak�thatj�k a j�v�beni kinevez�sek politik�j�t. Jelent�s esetek mer�lnek fel p�ld�ul a pozit�v cselekv�s �s szavazati jogok bevon�s�val. Ha a B�r�s�g radik�lis d�nt�seket hozna ezeken a ter�leteken, akkor a demokrat�k v�gre felfedezhetik a b�tors�got, ha ellenzik a jel�l�seket, ha t�l konzervat�vnak t�nnek."
- Wendy Schiller professzor, a Brown Egyetem politikatudom�nyi �s k�zpolitikai professzora, megfogalmazza, hogy a republik�nusok mi�rt kellene visszavenni a szen�tust, hogy Romney befoly�solhassa a legfels�bb b�r�s�gi v�ltoz�sokat:
"A Romney-gy�zelem hat�sa val�j�ban att�l f�gg, hogy k�pes-e el�g GOP szen�torokat hozni vele, hogy �tvegye a szen�tus ir�ny�t�s�t. Azt mondj�k, hogy a szen�tus 52-48-ra emelkedik a GOP-n�l - val�sz�n�leg be fogj�k vezetni a "nukle�ris opci�" valamilyen form�j�t, ami a t�bbs�gi vezet� (McConnell val�sz�n�leg) mozgat�ja lenne, hogy megtiltsa a legfels�bb b�r�s�gi jel�l�sek tiltakoz�s�t. Ezt a d�nt�st az eln�k�t tisztvisel� fogadn� el, majd a demokrat�k fellebbezn�nek a szekci� d�nt�se ellen, de az uralkod�st a GOP-ok egyszer� t�bbs�ge fogja �rv�nyes�teni. Azonban nem vil�gos nekem, hogy minden egyes GOP szen�tor szavazzon r�, �gyhogy esetleg elm�lik. E rendelkez�s n�lk�l Romney nagyon konzervat�v b�r�kat jel�lhet a Legfels�bb B�r�s�ghoz, ahol legal�bb 2 �ll�shely lesz, de a szen�tus nem jut �t. M�gis, Romney fisk�lis konzervat�vokat jel�lhet ki, akiknek nincs �r�sos feljegyz�se a t�rsadalmi k�rd�sekr�l, ami sokkal nehezebb� teszi a demokrat�k ellenvet�s�t. �s persze elv�rhatn�nk, hogy Romney olyan �zleti bar�ts�gos b�r�kat jel�l, akik a f�ktelen kapitalizmust demokr�ci�nk alapvet� elemek�nt l�tj�k.
A Romney �ltal befoly�solt Legfels�bb B�r�s�g val�sz�n�leg korl�tozni fogja a sz�vets�gi hatalom alkalmaz�si k�r�t, mind a jogalkot�si, mind a v�grehajt� �gazatban, �s visszat�r az Alkotm�ny sz� szerinti �rtelmez�s�be, ahol az egy�ni jogok egy adott, az �llam �ltal kifejezett form�ban nem adhat� vagy teremtett, ez�rt a korm�nyzat nem korl�tozhatja k�nyszer�t� okok n�lk�l. Ebben az �rtelemben a b�r�s�g t�nylegesen megszor�t� eln�ki hatalomra sz�m�that, ami ir�ni�t jelenthet az �l�s eln�ke sz�m�ra (Romney). Ebben a hat�sk�rben Roe v. Wade nem lett volna teljesen felborult; ink�bb az abortusz enged�lyez�s�re vonatkoz� d�nt�st val�sz�n�leg az �llamoknak a sz�vets�gi hatalom korl�toz�sa keret�ben k�ldik el.
Ezenk�v�l a Romney �ltal befoly�solt Legfels�bb B�r�s�g nem v�ltoztatn� meg a Citizens United-t, �s nem lenne hajland� t�mogatni semmilyen m�sfajta korl�toz�st a sz�l�sszabads�gra n�zve. B�r Romney m�g sokat nem besz�lt a b�r�s�gr�l vagy az Alkotm�nyr�l, �gy v�lem, elfogadja a dokumentumot, amint �ll, nem pedig egy fejl�d� vagy �l� dokumentum, hanem olyan elvek kimutat�sa, amelyek a korm�ny hat�sk�r�nek korl�toz�s�ra szolg�lnak az egy�ni szabads�g."
Tov�bbi inform�ci� a 2012-es eln�kv�laszt�sr�l:
- V�laszt�si Tracker: Statisztikai Elemz�i F�iskol�nk el�rejelz�si modellje;
- Infografika: Hogyan lehet Mitt Romney nyerni a n�pszer� szavaz�st, de elvesz�ti a v�laszt�st;
- Elemz� 2012 blog sorozatunk a v�laszt�si koll�gium rendszer�r�l, szavaz�azonos�t� t�rv�nyek, ad�bevall�s k�zz�t�tele stb.
